A lányok szexualizációja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az APA (Amerikai Pszichológiai Társaság) munkacsoportja 2007-ben ült össze a lányok szexualizációja témakörében, mivel egy nagy nyilvános aggodalom és vita bontakozott ki az újságírók, gyermek pártfogói szervezetek, tanárok, szülők és pszichológusok között a lányok szexualizációjával kapcsolatban, mely egy növekvő és igencsak veszélyes probléma a lányokra nézve.

Definíció[szerkesztés]

Az APA az alábbi definíciót fogalmazta meg A szexualizáció akkor jelenik meg, ha:

  • Egy egyén értékeit annak alapján ítéljük meg, hogy milyen annak szexuális fellépése, viselkedése, háttérbe szorítva más jellemzőket;
  • Az egyéni standard a fizikai attraktivitással egyenlő, vagyis röviden „légy szexi”;
  • Az egyén szexuálisan tárgyiasított, vagyis olyan, mint egy tárgy, mások szexuális használatára, és nem, mint egy önálló, döntésképes ember;
  • A szexualitást indokolatlanul vetítjük ki egy egyénre.

A négy feltételnek nem kell mindenképpen megjelennie, van, ami csak jelzése a szexualizációnak, de a negyedik tipikusan releváns, illetve veszélyes a gyerekekre nézve.

Tények a lányok szexualizációjával kapcsolatban[szerkesztés]

Gyakorlatilag a média minden formájában megtalálható a nők szexualizációja, így a televízióban, videóklipekben, dalszövegekben, videójátékokban, az Interneten, és hirdetésekben is egyaránt. A televízió műsoraiban az 1970-es évektől fokozatosan nő a szexuális tartalmak megjelenése, ma ott tartunk, hogy főműsoridőben óránként közel hat jelenet tartalmaz szexuális beszélgetéseket, vagy fizikai aktusokat.[1] A videójátékokban pedig a nők egy kimondottan erős szexuális lefestést kapnak. Különösen érdekes lehet azoknak a műsoroknak, médiaformáknak a tanulmányozása, melyek népszerűek a gyerekek körében.

Rengeteg tanulmány kimutatta, hogy a nőket, szemben a férfiakkal, sokkal gyakrabban jelenítik meg szexuális magatartásokban (pl.: kihívó ruha, gesztusok) és gyakrabban tárgyiasítják is őket szexuálisan (pl.: dekoratív tárgyként jelenik meg a nő, vagy sokkal gyakrabban emelik ki a nő egy-egy testrészét, minthogy az egész nő fontos lenne, gondoljunk akár a női mellre)[2]

A lányok szexualizációjával kapcsolatban egyéni példákat könnyen találhatunk, a fiatal sztárok körében népszerű a kislányos, iskolás stílus megjelenése, vagy ha a babákra gondolunk, akkor a Barbie babák, vagy a Bratz babák is általában kihívó öltözékben jelennek meg (miniszoknyában, térdzokniban, vagy csizmában stb.)

A lányok szexualizációja ugyanakkor nemcsak a médiából fakad, az interperszonális kapcsolatok (p.: társak, szülők, tanárok) ugyanolyan fontosak, sőt talán meghatározóbbak is lehetnek. Az anya a lányok nemi identitásának fejlődésében fontos szerepet játszik, hiszen mint első számú modell jelenik meg, így az, hogy az anya hogyan vélekedik saját testéről, meghatározhatja, hogy a lánya hogyan fog a saját testéhez viszonyulni.[3]

Következmények a lányok szexualizációjával kapcsolatban[szerkesztés]

A pszichológia különböző elméletekkel magyarázza, hogy a lányok és nők szexualizációja milyen hatást fejt ki a jól-létükre, fejlődésükre. A tanulmányok nagyrészt a késői serdülőkori lányokat vizsgálja, melyből következtetéseket lehet levonni a fiatal serdülőkorra, és a gyerekkora is, hiszen a fiatalabb lányokat valószínűleg sokkal érzékenyebben érintik ugyanazok a hatások, hiszen a saját testtudatuk még formálódás alatt van.[4]

Kognitív és emocionális következmények[szerkesztés]

A saját testről való túlzott gondolkodás hatására romlik a koncentráció képessége, illetve a mentális tevékenységek teljesítménye is. Egy kutatásban lányokat arra kértek, hogy próbáljanak fel egy fürdőruhát vagy egy pulóvert és értékeljék egymást. Miközben 10 percet várakoztak a ruhában egy matematikai tesztet kellett megoldaniuk a lányoknak. Az eredmények azt mutatták, hogy a fürdőruhában lévő lányok szignifikánsan rosszabbul teljesítettek, mint a pulóverben lévő lányok, ugyanakkor ez a hatás nem volt kimutatható fiatal fiúk esetében.[5] Az érzelmi területet tekintve, ha saját testünkről gondolkodunk, és azt összehasonlítjuk az adott kultúra szexuális ideáljával, az rendkívül csökkenti a magabiztosságot, a saját testtel kapcsolatos komfort érzését, és növeli a negatív érzelmeket, a depressziót.[6]

