Ugrás a tartalomhoz

Ördöngösfüzesi népzene

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ördöngösfüzes a Mezőség északi peremének egyik legrégibb magyar települése, észeki részének kapuja. Szamosújvár és Szék szomszédságában, dombok között, szűk völgyben fekszik.

A zenészekről

[szerkesztés]

Ördöngösfüzesen a Mezei család szolgáltatta a zenét: Mezei Ferenc (1907-1981) magyar cigány prímás, akit a faluban „Pikili”-nek hívtak.[1] Testvérei: Dénes (1931-1968), szintén prímás, Mezei János „Táku” volt a bőgős vagyis gordonos, Mezei György „Nuku” volt a kontrás. Az öreg Pikili vitte a fiát, szintén Mezei Ferencet (szül. 1948), becenevén „Nelu”-t, és így tanult meg apjától muszikálni. Régi ördöngösfüesi muzsikusok voltak még mezei Ferenc „Pikili” édesapja, Mezei Ádám, valamint Pulyka Gyurica és Pulyka Ádám.

A táncról

[szerkesztés]

Lassú táncok Ördöngösfüzesen nem igen voltak jellemzőek. A helyi elnevezések:[2]

  • Ritka magyar tánc - „húzd magyarul
  • Sűrű magyar tánc - „sűrű fogásolás”: azért hívják fogásolásnak, mert a magyar tánc több fogásból áll. Felugrik a levegőbe, összeüti a sarkát, az egy fogás. Megtekeri a lábát, a sarkát, egy másik fogás.
  • Verbunk - „serény magyar tánc”, vagy „sűrű verbunk
  • Csárdás - „húzzad cigányul
  • Sűrű csárdás - „zsidótánc

Füzesen, Szépkenyerűszentmártonon, Vicében, Décsén, Váralján és Nyíresen nem dobálták a legények a lányokat. A jó táncú, énekes mulatós embereknek volt kedvenc nótájuk, szerették, ha a ajátjukat húzzák. Előfordult, hogy a muzsikus nevét kapcsolták a dallamhoz. Ezek az elnevezések évtizedekig fennmaradtak. Említésre méltó táncosok:

  • Papolci Albert - nagyon híres táncos volt környéken[3]
  • Barabás Feri - kiléte ismeretlen
  • Pulyka Gyurica - füzesi zenész
  • Pulyka Ádám - híres, öreg muzsikus volt
  • Kelemen György - „Gyika”, jó legényes táncos, 1969-es filmen látható tánc közben, sokan követték a figuráját
  • Kerekes János - Hideg Anna néni szomszédjában lakott, jó legényes táncos volt
  • Maneszes Márton - nagygazda volt
  • Vincze János - szépkenyerűszentmártoni kiváló táncos volt.

Játéktechnika

[szerkesztés]

Ördöngösfüzesen a banda általában négy tagú, két prímás, kontrás és bőgős, azaz gordonos muzsikált együtt.[4] A község zenéje és tánca eltér a környékbeli falvakétól. Bár a dallamrepertoár nagy része azonos, hangvétele egyedi. Különlegességét a zene rusztikus, súlyos, erőteljes megszólaltatása adja.

Források

[szerkesztés]
  • Kallós Zoltán (szerk.): Ördöngösfüzes - Mezőségi magyar népzene, Kallós Zoltán gyűjtése. FA 081-2, Fonó Records, Budapest, 2000
  • Martin György: Mátyás István 'Mundruc', Egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata. Jelenlévő Múlt, ZTI-Planétás, szerk.: Felföldi László - Karácsony Zoltán. 175-178. o.
  • Nagy Zsolt - Havasréti Pál: Ördöngösfüzesi népzene. Brácsa-bőgő melléklet. Hangszeres népzenei példatár - Népzenei füzetek. Hagyományok Háza, Budapest, 2008
  • Pávai István: Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1993. 87-91. o.

Publikált hangfelvételek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nagy Zsolt - Havasréti Pál: Ördöngösfüzesi népzene. Brácsa-bőgő melléklet. Hangszeres népzenei példatár - Népzenei füzetek. Hagyományok Háza, Budapest, 2008. 4. oldal
  2. Nagy Zsolt - Havasréti Pál: Ördöngösfüzesi népzene. Brácsa-bőgő melléklet. Hangszeres népzenei példatár - Népzenei füzetek. Hagyományok Háza, Budapest, 2008. 8. oldal
  3. Hideg Anna, ördöngösfüzesi lakos közlése
  4. Nagy Zsolt - Havasréti Pál: 9-16. oldalak