A két Foscari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A két Foscari
opera
Eredeti nyelvolasz
ZeneGiuseppe Verdi
SzövegkönyvFrancesco Maria Piave
Felvonások száma3 felvonás
Főbb bemutatók1844. november 3.
A Wikimédia Commons tartalmaz A két Foscari témájú médiaállományokat.

A két Foscari (olaszul I due Foscari) Giuseppe Verdi egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta Lord Byron: The Two Foscari történelmi drámája alapján. Ősbemutatója 1844. november 3-án volt a római Teatro Argentinában, Magyarországon pedig 1850. december 9-én, a Nemzeti Színházban.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Hangfekvés
Francesco Foscari, Velence dózséja bariton
Jacopo Foscari, a fia tenor
Lucrezia Contarini, Jacopo felesége szoprán
Jacopo Loredano, A Tízek Tanácsának tagja basszus
Barbarigo, szenátor tenor
Pisana, Lucrezia barátnője és bizalmasa tenor
a dózse szolgája basszus
Velencei elöljárók, szolgák, jelmezesek.

Cselekménye[szerkesztés]

Helyszín: Velence
Idő: 1457

Első felvonás[szerkesztés]

Első jelenet
Terem a Dózse-palotában

A Tízek Tanácsának és a szenátusnak a tagjai összegyűltek és egy olyan ügyről tárgyalnak, amely érinti a dózse családját. A börtönből elővezetik Jacopót, a dózse fiát, akit gyilkosság elkövetésével vádolnak.

Második jelenet
Foscari-palota

Jacopo hitvese, Lucrezia szeretne a bíróság előtt közbenjárni férjéért, akit száműzetésre ítéltek.

Harmadik jelenet
Terem a Dózse-palotában

A szenátus megerősíti az ítéletet.

Negyedik jelenet
A dózse magánlakosztálya

Francesco Foscari elkeseredetten töpreng saját tehetetlenségén: nem képes fiát megvédeni a vádlók bosszúvágyától. Lucrezia érkezik és segítséget kér apósától, akit mélyen meghat az asszony bátorsága és bánata.

Második felvonás[szerkesztés]

Első jelenet
Börtönben

Jacopo a közelgő kivégzéséről mélázik. Rémálmok gyötrik. A bíróság döntését apja közli vele. Eközben győzelemittasan figyeli őt ellensége, Loredano, a Tizek Tanácsának tagja.

Második jelenet
Terem a Dózse-palotában

A tanácsülésen megerősítik az ítéletet. Jacopo apjához fordul segítségért. Időközben megérkezik Lucrezia a gyermekeikkel és így próbálja az ítélet enyhítését elérni, de a Loredan-párti tanács rendíthetetlen.

Harmadik felvonás[szerkesztés]

Első jelenet
A Szent Márk tér

Folyik az ünnepélyes vidám regatta. Váratlanul felbukkan egy komor gálya, mely Jacopót fogja elvinni. Az ifjú elbúcsúzik feleségétől és gyerekeitől.

Második jelenet
A dózse magánlakosztálya

Az idős Foscari fiát gyászolja. Levelet kap a valódi tettestől, aki bevallja a gyilkosságot, de már késő: Lucrezia érkezik Jacopo halálhírével. A Loredano által vezetett tanács felszólítja a dózsét, hogy korára való tekintettel mondjon le. A San Marco-bazilika nagyharangja megkondul ezáltal jelezve az új dózse megválasztását. Az öreg Foscari ekkor szívrohamot kap és meghal.

Híres áriák, zeneművek[szerkesztés]

  • Dal più remoto esilio - Jacopo Foscari áriája (első felvonás)
  • Odio solo ed odio atroce - Jacopo Foscari áriája (első felvonás)
  • Sento Iddio che mi chiama - Jacopo Foscari áriája (első felvonás)
  • La clemenza! s'aggiunge lo scherno - Lucrezia Contarini áriája (első felvonás)
  • Tu al cui sguardi onni possente - Lucrezia Contarini áriája (első felvonás)
  • O vecchio cor che batte - Francesco Foscari áriája (első felvonás)
  • Non maledirmi o prode - Jacopo Foscari áriája (második felvonás)
  • All'infelice veglio - Jacopo Foscari áriája (második felvonás)
  • O padre, figli, sposa - Jacopo Foscari áriája (második felvonás)
  • Più non vive..l'innocente - Lucrezia Contarini áriája (harmadik felvonás)
  • Quel bronzo feral - Francesco Foscari áriája (harmadik felvonás)
  • Questa dunque è l'iniqua mercede - Francesco Foscari áriája (harmadik felvonás)

Források[szerkesztés]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:I due Foscari
A Wikimédia Commons tartalmaz A két Foscari témájú médiaállományokat.