Ugrás a tartalomhoz

2023-as lengyelországi parlamenti választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parlamenti választás Lengyelországban

2023. október 15.

Összesen 460 mandátum a Szejmben, 231 mandátum kell a többséghez.
2019 következő

Listavezető Jarosław Kaczyński Donald Tusk Szymon Hołownia
Władysław Kosiniak-Kamysz
Párt Jog és Igazságosság Polgári Platform Lengyelország 2050
Lengyel Néppárt
Előző választás 235 134 30
Választás után 194 157 65
Változás Csökkenés41 Növekedés23 Növekedés35
Szavazatok 7,640,854 6,629,402 3,110,670
% 35.4% 30.7% 14.4%
Változás (%) Csökkenés8.2pp Növekedés3.3pp Növekedés5.8pp


-
Listavezető Włodzimierz Czarzasty
Robert Biedroń
Sławomir Mentzen
Krzysztof Bosak
Párt Új Baloldal Új Reménység/ Nemzeti Mozgalom
Előző választás 49 11
Választás után 26 18
Változás Csökkenés23 Növekedés7
Szavazatok 1,859,018 1,547,364
% 8.6% 7.2%
Változás (%) Csökkenés4.0pp Növekedés0.4pp
Miniszterelnök a választás előtt:

Mateusz Morawiecki

Miniszterelnök a választás után:

A 2023-as lengyelországi parlamenti választást 2023. október 15-én tartották meg. A Szejm 460 képviselőjét és a Szenátus 100 tagját válaszották meg.[1]

A parlamenti választás napján népszavazást is tartottak az EU menekültügyi javaslatáról. [2][3]

Választási rendszer

[szerkesztés]

A választás napját a mindenkori lengyel elnök hirdeti ki: Andrzej Duda 2023. augusztus 9-én hirdette ki, hogy a választás október 15-én lesz megtartva. A dátum kihirdetése összhangban áll a Lengyel Alkotmány 98. cikkelyének 2. bekezdésével, mely szerint a választást az aktuális parlamenti ciklus lejárta előtt 30 nappal kell megtartani, amely 2023. november 11-e.

A Szejm tagjait pártlistás arányos választási rendszerben választják meg, többmandátumos választókerületi szavazáson. Az egyéniben induló pártoknak 5%-os a bejutási küszöb, a koalícióknak 8%. A Szenátus tagjait relatív többségi szavazáson választják meg az ország 100 szenátusi egyéni választókerületében. A legtöbb ellenzéki párt (Polgári Koalíció, Új Baloldal és Harmadik Út) aláírta az úgynevezett szenátus paktumot, mellyel megegyeztek, hogy közös szenátusi pártlistát állítanak fel.[4]

Az ellenzék akkor tud kormányt váltani, ha sikerül háromötödös, mínősített többséget szerezniük, 276 mandátumot, amivel a köztársasági elnöki vétó érvénytelenné válna.[5]

Induló pártok és koalíciók

[szerkesztés]
Párt vagy koalíció neve
(lengyel név, rövidítés)
Pártok lógói Listavezető Támogatók
1.   Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták
(Bezpartyjni Samorządowcy, BS)
Robert Raczyński
2.   Harmadik Út
(Trzecia Droga,TD)
Władysław Kosiniak-Kamysz
Szymon Hołownia
Lengyel Néppárt , Lengyelország 2050, Európai Demokraták Uniója, Egyetértés, Centrum Lengyelországért
3.   Új Baloldal
(Nowa Lewica, NL)
Włodzimierz Czarzasty
Robert Biedroń
Új Baloldal, Együtt Baloldal, Lengyel Szocialista Párt, Munkásunió, Szociáldemokrácia Lengyelországért, Szabadság és Egyenlőség
4.   Egyesült Jobboldal
(Zjednoczona Prawica, ZP)
Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság, Szuverén Lengyelország, Köztársaságiak, Kukiz’15, Lengyel Köztársaság Megújulása, Lengyel Ügyek
5.   Szabadság és Függetlenség Konföderáció
(Konfederacja Wolność i Niepodległość)
Sławomir Mentzen
Krzysztof Bosak
Nemzeti Mozgalom, Új Remény, Lengyel Korona Konföderációja, Reálpolitikusok Uniója, Köztársaság Jobboldala
6.   Polgári Koalíció
(Koalicja Obywatelska , KO)
Donald Tusk Polgári Platform, Modern, Lengyel Kezdeményezés, Zöldek, Jó Mozgalom, AGROunió