Mentális és fizikai egészség[szerkesztés]

Komoly gondként jelentkezhetnek az evési rendellenességek, az alacsony önértékelés, valamint a depresszió. Számtalan tanulmány mutatott ki kapcsolatot, a női ideálnak (vékony ideálnak) való kitettség és az étkezési rendellenességek, alacsony önértékelés között.[7]

Szexualitás[szerkesztés]

A szexuális jól-lét fontos része az egészséges fejlődésnek. A lányok esetében komoly gondot okozhat a korai szexualizáció, hiszen így nem tud kialakulni egy egészséges testkép, ezáltal pedig negatív várakozásaik lesznek a későbbi szexualitással kapcsolatban is.[8]

Társadalomra gyakorolt hatás[szerkesztés]

A szexualizációnak a hatását a fiúk, férfiak és az idősebb nők is megérezhetik. A férfiaknak nehéz lehet „elfogadható” partnert találni az ideálok fényében, az idősebb nők pedig szenvednek attól, hogy az egyre fiatalabb és fiatalabb standardnak, szépségnek próbálnak megfelelni.[9] Általános társadalmi hatásként jelentkezhet a növekvő szexizmus, egyre kevesebb nő próbál karriert építeni a tudományok, technológia vagy a matematika területén, nem beszélve a szexuális bántalmazásokról és a gyermekpornográfia terjedéséről.

Pozitív alternatívák[szerkesztés]

Mivel a média egy fontos forrása a lányok szexualizációjának, fontos lenne, hogy akár már az iskolában megtanítsuk a gyerekeknek, hogyan kell egy kritikus nézőpontot felvenni. A szülők hasonló módon tudnak gyermekeiknek segíteni, a közös tv-nézések során segíthetnek ugyanezt a kritikus képességet kialakítani, ugyanakkor a család fontosabb értékeket adhat át a gyerekeknek, ezáltal csökkentve a szexualizáció hatását. Egyes kutatások arra is rámutattak, hogy a különböző testmozgások segítik a megfelelő testkép kialakulását, ezáltal védőfaktorként jelentkezhet a korai szexualizáció ellen. Azok a 6-9 éves lányok például, akik rendszeresen táncolni jártak, nem gondolták, hogy az ideális vagy aktuális testképük egy kihívó öltözékben megjelenő babához hasonlítana.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kunkel, D., Eyal, K., Finnerty, K., Biely, E., & Donnerstein, E. (2005). Sex on TV 4: A biennial report to the Kaiser Family Foundation. Menlo Park: Kaiser Family Foundation.
  2. O’Donohue, W., Gold, S. R., & McKay, J. S. (1997). Children as sexual objects: Historical and gender trends in magazines. Sexual Abuse: Journal of Research & Treatment, 9, 291-301.
  3. Tenenbaum, H., & Leaper, C. (2002). Are parents’ gender schemas related to their children’s gender-related cognitions? A meta-analysis. Developmental Psychology, 38, 615–630.
  4. American Psychological Association, Task force on the Sexualization of Girls. (2007). Report of the APA Task Force on the Sexualization of Girls.
  5. Fredrickson, B. L., Roberts, T., Noll, S. M., Quinn, D. M., & Twenge, J.M. (1998). That swimsuit becomes you: Sex differences in self-objectification, restrained eating, and math performance. Journal of Personality and Social Psychology, 75, 269-284.
  6. Slater, A., & Tiggemann, M. (2002). A test of objectification theory in adolescent girls. Sex Roles, 46, 343-349.
  7. Thomsen, S. R.,Weber, M. M., & Brown, L. B. (2002). The relationship between reading beauty and fashion magazines and the use of pathogenic dieting methods among adolescent females. Adolescence, 37, 1-18.
  8. Impett, E. A., Schooler, D., & Tolman, D. L. (2006). To be seen and not heard: Femininity ideology and adolescent girls’ sexual health. Archives of Sexual Behavior, 21, 628-646.
  9. Schooler, D., & Ward, L.M. (2006). Average joes: Men’s relationships with media, real bodies, and sexuality. Psychology of Men and Masculinity, 7, 27-41.
  10. Christine R. S., Gail M. F. (2012). Sexy Dolls, Sexy Grade-Schoolers? Media & Maternal Influences on Young Girls’ Self-Sexualization. Sex Roles, 67, 463-476.

Források[szerkesztés]