Északi szőrösorrú vombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Északi szőrösorrú vombat
A feje közelről
A feje közelről
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Vombatalkatúak (Vombatiformes)
Család: Vombatfélék (Vombatidae)
Nem: Lasiorhinus
J. E. Gray, 1863
Faj: L. krefftii
Tudományos név
Lasiorhinus krefftii
(Owen, 1873)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Északi szőrösorrú vombat témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi szőrösorrú vombat témájú kategóriát.

Az északi szőrösorrú vombat (Lasiorhinus krefftii) az emlősök (Mammalia) osztályának erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a vombatfélék (Vombatidae) családjába tartozó faj.[1][2][3][4]

Előfordulása[szerkesztés]

Az északi szőrösorrú vombat előfordulási területe az ausztrál kontinensre korlátozódik. Körülbelül a 20. század elején ennek az állatnak az elterjedése magába foglalta Victoria, Új-Dél-Wales és Queensland államokat. Manapság az egész faj területe csak 3 négyzetkilométerre zsugorodott össze; ez a queenslandi Epping Forest Nemzeti Parkban található. 2003-ban már csak 113 példánya létezett, ebből csak 30 egyed volt ivarképes nőstény.[5] Ez a szám 2013-ban 205-re, míg 2015-ben 230-ra nőtt.[6][7] A két legfőbb veszélyforrása a betelepített nyulak (Leporidae), melyekkel ugyanazért a táplálékforrásért kénytelen versengeni; és a dingók (Canis lupus dingo), melyek vadásznak rája.[8][9][10] Egyéb veszélyforrásai az élőhelyének elvesztése és egy Emmonsia parva nevű gombafaj, amely behatol az állat tüdejébe, miközben az túrja a talajt.[11]

2004-2008 között tenyész- és újratelepítési programokat iktattak be, melynek során a megmentett és fogságban szaporított példányokat visszahelyeznék a saját természetes élőhelyükre. A hely ahová visszatelepítik a dél-queenslandi Richard Underwood Nature Refuge.[12]

Alfajai[szerkesztés]

  • Lasiorhinus krefftii barnardi Longman, 1939
  • Lasiorhinus krefftii gillespiei (DeVis, 1900)
  • Lasiorhinus krefftii krefftii (Owen, 1873)

Megjelenése[szerkesztés]

Ennek a tömzsi felépítésű vombatnak a testét lágy, szürke bunda borítja. Még az orrán is van szőr - innen a neve -, ez megkülönbözteti a csupaszorrú vombattól. Füle hosszú és hegyes, orra széles.[13][14] Magassága eléri a 35 centimétert, hossza az 1 métert és testtömege a 40 kilogrammot. A faj nemi kétalakúságot mutat, ami azt jelenti, hogy a nőstény a plusz zsírréteg miatt valamivel nagyobb a hímnél. Feje nagy; rövid lábain hosszú erős karmok vannak, amelyekkel egy nap alatt kiváj magának egy üreget. Nagyobb a csupaszorrú vombatnál, és valamivel gyorsabban szaporodik (átlagosan két utódot ellik háromévenként).

Az északi szőrösorrú vombat orra fontos szerepet játszik az életben maradásában, mivel a látása nem túl jó, ezért inkább a szaglására hagyatkozik. Az emésztőrendszere annyira hatékony a vízfelszívásban, hogy az állat majdnem egyáltalán nem vizel.[15]

Életmódja[szerkesztés]

Ez az erszényes állat éjszaka tevékeny, a nappalt üregében, illetve föld alatti járataiban tölti.[16] Egy-egy járatrendszert akár 10 különböző egyed is lakhatja. A különböző nemű állatok vegyülhetnek egymással. A zsírrétegének és a lassú anyagcseréjének köszönhetően az északi szőrösorrú vombat akár napokig is kibírja étel nélkül. Amikor elegendő a táplálék, akkor is csak kevés órát tölt a táplálkozással, télen 6-ot, míg nyáron 2-öt; ettől eltérően egy hasonló testtömegű kenguruféle naponta 18 órát kénytelen tölteni az evéssel. Ennek a vombatfajnak a legfőbb tápnövényei a Heteropogon contortus, a Chrysopogon fallax, és egyes Enneapogon- illetve Aristida-fajok; ezek mellett gyökereket is fogyaszt. Az ember szarvasmarhái számára betelepített Cenchrus ciliaris nevű fűféle kitúrja az északi szőrösorrú vombat számára hasznos tápnövényeket, ami tovább veszélyezteti a fennmaradását.[17][18]

