Árvay István (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Iszkázi Árvay István
Született 1818. december 26.
Iszkáz, Veszprém vármegye,
Elhunyt 1889. június 17. (70 évesen)
Zalaegerszeg
Nemzetisége magyar
Házastársa Reisinger Karolina (18271854)
Foglalkozása újságíró

Iszkázi Árvay István Elek Vendel (Iszkáz, Veszprém vármegye, 1818. december 26. (keresztelés)[1]Zalaegerszeg, Zala vármegye, 1889. június 17.) magyar jogász, ügyvéd, gyorsíró, gazdasági író és újságíró, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" elnöke 1871 és 1883 között, a Szabadelvű Párt zalaegerszegi kerület elnöke.[2][3]

Élete és munkássága[szerkesztés]

A nemesi származású iszkázi Árvay családban született. Apja, iszkázi Árvay Lajos (1795-1844), anyja, a felsőpataki Bosnyák család sarja, felsőpataki Bosnyák Mária volt. Árvay István 1818-ban született az akkoriban Veszprém vármegyéhez tartozó Iszkázban. Gimnáziumi tanulmányait Veszprém és Szombathely városában folytatta. Ezt követően elvégezte a jogi akadémiát Győrött. 1840-ben tette le ügyvédi vizsgáit, majd Zalaegerszegen telepedett le mint Zala vármegye gyorsírója. 1846-tól kezdve a Pesti Hírlap címet viselő folyóirat tudósítójaként is tevékenykedett. Az 1848. július 2-án megnyílt országgyűlés alkalmával a kormány gyorsírónak nevezte ki, ennek köszönhetően ő töltötte be ezt a posztot az 1847–1848-as országgyűlésen. Miután onnan visszatért korábbi lakhelyére, 1850-től Zalaegerszegen a város jegyzői tisztségét látta el. Ezután több uradalom ügyésze lett.

1862-től kezdődően több gazdasági témájú szakcikket írt a Falusi Gazda című újságba. Az elkövetkező években is ezen a területen működött, ugyanis egyebek mellett több cikket közölt a Kanizsai Lapok, a Zala és a Zalamegye című újságok hasábjain. 1871-től Árvay töltötte be a Zalamegyei Gazdasági Egyesület elnöki tisztségét, amelyet 1883-ig viselt. 1874-es megalakulásakor a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke lett, a posztját tizenöt évvel később bekövetkezett haláláig meg is tartotta. Aktívan foglalkozott a Balaton-felvidéki bortermelés problémáival. Egyetlen nyomtatásban megjelent munkája is ezzel a témával kapcsolatos, és az Okszerű és hasznos bortermelés kézikönyve címet viseli. A kötetet a Zalamegyei Gazdasági Egyesület ötven darab tízfrankos arannyal jutalmazta mint pályaművet. Az 1881-ben megjelent 77 oldalas könyvet Nagykanizsán jelentették meg. Árvay István 1889-ben, hetvenegy éves korában hunyt el Zalaegerszegen.

Házasságai és gyermekei[szerkesztés]

1844. május 20.-án Zalaegerszegen feleségül vette a polgári származású Reisinger Karolina Erzsébetet (*Zalaegerszeg, 1827 január 27.–†Zalaegerszeg, 1854. május 8.), akinek a szülei, Reisinger József és Adorján Mária voltak. Árvay István és Reisinger Karolin házasságából született:

Munkái[szerkesztés]

  • Okszerű és hasznos bortermelés kézikönyve. Különös figyelemmel Zalamegye helyi viszonyaira. Nagykanizsa: Fischel Fülöp, 1881. 77 [+ 3] o. + 1 melléklet.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]