2,2′-Bipiridin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2,2′-Bipiridin
Skeletal formula of 2,2′-bipyridine
A 2,2′-bipiridin pálcikamodellje
A 2,2′-bipiridin kalottamodellje
Más nevek Bipiridil, dipiridil, bipy, bpy, dipy
Kémiai azonosítók
CAS-szám 366-18-7
PubChem 1474
ChemSpider 13867714
ChEBI 30351
RTECS szám DW1750000
SMILES
n1ccccc1-c2ccccn2
InChI
1/C10H8N2/c1-3-7-11-9(5-1)10-6-2-4-8-12-10/h1-8H
InChIKey ROFVEXUMMXZLPA-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 113089
Gmelin 3720 936807
UNII 551W113ZEP
ChEMBL 39879
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C10H8N2
Moláris tömeg 156,18 g/mol
Megjelenés Színtelen szilárd anyag
Olvadáspont 70 °C
Forráspont 273 °C
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 0 D
Veszélyek
Főbb veszélyek mérgező
LD50 15-78 mg/kg (per os, patkány); 20-140 mg/kg (per os, egér)
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A 2,2′-bipiridin (bipy vagy bpy) szerves vegyület, képlete (C5H4N)2. E színtelen szilárd anyag fontos bipiridin. Bidentát kelátképző ligandum, mely sok átmenetifémmel komplexet alkot. A Ru- és Pt-komplexek nagy mértékben bocsátanak ki fényt, ami a gyakorlatban is fontos lehet.

Előállítás[szerkesztés]

A 2,2′-bipiridint először kétértékű fémek piridin-2-karboxilátjaiból állították elő:[1]

Piridin dehidrogénezésével is előállítható Raney-nikkellel:[2]

Előállítható továbbá 330 °C-on piridin vas(III)-kloriddal való reakciójával[3] vagy 2-brómpiridin rézporral való Ullmann-reakciójával is:[4]

Szerkezet[szerkesztés]

Bár a bipiridint gyakran cisz helyzetű nitrogénekkel rajzolják, a legalacsonyabb energiájú a transz-állapotú bipiridin.[5] Az egyszer protonált bipiridin cisz konformációjú.[6]

Jellemzők[szerkesztés]

A 2,2′-bipiridin standard hőmérsékleten fehér szilárd anyag, mely 70-72 °C-on olvad, és 272 °C-on forr. A vegyület bidentát kelátligandumként működhet, és a nitrogénatomok révén koordinál. Ligandumként gyakran a bpy vagy bipy rövidítést használják. Számos átmenetifémmel stabil komplexeket alkot. Oktaéderes komplex esetén két enantiomer komplex keletkezhet:

Enantiomer bipiridinkomplexek

Használat[szerkesztés]

A 2,2′-bipiridin vas(II)-vel alkotott komplexe (Fe(bipy)2+3) oldatban sötétvörös. E komplex a vasmennyiség kolorimetriás mérésére használható. A vas(III) a mérés előtt például nátrium-hidrogén-szulfittal vagy aszkorbinsavval redukálható.[7]

Reakciók[szerkesztés]

Számos 2,2′-bipiridin-komplexet írtak le. A kelátban lévő fémekkel 5 tagú kelátgyűrűt alkot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2019) „The Early Years of 2,2'-Bipyridine—A Ligand in its Own Lifetime”. Molecules 24 (21), 3951. o. DOI:10.3390/molecules24213951. PMID 31683694.  
  2. Sasse, W. H. F. (1966). „2,2′-Bipyridine”. Org. Synth. 46, 5. o.  ; Coll. Vol. 5: 102
  3. F. Hein, H. Schwedler (1935). „Zur α,α-Dipyridyl-Synthese aus Pyridin und Eisen(III)-chlorid, sowie über einige Dipyridyl-Komplexsalze”. Chem. Ber. 68, 681–684. o. DOI:10.1002/cber.19350680425.  
  4. F. H. Burstall (1938). „Researches on the polypyridyls”. J. Chem. Soc., 1662–1671. o. DOI:10.1039/JR9380001662.  
  5. (1956) „The Crystal Structure of 2,2′-Bipyridine”. Acta Crystallographica 9 (10), 801–804. o. DOI:10.1107/S0365110X56002175.  
  6. (2000) „Torsional barriers in biphenyl, 2,2′-bipyridine and 2-phenylpyridine”. Chemical Physics Letters 321 (5–6), 399–405. o. DOI:10.1016/S0009-2614(00)00352-3.  
  7. G.-O. Müller. Quantitativ-anorganisches Praktikum, 7., Frankfurt/Main: Verlag Harri Deutsch, 376. o. (1992). ISBN 3-8171-1211-4 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2,2′-Bipyridine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2,2′-Bipyridin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.