Ősz Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ősz Ferenc
Ősz Ferenc.jpg
Született Herbst Ferenc
1930. november 10.
Budapest
Elhunyt 1975. február 5. (44 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró, humorista, konferanszié
Halál oka rák
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ősz Ferenc témájú médiaállományokat.

Ősz Ferenc (született Herbst,[1] Budapest, 1930. november 10. – Budapest, 1975. február 5.) újságíró, humorista, konferanszié.

Életútja[szerkesztés]

Két évfolyamot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kezdetben tisztviselő, később főállású katona, honvédségi lapok munkatársa volt. 1954 és 1957 között Egerben a Heves megyei Kultúrház[2] később a Heves megyei Népújság munkatársa, a hétvégi számokban írt humoros írásai ismertté tették nevét a megyében. Ezt követően a KSH munkatársa, 1957 és 1959 között. Munkatársa volt a Dunaújvárosi Hírlapnak és a Pest Megyei Hírlapnak is. 1968-tól a Ludas Matyi (hetilap) belső munkatársként foglalkoztatta. 1974-től a Pesti Műsor állandó szerzője volt.

Nyilvános szerepléseit (1964) a dunaújvárosi Ostor Együttesnél és az Egyetemi Színpadnál kezdte.

Színpadi szerzőként a Kamara Varietében debütált.

Alapító tagja, állandó szerzője és közreműködője volt a Rádió Kabarészínházának. Országosan ismertté a rádió tette a nevét. Később a Népstadionban telt ház előtt a SZÚR[3]-okon, majd a televízióban – többek között – Kudlik Júlia partnereként tovább növelte népszerűségét.

A források szerint csak halála után, 1976-ban jelent meg egy válogatáskötete, Archimedes a Rubrikán címmel. Néhány írása megtalálható rádiókabaré-antológiákban. Az internet egyik közösségi hálóján létrehozott profilja alatt[4] számos írása mellett archív tévéfelvételek is megtalálhatók.

Nagyon fiatalon, pályatársai közül elsőként hunyt el. A Farkasréti temetőben nyugszik (26/1-6-90).

Vallomás[szerkesztés]

"Írónak, újságírónak, művésznek lenni azért is jó, mert e hivatásokban egy 32 éves ember még nagyon ifjoncnak számít. Így hát fiatal újságíró vagyok, immáron 10 éve. Az újságíróknak ahhoz a fajtájához tartozom, aki szeretne jó újságíró lenni és ha ezt az almát eléri, nem akarja magát íróvá avatni. Az összes újságírói műfajok közül leginkább a szatírához vonzódom. A humort a főhivatásomnak tekintem, éppen ezért nagyon komolyan veszem. Számomra legnagyobb dicséretnek számít, ha egy ember megállít az utcán és nagyot a hátamra verve megkérdezi, honnan szedem azt a sok marhaságot, amit az újságban leírok. Szakmám miatt sokan haragszanak rám, de ez már – sajnos – a szatíraíró sorsa. A megsértett emberek ádáz haragja egy-egy írásmű hatékonyságának mércéje. Remélem, e szerény kis írásomért is sokan megharagszanak rám! Ha így van: nem dolgoztam hiába."

Méltatás[szerkesztés]

Miskolci Miklós Életében kevés jót írtak róla, de ő maga nagyon sok jót írt…. mindenütt ahol szerették a kesernyés, intellektuális humort. És hol nem szeretik a humort Magyarországon? Mindenütt szeretik. A humoristát már kevésbé. Ősz Feri is sok ellenséget gyűjtött magának össze, és ez a legbiztosabb jele annak, hogy iszonyúan tehetséges volt. Tehetséges és kíméletlen, amint a nagy tálentumok általában. Kíméletlen volt önmagához is, ez jogosította fel, hogy másokat is pellengére állítson, hogy másokkal is őszinte legyen. Mindig humoristának mondta magát, de kitűnő riporter volt. Olyan újságíró, aki minden feladatot magas színvonalon tudott megoldani – ha akart. Tanítani kellene – ha lehetne ezt tanítani –, hogyan lett Dunaújvárosban is már néhány hetes itt-tartózkodás után „az Ősz”, hogyan lopta be magát néhány perces bizonytalankodás után a tv-nézők szívébe. A klasszikus újságíró típushoz tartozott, akkor is, amikor e típus létjogosultságát kétségbe vonták. Egyszerűen oda kellett figyelni arra, amit ír, mond, vagy csinál. Véleményt kellett róla alkotni, nem lehetett elmenni mellette szó nélkül. Magát égető, másokat fellobbantani tudó ember volt.

Színpadi munkái[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Szerző-társszerző: 11., két alkalommal közreműködő is.[5]

Emlékezetes jelenetei, magánszámai[szerkesztés]

  • Töhötöm
  • Rebarkóba később Kicsuda, micsuda? (Társszerző: Soós András)
  • Nyitott könyv (Társszerző: Somogyi Pál)
  • Tavasszal kell a szerelem
  • Évzáró
  • Évnyitó
  • Sajtószemle

Könyve[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eredeti neve: Herbst Ferenc
  2. Számos forrás hibás. A Heves megyei Kultúrháznak nem volt igazgatója. Részletek a vitalapon.
  3. Kezdetben kisebb, majd az FTC-pályán, műsorral kiegészített Színész–Újságíró Rangadó mérkőzés. A nagy érdeklődés miatt, a Népstadionba települt és vonzott telt házas előadásokat.
  4. facebook.com
  5. 2010. november 21-i lekérdezés
  6. Többek között Sándor György szerzőtársa
  7. A kötet adatlapja a Molyon

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]