Ékfarkú halfarkas
| Ékfarkú halfarkas | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Figyelő példány | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Stercorarius parasiticus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ékfarkú halfarkas témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Ékfarkú halfarkas témájú médiaállományokat és Ékfarkú halfarkas témájú kategóriát.
|
Az ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a halfarkasfélék (Stercorariidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Larus nembe Larus parasiticus néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az északi-sarkkör szélességén és annak közelében költ. Fészkelőhelyei Alaszkától kezdve Kanada sarkköri területein, Grönlandon és Észak-Európán át egészen Kelet-Szibériáig megtalálhatók. Hosszútávú vonuló, a telet főként a déli féltekén tölti. Természetes élőhelyei a tundrák, tavak közelében, tengerpartok és a nyílt tengerek.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon rendszeres átvonuló, kis számban többnyire nyár végén és ősszel.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 41–46 centiméter, szárnyfesztávolsága 110–125 centiméter, testtömege 330-570 gramm.[5] A felnőtt madár hátoldala sötétbarna, hasoldala túlnyomórészt barna. Két színváltozata létezik: egy világosabb és egy sötétebb árnyalatú, valamint számtalan átmeneti forma. A szárnyakon világosabb foltok láthatók. A két középső kormánytoll hosszabb a többinél, vége hegyes és a költési szezon vége felé gyakran eltörik. A fiatal madár tollazata sötétbarna, a szárnyán világosabb rajzolat található. A meghosszabbodott középső faroktollak hiányoznak.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A költési szezont kivéve túlnyomórészt magányos, de ekkor is csak a párját tűri meg a revír területén. Tápláléka halakból, madarakból, tojásokból, rovarokból, emlősökből és bogyókból áll. Táplálékparazita, ahelyett, hogy maga halászna, hagyja, hogy más madarak gyűjtsék össze a táplálékot, s azután elveszi tőlük. A tengerpartok közelében a fészkek kifosztására "szakosodott". A halfarkas kedvenc áldozatai a csérek, bár azok is mesterien repülnek. Az állandó támadások hatására a csér elengedi a halat, mire a halfarkas megfordul, és elkapja azt a levegőben. E madár 18 évig is élhet.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ivarérettséget 4–5 évesen éri el. A költési szezon május–július között van. Évente egyszer költ. Egy fészekaljban 1–3, többnyire 2 zöld vagy barna sötétbarnán pettyezett tojás található.[5] A tojásokon mindkét szülő 25–28 napig felváltva kotlik. A fiatal madarak 25–30 napos korukban repülnek ki.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2020. október 11.
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. október 11.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2020. október 11.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2020. október 11.
- 1 2 3 4 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2020. október 11.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6.
{{cite book}}: Unknown parameter|extra=ignored (súgó) - "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2020. október 11.
- Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint Kft 1990. ISBN 963-02-7705-0

