A majmok bolygója 2.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A majmok bolygója 2.
(Beneath the Planet of the Apes)
1970-es amerikai film

RendezőTed Post
ProducerArthur P. Jacobs
AlapműA majmok bolygója
Műfaj
  • sci-fi film
  • posztapokaliptikus film
  • rejtélyfilm
ForgatókönyvíróPierre Boulle regényéből
Paul Dehn
Mort Abrahams
FőszerepbenCharlton Heston
James Franciscus
Kim Hunter
Maurice Evans
Linda Harrison
ZeneLeonard Rosenman
OperatőrMilton K. Rasner
VágóMarion Rothman
DíszlettervezőWalter M. Scott
Gyártás
Gyártó20th Century Fox, APJAC Productions
OrszágUSA
Nyelvangol
Forgatási helyszín
Játékidő95 perc
Költségvetés2 500 000 $
Képarány2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó20th Century Fox
Bemutató1970. május 26.
Korhatár12 II. kategória (F/8672/J)
Bevétel18 999 718 $ (Amerikai Egyesült Államok)
Kronológia
ElőzőA majmok bolygója
KövetkezőA majmok bolygója 3.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz A majmok bolygója 2. témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A majmok bolygója 2. (eredeti cím: Beneath the Planet of the Apes) a Majmok bolygója-kvintológia második része, mely a nagy sikerű 1968-as első rész közvetlen folytatása. A főszerepben James Franciscus látható Kim Hunterrel, de emellett epizódszerepben felbukkan az előző rész Taylorja, Charlton Heston is.

Ebben az epizódban egy másik űrhajós, Brent, akit Taylorék után küldtek, szintén a jövőben ér földet. Taylor keresése közben mutáns emberek egy csoportjára lel, akik nemcsak a majomtársadalom, hanem az egész bolygó jövőjét fenyegetik.

Cselekmény[szerkesztés]

A film ugyanott kezdődik, ahol az előző rész abbamaradt: a megkötözött Dr. Zaius és Taylor párbeszéde közben Cornelius felolvas a Szent Tekercsekből:

Őrizkedj az embertől, mert ő az ördög eszköze. Isten teremtményei közül ő öl sportból, pénzért, hírért. Igen, megöli a testvérét, hogy megszerezhesse annak vagyonát. Ne hagyjátok elszaporodni, mert elpusztítja saját otthonát, de a tiéteket is. Űzzétek el, mert ő a halál hírnöke.

Ezután Taylor rábukkan a Szabadság-szobor maradványaira, majd kétségbeesésében Novával belovagol egyenesen a Tiltott Zónába, ahol nyoma vész. Ugyanebben az időben egy másik űrhajó csapódik be, fedélzetén Brent űrhajóssal és társával, aki nem sokkal később meghal. Mentőcsapatként küldték őket Taylorék után, s úgy hiszik, megtalálták őket. Brent abban a hitben van, hogy 3955-öt írunk (az első film alapján azonban 3978-ban kellene lenniük). Összetalálkozik a lovagló Novával, akinél ott van Taylor dögcédulája. Abban a hitben, hogy az űrhajós még él, ő is nyeregbe pattan, és egyenest a majomváros felé veszi az irányt.

Itt döbben rá, hogy ebben a világban a majmok az urak. Egy gyűlésen Ursus tábornok épp arra akarja rávenni a polgárságot, hogy szavazzák meg az emberek totális kiirtását. Ezzel csak a gorillák értenek egyet. Nova elviszi Brentet Corneliusékhoz, akik segítséget adnak neki Taylor felkereséséhez. Közben váratlanul betoppan Dr. Zaius, aki elmondja, hogy mégis csatlakozik a Tiltott Zóna elleni invázióhoz. Brent megkísérel eltűnni, de nem jár sikerrel, s visszaviszik a városba. Innen aztán Zira segítségével szabadul ki. Novával együtt menekülnek a majmok elől, s egy barlangba húzódnak. Ennek a mélyén Brent elkeseredve veszi tudomásul, hogy ez a valaha volt new york-i Queensboro Plaza metróállomás, mely viszonylag épségben megmaradt az atomháború után. Miután furcsa zajokat hall, beljebb merészkedik a barlangban. Itt a föld alá süllyedt Szent Patrik-katedrálisban különös, telepátiával kommunikáló emberrel találkozik, aki megkéri, hogy kövesse őt.

