Kiss László (csillagász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss László
Kiss László
Kiss László
Született 1972augusztus 8. (45 éves)
Jugoszlávia, Szabadka
Állampolgársága magyar
Házastársa Derekas Aliz[1]
Foglalkozása Fizikus-csillagász
Iskolái Szegedi Tudományegyetem
Díjak Detre László-díj (2011)

Kiss László weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss László témájú médiaállományokat.
Kiss László CV angol nyelven

Kiss László (Szabadka, 1972. augusztus 8. –) (publikációkban Kiss L. László) okleveles fizikus,[2] az MTA levelező tagja,[3] az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgató-helyettese, illetve az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója,[4] a Magyar Csillagászati Egyesület hírportáljának főszerkesztője, szerb-magyar-ausztrál állampolgár, három gyermek édesapja. Sárneczky Krisztián egy a 2002. szeptember 7-én felfedezett aszteroidát róla, felfedezőtársáról 113202 Kisslászló névre nevezett el.[5]

Életpályája[szerkesztés]

1972-ben született az egykori Jugoszlávia területén lévő Szabadkán. 1991-ben érettségizett a szabadkai Svetozar Markoviĉ Gimnáziumban, majd pedig a szegedi József Attila Tudományegyetemen kezdte egyetemi tanulmányait fizikus szakon. Az okleveles fizikusi végzettség 1996-os megszerzése után ugyanitt jelentkezett doktori képzésre. A csillagászatot Szatmári Károly, a Szegedi Csillagvizsgáló vezetőjének hatására választotta szakterületéül. 1999-től a Szegedi Tudományegyetemen indított csillagász szakon oktatott. Kutatásait a változócsillagok, kisbolygók és csillaghalmazok területén folytatta. Doktori (PhD) fokozatát 2000-ben szerezte meg summa cum laude minősítéssel. 2002-ben megpályázott egy posztdoktori állást Ausztráliában, Sydney-ben. Itt elsődlegesen a vörös óriáscsillagok és a csillagpulzáció vizsgálatára koncentrált, témavezetője pedig a széles nemzetközi elismertséggel bíró Tim Bedding professzor lett.[6] 2005-ben készítette el az MTA doktora címért írt értekezését, amelyet 2007-ben védett meg.

Hétéves ausztráliai kutatómunka után 2009-ben sikeresen indult az MTA Lendület Fiatal Kutatói Programjában.[7] Az exobolygók vizsgálatára beadott kutatási tervre alapozva tért vissza 2009 októberében Magyarországra, ahol az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet tudományos tanácsadójaként önálló kutatócsoportot létesített. Az utánpótlás-nevelést rendkívül fontosnak tartja, 1998-tól több mint 40 diákprojekt, diplomamunkás és doktori témavezetése volt, mind a Szegedi Tudományegyetemen, mind a University of Sydney-n. Kutatásait magyar, ausztrál, amerikai, kanadai, dán, nagy-britanniai, spanyol, francia és német intézetekben dolgozó tudósokkal együttműködésben végzi.

Szakmai munkái[szerkesztés]

A Szegedi Tudományegyetem Asteroid Survey kisbolygó-kutató programjának alapítója, a program keretében kisbolygók felfedezője.[8] Első kisbolygóját (melyet (Sárneczky Krisztiánnal együtt fedezett fel) Horgosnak nevezte el. Az MTA Lendület-programjában más csillagok körül keringő bolygókat vizsgál, illetve részt vesz a Kepler-űrtávcső asztroszeizmológiai konzorciumának munkájában. Egy különleges hármas csillagrendszer felfedezésében és jelentőségének értelmezésében kulcsszerepet játszott.[9]

Kutatási területei[szerkesztés]

  • Csillagszerkezet és csillagfejlődés
  • A csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai és a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása
  • Bolygókeletkezés más csillagok körül
  • Exobolygók, csillagrezgések

Művei[szerkesztés]

  • Amatőrcsillagászok kézikönyve, Kereszturi Ákos, Kiss László, Sárneczky Krisztián, Gyenizse Péter, Mizser Attila - MCSE, Budapest, 1999. ISBN 9630378779,

Publikációk[szerkesztés]

Előadások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]