91024 Széchenyi
| 91024 Széchenyi | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Sárneczky Krisztián és Kiss László[1] |
| Felfedezés ideje | 1998. február 28. |
| Felfedezés helye | Piszkéstetői Obszervatórium Magyarország, |
| Névadó | Széchenyi István |
| Ideiglenes név |
|
| Pályaadatok | |
| Epocha | September 13, 2023 |
| Aphélium távolsága | 2,836 CsE[1] |
| Perihélium távolsága | 2,484 CsE[1] |
| Fél nagytengely | 2,6617515 CsE[1] |
| Pálya excentricitása | 0,0647370[1] |
| Orbitális periódus | 4,34 év[1] |
| Közepes anomália |
|
| Inklináció | 4,63923°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 5,657° [1] |
| Perihélium szöge | 204,978°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 2,997 km |
| Albedó | 0,197 |
| Abszolút fényesség | 15,0 magnitúdó |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 91024 Széchenyi (1998 DA33) kisbolygó a kisbolygóövben kering. 1998. február 28-án fedezte föl Sárneczky Krisztián és Kiss László a Piszkéstetői Csillagvizsgálóban. A kisbolygó a nevét Széchenyi István történelemformáló magyar főúrról, a Magyar Tudományos Akadémia egyik megalapítójáról kapta.