A közösség vezetői telepatikus úton kivallatják Brentet, de ő nem tud semmit mondani. Mikor Novát próbálják megkínozni, elmondja, hogy a majmok már úton vannak feléjük, hogy elpusztítsák őket. Mivel a mutánsok egyedüli fegyvere az illúziókeltés, hamis tüzek és keresztre feszített gorillák képével riogatják a hadsereget, de ők hamar rájönnek a trükkre. Emiatt azonnal misét celebrálnak, ahol döbbenetes módon egy hatalmas interkontinentális rakétának imádkoznak, s eközben felfedik valódi énjüket: leveszik arcukról az álarcot, s feltárják a nukleáris sugárzás okozta torz ábrázatukat.

Ezután elkülönítve börtönbe zárják őket. Brent itt találkozik Taylorral. Elmondja neki, mit látott. Taylor szerint a rakéta nem más, mint a Végítélet Bombája, amelyet ha kilőnek, megsemmisül minden élet a Földön. Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy ezt akarják bevetni a majmok ellen. Ezután telepátiával arra kényszerítik Taylort és Brentet, hogy öljék meg egymást. Nova a csatazajt meghallva a segítségükre akar sietni, s életében először megszólal. Ez összezavarja a mutánst, akivel így könnyűszerrel végeznek. Közben a majmok is betörnek, s egyikük végez Novával. Sikerrel veszik az akadályokat, s megakadályozzák a rakéta kilövését. Köteleket kötnek rá, s megpróbálják ledönteni. Taylor és Brent igyekeznek megállítani őket, ám Taylort halálosan megsebesíti egy majom. Brent megkísérel a segítségére sietni, de szitává lövik. Taylor utolsó szavaival közli, hogy "itt a világvége", és Zaius segítségét kéri, hogy megakadályozza. Miután ő ezt visszautasítja, utoljára még ennyit mond: "Rohadt vadállatok…", majd végső erejével kilövi a bombát.

A film a következőkkel zárul: „Az univerzum megszámlálhatatlanul sok galaxisának egyikében van egy közepes nagyságú csillag. E csillagnak az egyik bolygója, egy zöld színű, azonosíthatatlan planéta immár halott.”

Kapcsolódási pontok[szerkesztés]

  • A Corneliust alakító Roddy McDowall egy film rendezése miatt nem tudott részt venni a forgatáson, ezért őt David Watson helyettesítette. Mégis, mivel a film az első részből kivágott jelenetekkel kezdődik, technikailag McDowall az egyetlen, aki mind az öt filmben szerepet kapott.
  • Charlton Heston eredetileg nem akarta vállalni a folytatást, ezért csak egy rövid felbukkanást szerettek volna, s rögtön a film elején meg is halt volna. Ám végül itt csak eltűnt, és a film végén ölték meg.
  • Heston ötlete volt az is, hogy Taylor robbantsa fel a bombát. Állítólag ettől azt remélte, hogy nem lesz több folytatás, ennek ellenére még három film készült.
  • Az időutazást lehetővé tevő Hasslein-kanyarra másodszor történik utalás. A harmadik részben végül felbukkan a teória kidolgozója, Dr. Otto Hasslein.
  • Míg Taylorék órája 3978-at mutatott a becsapódáskor, addig Brentéké 3955-öt. Valamelyiküknek tehát rossz időt kellett hogy mutasson a műszer.

További információk[szerkesztés]