Árpád (keresztnév)
Ellenőrzött
Az Árpád[1] régi magyar férfinév, az árpa szó -d kicsinyítőképzős származéka.[2] A -d képző a valamiben bővelkedőt is jelenti, így jelentése azonos lehet 'árpás-árpácska' jelentésével.[forrás?] Női párja az Árpádina.
Gyakorisága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A nevet a 19. században újították fel Árpád fejedelem tiszteletére. 1967-ben a 27. leggyakoribb férfinév volt, a 80-as években visszaesett a 41. helyre.[3] Az 1990-es években ritkán fordult elő, a 2000-es években a 77-100. leggyakoribb férfinév volt, de 2011 óta nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][4][5]
Névnapok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Híres Árpádok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]„Árpád” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Egyéb Árpádok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Földrajzi névként
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nagyárpád 1965-ben Pécshez csatolt településrész
- Árpádhalom Szentestől keletre lévő helység
- Árpád-vár hegy a Visegrádi-hegységben
- Árpád település Romániában
- Árpád híd Budapesten
- Árpád híd Ráckevén
Egyéb
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- "Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke". nytud.hu. Hozzáférés: 2023. április 10.
- "Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa". Hozzáférés: 2023. április 10.
- "Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák". Hozzáférés: 2023. április 10.
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit (2009). "Keresztnevek enciklopédiája" (PDF). Tinta Könyvkiadó. Hozzáférés: 2020. március 28.