Özgön (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Özgön, Uzgen (Өзгөн)
Kirghizistan 2018 - Uzgen et la rivière Kara-Daria.jpg
Közigazgatás
Ország Kirgizisztán
Jogállás város
Népesség
Teljes népesség49 410 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1025 m
Terület9,2 km²
IdőzónaUTC+6
Elhelyezkedése
Özgön, Uzgen (Kirgizisztán)
Özgön, Uzgen
Özgön, Uzgen
Pozíció Kirgizisztán térképén
é. sz. 40° 46′, k. h. 73° 18′Koordináták: é. sz. 40° 46′, k. h. 73° 18′
A Wikimédia Commons tartalmaz Özgön, Uzgen témájú médiaállományokat.

Özgön város Kirgizisztán Os tartományában. Lakosságának száma a 2017-es becslések szerint 45 000 fő volt.

Fekvése[szerkesztés]

A Kara-Darja folyó partjától 56 km-rel északkeletre, Os tartományban, a Fergána-völgy távolabbi keleti végén, attól a ponttól felfelé helyezkedik el, ahol a Kara-Darja eléri a völgyet.

Leírása[szerkesztés]

A város 1025 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Lakossága 51 918 fő, közülük 25 439 férfi és 26 479 nő. 24 etnikai csoport él a városban, többek között kirgizek, üzbégek, oroszok, tádzsikok, ujgurok és mások. A városban általános iskola, zeneiskola, óvoda, egyetemi és orvosi egyetem is található. Az ősi Özgön város történelmi jelentőségű Közép-Ázsiában, Szamarkand, Buhara és Xiva városokhoz hasonlóan. A városban az üzbég történeti építészet pár épségben maradt épülete tekinthető meg (12. századi mauzóleum és minaret), amelyek az egykori selyemút hajdan volt pezsgő kultúrájáról vallanak.

Története[szerkesztés]

A Karahánida mauzóleum tulipános oszlop részlete
Özgön, karahánida mauzóleum
Özgön, minaret

A várost az időszámítás előtti kínai évkönyvek már említették. Korábban állítólag Nagy Sándor csapatai is állomásoztak itt. A település 1927 óta rendelkezik városjogokkal, de eredete a Kr. e. 2. és 1. századra vezethető vissza. Itt, ahol a Kara-Darja völgye elszűkül, kereskedelmi posztot és vámhivatalt hoztak létre az ősi selyemút egyik ágán, amely a Fergána-völgyön keresztül Kasgarba vezetett. Az itt végzett ásatások során a kereszténység előtti erődítmények nyomait találták fel. A városról szóló 10. századi beszámolók olyan arab írók munkáiban maradtak fenn, mint Al-Muqaddasi és Ibn Hawqal. Ez a város a Karahánidák egyik fővárosa volt, majd szakadás után Muhammad ibn Naszr lakóhelyévé vált.

Éghajlata[szerkesztés]

A város területén a télutó viszonylag meleg. Tavasszal és ősszel a monszun a jellemző, különösen az elmúlt 10 évben, a nyár azonban forró és száraz.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Minaret - Az Özgöni Régészeti-Építészeti-Múzeum-Komplexumhoz tartozik. A belváros közelében, a komplexum északi oldalán áll a 27,5 méter magas minaret. A minaret valószínűleg a karahánidák Buharában és Vobkentben épített hasonló minaretjeinek a modellje. Az eredeti sokkal magasabb és az alapján 8,5 m széles, kúpos torony felső részét a 16. században földrengés pusztította el. A mai épületet a kilátóplatform felett egy kupola koronázza.
  • Mauzóleumok - A minarettől körülbelül 150 méterrel délkeletre áll Özgön mauzóleuma, mely három egymással összeépített, égetett téglából épült mauzóleum, lenyűgöző faldekorációval a nyugatra néző portáloldalon, amelyek az első pillantásra egyetlen épületnek tűnnek. Ezek azon kevés korai iszlám struktúrák közé tartoznak, amelyek túlélték Dzsingisz kán 1212 és 1220 közötti transzoxániai hódítását. A három mauzóleum közül a legrégibb és legnagyobb a középső, Buhara és Szamarkand hódítójának, az 1013-ban elhunyt

- Arslan-Ilek Nasr-ben-Ali-nak a mauzóleuma. A 12 m magas épület négyzetes alaprajza körülbelül 11,5 m oldalhosszúságú. Az épület elejét díszes terrakotta és faragott alabástrom, melyet geometriai alakzatok és indák mintázatával díszítettek.

- Jalal al-Din al-Hussein téglalap alakú mauzóleumát, amelyet az északi részen 1152-ben adtak az épületegyütteshez, a teljes homlokzat díszítése jellemzi.

- Az 1186-ban épült déli mauzóleumról már nem ismert, hogy kinek épült; ez a legkisebb, de a legkorábban dísztárgyakkal, arabeszkékkel díszített.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. census of Kyrgyzstan 2009

Források[szerkesztés]