A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja
Málenkij robotra elhurcoltak emlékműve Vásárosnaményban
Málenkij robotra elhurcoltak emlékműve Vásárosnaményban

Ünneplik magyarok
Tartalma, jelentése a hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcolt magyarok emléknapja
Ideje november 25.
Kapcsolódó ünnep A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja

A magyar Országgyűlés 2012. május 21-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét. Azért ezt a napot választották, mert 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja.[1] A Magyarországon fogságba vetett polgári személyek nagy részét hadifogolyként, míg kisebb részüket internáltként hurcolták el a szovjet fegyveres erők.

Az országgyűlési határozat[szerkesztés]

A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások szervezetének (Szorakész) elnöke, Menczer Erzsébet képviselő javaslatára elfogadott határozat kimondja, hogy a Parlament

  • méltóképpen kíván megemlékezni arról a mintegy 800 ezer magyar honfitársunkról, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, vagy a II. világháborút követően a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában a magyar hatóságok hathatós közreműködésével koholt vádak alapján 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire;
  • tisztelettel adózik mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, illetve akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát
– 41/2012. (V. 25.) OGY határozat

Az Országgyűlés a határozattal felkéri a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civilszervezeteket, valamint a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat, hogy méltóképpen emlékezzenek a Szovjetunióba hurcoltakról.

Megemlékezések[szerkesztés]

2012-ben a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre Pécsett szervezett egy három napos rendezvényt, melynek emlékkonferenciáján magyarországi, határon túli és orosz előadók szólaltak fel, amit kerekasztal-beszélgetések és filmvetítés, majd német nyelvű szentmise követett.[2]

2013-ban Budapest V. kerületében, a Honvéd téri Gulag-emlékműnél tartottak megemlékezést. A rendezvényen beszédet mondott Balatoni Monika államtitkár és Kun Miklós történész.[3]

A 2014-es fővárosi rendezvényen Varga Mihály miniszter arra emlékeztetett, hogy sokkal több magyart halt meg a Szovjetunió lágereiben, mint a második világháború harcterein. Menczer Erzsébet felhívta a figyelmet arra, hogy „nemcsak a náci és fasiszta diktatúra volt népelnyomó, kegyetlen, az embereket eszközzé lealacsonyító, hanem a kommunista is”.[4]

2014-es emléknapon emlékművet avattak a négyezer szerencsi és a több százezer többi magyar áldozat tiszteletére a szerencsi vasútállomásnál, a bevagonírozás helyszínén.[5] Az ünnepségen Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár bejelentette, hogy a kormány a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánítja.[6]

2015-ben a budapesti Nyugati téren „Befagyasztott emlékezet” címmel rendeztek megemlékezést. Az áldozatoknak emléket állító jégszobor tulajdonképpen egy több méter magas jégfal, melybe rabláncot fagyasztottak.[7] A jég a Gulag embertelen körülményeire és az emlékezés tilalmára, a fal és a lánc a bezártságra, a rabságra utal. A rendhagyó installációt egy arcképcsarnok egészíti ki, mely kétoldalas, forgatható grafikai felületeken mutatja be öt Gulag-túlélő (Hartmanné Nagy Klára Róza, Fekete Iván, Galgóczy Árpád, Miklósi Károly és Koós Ottó) portréját és visszaemlékezését, valamint történelmi összefoglalót is tartalmaz.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]