Szaporodása[szerkesztés]

A kis vombatok az esős időszak alatt, azaz november-április között jönnek világra. Ha elegendő esőzés volt, akkor a nőstények 50-80%-a megtermékenyülhet; egy-egy anyaállat egyszerre csak egy utódnak ad életet. A kis vombat 8-9 hónapig marad az erszényben, de az elválasztás csak egyéves korában következik be.[19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. {{{assessors}}} (2008). Lasiorhinus krefftii. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 2 Sep 2009.
  2. Gotch, A. F.. Mammals, their Latin names explained. Poole: Blanchford Press (1979) 
  3. Gordon, G. (1985). „Observations on the Queensland Hairy-nosed Wombat, Lasiorhinus krefftii (Owen)”. Biological Conservation 33 (2), 165–195. o. DOI:10.1016/0006-3207(85)90102-8.  
  4. Triggs, B. Wombats. Collingwood, Australia: CSIRO Publishing (2009) 
  5. Eastwood, K. (October–December 2003). „Saving the northern hairy-nosed wombat”. Australian Geographic (72).  
  6. (2002. június 13.) „Demographic monitoring of an entire species (the northern hairy-nosed wombat, Lasiorhinus krefftii) by genetic analysisof non-invasively collected material”. Animal Conservation 6 (2), 101–107. o. DOI:10.1017/S1367943003003135.  
  7. Horsup, Alan: Northern hairy-nosed wombat. Queensland Government. The State of Queensland (Department of Environment and Heritage Protection), 2015. október 23. (Hozzáférés: 2016. augusztus 30.)
  8. Swinbourne, Michael J., et al. “Historical Changes in the Distribution of Hairy-Nosed Wombats (Lasiorhinus Spp.): a Review.” Australian Mammalogy, vol. 39, no. 1, 2017, p. 1., doi:10.1071/am15046.
  9. Ostendorf, Bertram (2017. április 4.). „Historical changes in the distribution of hairy-nosed wombats (Lasiorhinus spp.): a review” (en nyelven). Australian Mammalogy 39 (1), 1–16. o. DOI:10.1071/AM15046. ISSN 1836-7402.  
  10. 'Lasiorhinus krefftii Northern Hairy-nosed Wombat. deh.gov.au. (Hozzáférés: 2007. január 5.)
  11. Schaffer‐White, A. B. (2017. november 10.). „Pulmonary adiaspiromycosis in critically endangered northern hairy-nosed wombats (Lasiorhinus krefftii)” (en nyelven). Australian Veterinary Journal 95 (11), 431–436. o. DOI:10.1111/avj.12642. ISSN 1751-0813.  
  12. Department of Environment and Resource Management: Northern hairy-nosed wombat. Queensland Government
  13. Jew, Darren: Northern Hairy-Nosed Wombat. Wildlife Preservation Society of Qld. Wildlife Queensland. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
  14. Horsup, A: Recovery plan for the northern hairy-nosed wombat Lasiorhinus krefftii 2004-2008. Report to the Department of Environment and Heritage, Canberra
  15. Akst, Jef. “Image of the Day Wombat Poop.” https://www.the-scientist.com/image-of-the-day/image-of-the-day--wombat-poop-65115
  16. Banks, Sam (2006. február 28.). „Demographic monitoring of an entire species (the northern hairy-nosed wombat, Lasiorhinus krefftii) by genetic analysis of non-invasively collected material”. Animal Conservation 6 (2), 101–107. o. DOI:10.1017/S1367943003003135.  
  17. Department of the Environment and Energy (angol nyelven). Department of the Environment and Energy
  18. Short, Jeff (1994. május 2.). „Mammal Decline and Recovery in Australia”. Journal of Mammalogy 75 (2), 288–301. o. DOI:10.2307/1382547.  
  19. Johnson, C. N. (2009. március 23.). „Dispersal and social organization of the northern hairy-nosed wombat Lasiorhinus krefftii”. Journal of Zoology 225 (4), 605–613. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.1991.tb04328.x.  

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]