Őszi vetővirág
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Sternbergia lutea (L.) Ker Gawl. ex Spreng | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Őszi vetővirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Őszi vetővirág témájú médiaállományokat és Őszi vetővirág témájú kategóriát. |
Az őszi vetővirág (Sternbergia lutea) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, az amarilliszfélék (Amaryllidaceace) családjába tartozó faj, több alfajjal és számos kertészeti változattal.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
2–4 cm átmérőjű hagymáját vastag, sötétbarna héj borítja. Szívesen fejleszt fiókhagymákat. Sárga, a nárciszokra emlékeztető, magányos virágai a napon nagyra nyílnak. Levelei a krókuszok leveleire emlékeztetnek.
Életmódja, termőhelye[szerkesztés]
Évelő. Leginkább sziklás lejtőkön, mezsgyéken, valamint az ún. garrigue növényzetben, tehát a mediterrán mészkőfennsíkok nem összefüggő, másodlagos cserjéseiben fordul elő. A napos helyet, a jó vízgazdálkodású, nem túl agyagos talajt kedveli.
Nevét onnan kapta, hogy a virágai az őszi vetések idején, októberben nyílnak. A virágok közvetlenül a földből hajtanak ki, és csak kedvező időjárási körülmények között — akkor, ha nyár végén, ősz elején elég csapadék esik. Ennek hiányában a föld alatt nyílik, ugyanis ott is meg tud termékenyülni. Virágnyíláskor még nincs levele. Levelei a virág után, de még annak elnyílása előtt hajtanak ki. Fényes zöld levelei áttelelnek. Toktermése a leveles időszakban érik be.
Felhasználása[szerkesztés]
Kedvelt kerti növény.
Alfajok[szerkesztés]
- Sternbergia lutea subsp. lutea (törzsváltozat)
- keskeny levelű vetővirág (Sternbergia lutea subsp. sicula) — egyes rendszertanászok külön fajnak tartják (Sternbergia sicula)
