Étienne Louis Malus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Étienne Louis Malus
Etienne-Louis Malus.jpg
Született 1775. július 23.[1]
Párizs
Elhunyt 1812. február 24. (36 évesen)[1]
Párizs
Állampolgársága francia
Foglalkozása
Iskolái École Polytechnique
Kitüntetései Rumford-érem
Halál oka gümőkór
Sírhely Père-Lachaise temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Étienne Louis Malus témájú médiaállományokat.

Étienne Louis Malus (Párizs, 1775. július 23. – Párizs, 1812. február 24.) francia fizikus, matematikus és hadmérnök.

Életpálya[szerkesztés]

Gondos neveltetése révén a régi klasszikus irodalom és a matematika területén egyaránt jártas volt. 17 éves korától hadmérnöki iskolában tanult és 1796-ban hadnagyi rangban hivatásos katonatiszt lett, belépett a Corps royal du génie-ba. Az altenkirchi ütközetben a Sambre-et-Meuse hadtestben szolgált. Kapitányként vett részt Napoléon Bonaparte tábornok egyiptomi hadjáratában (1798-1801). Később 1808-ban alezredessé léptették elő. Hadmérnöki diplomájának megszerzése után 1806-1808 között a strasbourgi erődítmények aligazgatója, ezután pedig az École Polytechnique tanára volt. 1810-től a Francia Akadémia és a londoni Royal Society (Királyi Természettudományos Akadémia) tagja lett. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

Kutatási területei[szerkesztés]

Tudományos eredményei leginkább a fénytan területéhez tartoznak. Kísérleteivel Christiaan Huygens fényelméletét igyekezett igazolni és analitikai leírást is adott hozzá. Kristályokon tanulmányozta a fénytörést és a fényvisszaverődést, eközben fedezte fel a polarizáció jelenségét. 1809-ban publikálta azt a megfigyelését, miszerint a fény visszaverődése során polarizáció is fellép. A bizonyos kristályokban fellépő kettőstörés elméletét 1810-ben írta le.

Kísérletei során megfigyelte, hogy különböző anyagoknál más-más szög esetén, de van olyan beesési szög, amire nézve a beeséskor nem polarizált fény a visszaverődés után lineárisan polarizált lesz. Kereste az összefüggést a polarizáció szöge és a törésmutató között, de a mérési pontatlanságok miatt csak a víz esetén találta meg a helyes kapcsolatot. A polarizáció szög és a törésmutató közötti összefüggést később David Brewster írta fel, amit azóta róla neveztek el Brewster-törvénynek, a polarizáció szöget pedig Brewster-szögnek.


Malus-törvény[szerkesztés]

Polarizátoron áthaladó lineárisan polarizált fény. A piros nyilak a fény polarizációjának irányát szemléltetik.

Kísérletei során üvegfelületről visszaverődő fénynyalábok polarizációjának és intenzitásának vizsgálata közben fedezte fel az azóta róla elnevezett összefüggést, a Malus-törvényt. Ezt ma polarizátorokra alkalmazva a következőképpen fogalmazzuk meg.

Ha egy polarizátorra érkező lineárisan polarizált fény intenzitása , és a polarizátor kiválasztási síkja a beeső nyaláb polarizáció síkjával szöget zár be, ahol az ábra jelöléseivel , akkor a polarizátoron áthaladó fény intenzitása a következő összefüggéssel adható meg:

.[2]

Nevezetesebb munkái[szerkesztés]

  • Sur une propriété de la lumiére réfléchie par les corps diaphanes (Bull. Soc. Philom. I. köt. 16. sz. 1809);
  • Sur les phénoménes, qui dépendent des formes des molécules de la lumiére (u. o. I. köt. 1809);
  • Mémoire sur la lumiére (u. o. XII. köt. 42. sz. 1811);
  • Sur de nouv. phénom. d'optique (u. o. 45. sz. 1811 jun.);
  • Mém, sur les phénoménes, qui accompagnent la réflexion et la réfraction dela lumiére (u. o. 47. sz. 1811);
  • Sur une propriété des forces répulsives, qui agissent sur la lumiére répétiteur (u. o. III. 1818);
  • Sur l'axe de réfraction des cristaux et des substances organisées (Journ. des phys, 73. köt. 1811);
  • Mém. sur l'optique (Journ. École polyt VII. köt. 1808);
  • Sur la mesure de pouvoir réfringent des corps opaques (u. o. VIII. 1809);
  • Traité d'optique analytique (Mém. Sav. étr. II. 1811);
  • Théorie de la double réfraction de la lumiére daus les substances cristallines (u. o.).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb131685260
  2. Erostyák J., Raics P., Kürti J.: Fizika III. Fénytan. Relativitáselmélet. Atomhéjfizika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007

Források[szerkesztés]