Választási szlogenek

[szerkesztés]
Párt Eredeti szlogen Magyar fordítás Refs
PiS Bezpieczna przyszłość Polaków. Biztonságos jövő a lengyeleknek! [6]
Polgári Platform 100 Konkretów - Na pierwsze 100 dni rządów! 100 Konkrétum - A kormány első 100 napjára! [7]
Új Baloldal Gwarancją.Świeckiego.Państwa - Mam po lewej Garancia. Szekuláris. Állam. - Nekem ez a baloldalon van meg. [8]
Lengyel Néppárt Dość kłótni, do przodu! Elég a vitákból! Előre kell menni! [9]

Közvélemény-kutatások

[szerkesztés]

A lengyelországi pártok és koalíciók népszerűségének alakulása 2019 óta:

A lengyelországi pártok népszerűségének alakulása 2019 óta
A lengyelországi pártok népszerűségének alakulása 2019 óta

A közvélemény-kutatások szeptemberi mérései alapján az Egyesült Jobboldal szerezné a legtöbb szavazatot, de szükség lehet akár a Konföderációval való koalícióra a többséghez. Az ellenzékben a Polgári Koalíció, Új Baloldal és Harmadik út koalícióknak együttesen a mérések szerint van esélye parlamenti többséget szereznie. [10]

Eredmények

[szerkesztés]

A választáson való részvétel vasárnap délben 22,59%-os volt, ami magasabb, mint a korábbi választásokon.[11] Az urnazárásokat követően kijelenthető, hogy a részvétel rendkívül magas volt, mintegy 10%-ponttal magasabb, mint a 2019-es választáson.[12]

Eredménybecslések

[szerkesztés]

Az Ipsos közvéleménykutató intézet az urnazárásokat követő exit-poll felmérések közzététele enyhe fölényt mutatott az Egyesült Jobboldal (PiS) javára, kevéssel mögötte a Polgári Koalíció (KO) pártszövetség végzett. A bal és a jobboldali pártok között összesítésben szinte egyenlő arányban oszlanak meg a szavazatok.[13]

Exit-poll eredmények (Szejm)
Pártok Százalék Mandátumok
PiS
  
36,8% (200)
KO
  
31,6% (163)
Harmadik Út
  
13,6% (55)
Lewica (baloldal)
  
8,6% (30)
Konföderáció
  
6,2% (12)
Első exit-poll értékek.[13]

Hétfőn kora reggel, az előrevetítésnél jóval később tette közzé az Ipsos a korrekciós választási előrejelzést, az ún. late poll-t. Ez valamennyivel eltérő értékű, de az exit-pollhoz hasonló arányú eredményt mutat. A hibahatár az exit-poll 2%-ához képest itt 0,5% a szakértők szerint.[14]

Late poll eredmények (Szejm)
Pártok Százalék
PiS
  
36,6%
KO
  
31,0%
Harmadik Út
  
13,5%
Lewica (baloldal)
  
8,6%
Konföderáció
  
6,4%
Late poll előrejelzés.[14]

64%-os feldolgozottságnál jelentősen eltérő eredmények mutatkoznak, bár a kormányoldal és az ellenzék között továbbra is szoros az eredmény. Az előzetes adatok szerint a választáson való részvétel 72,07%-os, míg a late poll adatai szerint 72,9%-os volt, ami a rendszerváltás óta a legnagyobb arány.[14]

Részeredmények 63%-os feldolgozottságnál (Szejm)
Pártok Százalék
PiS
  
37,52%
KO
  
28,52%
Harmadik Út
  
14,42%
Lewica (baloldal)
  
8,33%
Konföderáció
  
7,23%
63%-os részeredmény.[14]

88%-os feldolgozottságnál a kormányoldal előnye további csökkenést mutatott.[15]

Részeredmények 88%-os feldolgozottságnál (Szejm)
Pártok Százalék
PiS
  
36,52%
KO
  
29,58%
Harmadik Út
  
14,50%
Lewica (baloldal)
  
8,37%
Konföderáció
  
7,23%
88%-os részeredmény.[14]

A Szenátorválasztásnál annyiban térnek el az eredmények, hogy közel 5%-os arányt mutat fel a Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták csoportja. 93,17%-os feldolgozottságnál a következők a részeredmények:[16]

Részeredmények 93%-os feldolgozottságnál (Szenátus)
Pártok Százalék
PiS
  
35,47%
KO
  
28,07%
Harmadik Út
  
11,21%
Konföderáció
  
7,05%
Lewica (baloldal)
  
5,53%
Pártonkívüliek
  
4,94%
93,17%-os részeredmény, Szenátus.[16]

Képviselőválasztás (Szejm)

[szerkesztés]

A végleges eredmények tükrében a Képviselőházba a legtöbb parlamenti képviselőt a Jog és Igazságosság pártja delegálja, akik az Egyesült Jobboldal színeiben nyertek mandátumot. Második helyen a Polgári Koalíció centrista-baloldali tömörülés végzett. Ezenkívül még további három politikai tömörülés lépte át a bejutási küszöböt.[17]

Rövidítés Párt/Pártszövetség Szavazatok száma Szavazatok aránya Képviselők száma Képviselők aránya 2019-hez képest
ZP Egyesült Jobboldal 7 640 854 35,38% 194 42,2% -41Csökkenés
KO Polgári Koalíció 6 629 402 30,70% 157 34,1% +23Növekedés
TD Harmadik Út 3 110 670 14,40% 65 14,1% +35Növekedés
NL Új Baloldal 1 859 018 8,61% 26 5,7% -23Csökkenés
Konfederacja Szabadság és Függetlenség Konföderáció 1 547 364 7,16% 18 4,0% +7Növekedés
Pártonkívüliek Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták 401 054 1,86% 0 0% 0
Német Kisebbség Választási Szervezete 25 778 0,12% 0 0% -1Csökkenés

Szenátorválasztás (Szenátus)

[szerkesztés]

A Szenátusba a választási körzetek szavazatainak relatív többségével juthatnak be a jelöltek. Ebből adódóan a szavazatok országos aránya csak kisebb mértékű összefüggésben van a bejutott szenátorok számával.[16]

Rövidítés Párt/Pártszövetség Szavazatok száma Szavazatok aránya Szenátorok száma Szenátorok aránya 2019-hez képest
KO Polgári Koalíció 6 187 295 28,91% 41 41% -2Csökkenés
ZP Egyesült Jobboldal 7 449 875 34,81% 33 33% -15Csökkenés
TD Harmadik Út 2 462 360 11,50% 12 12% +9Növekedés
NL Új Baloldal 1 131 639 5,29% 9 9% +7Növekedés
Függetlenek Függetlenek, 2023 Szenátus Paktum 573 060 2,68% 5 5% +1Növekedés
Konfederacja Szabadság és Függetlenség Konföderáció 1 443 836 6,75% 0 0%
Pártonkívüliek Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták 1 049 919 4,91% 0 0%

A választáson való részvétel a végeredmények tükrében 74,31%-os volt, ami rekordmagas az 1989 utáni választások történetében. Az egyidőben tartott referendumon való részvétel ugyanakkor érvénytelen lett, tekintve, hogy a részvételi arány csupán a 41%-ot érte el.[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Október 15-én lesznek a lengyel parlamenti választások (magyar nyelven). politic.karpat.in.ua . (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Poland unveils referendum on EU migrant policy – DW – 08/13/2023 (angol nyelven). dw.com . (Hozzáférés: 2023. augusztus 14.)
  3. Egyszerre tartják a parlamenti választásokat és a migrációs népszavazást Lengyelországban (magyar nyelven). politic.karpat.in.ua . (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  4. Opozycja zawarła pakt senacki. Co to konkretnie oznacza? (lengyel nyelven). www.polityka.pl , 2023. február 28. (Hozzáférés: 2023. augusztus 10.)
  5. Konwencja PO. Budka proponuje Koalicję 276. "Tyle głosów potrzebnych do przejęcia władzy" (lengyel nyelven). gazetapl , 2021. február 6. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  6. Bezpieczna przyszłość Polaków. Na co stawia PiS w programie wyborczym? (lengyel nyelven). gazetaprawna.pl, 2023. szeptember 3. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
  7. Ta obietnica wywołała największe oklaski. Euforia po słowach Tuska [LISTA] (lengyel nyelven). wiadomosci.onet.pl, 2023. szeptember 3. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
  8. Lewica ma plan na każdy dzień (lengyel nyelven). rp.pl, 2023. szeptember 3. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
  9. "Dość kłótni, do przodu!". Trzecia Droga odsłoniła karty (lengyel nyelven). tvn24.pl, 2023. szeptember 3. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
  10. Władza coraz bardziej wymyka się PiS-owi z rąk. Mamy najnowszy sondaż. (Hozzáférés: 2023. szeptember 30.)
  11. Magas a részvétel a lengyel választásokon (hirado.hu)
  12. Belenéztünk a kristálygömbbe: itt van minden, amit a lengyelországi részvételi adatokból kiolvashatunk! (mandiner.hu, 2023.okt.15)
  13. a b Exit poll Lengyelországból: öt százalékot vert a PiS Tuskékra, de nehéz lesz kormányt alakítani (mandiner.hu, 2023.okt.15)
  14. a b c d e Lengyelországban 63 százalékos feldolgozottságnál jelentős a konzervatív előny, mégis érik a kormányváltás (index.hu, 2023.okt.16)
  15. Orbán Viktor aggódhat, eldőlni látszik Lengyelország sorsa (index.hu, 2023.okt.16)
  16. a b c Lengyel Választási Hivatal (2023.okt.16)
  17. Lengyel Választási Hivatal Szejm választási eredmények (2023.okt.17)
  18. Megvan a lengyel választások hivatalos végeredménye (index.hu, 2023.okt.17)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]