Ugrás a tartalomhoz

„Rembrandt” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
AlleborgoBot (vitalap | szerkesztései)
18 248 szerkesztés
a Robot: következő hozzáadása: pag:Rembrandt
Lynu (vitalap | szerkesztései)
246 szerkesztés
121. sor: 121. sor:
* [http://www.ibiblio.org/wm/paint/auth/rembrandt/self/ Önarcképek]
* [http://www.ibiblio.org/wm/paint/auth/rembrandt/self/ Önarcképek]
* [[The European Library]] presents more than 150 online objects of or related to [http://www.theeuropeanlibrary.org/portal/?lang=en&coll=collections:a0027&q=("rembrandt+")&pos=3&src=SE Rembrandt]
* [[The European Library]] presents more than 150 online objects of or related to [http://www.theeuropeanlibrary.org/portal/?lang=en&coll=collections:a0027&q=("rembrandt+")&pos=3&src=SE Rembrandt]
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=243 Rembrandt festményei - TerminArtors.com]




[[Kategória:Holland festők]]
[[Kategória:Holland festők]]

A lap 2007. október 5., 19:11-kori változata

Rembrandt (eredeti nevén: Rembrandt Harmenszoon van Rijn (Leiden, 1606. július 15. – Amszterdam, 1669. október 4.) a világ egyik legismertebb festője, az egyik legjelentősebb 17. századi holland művész.

Fájl:Rembrandt van rijn-self portrait.jpg
Rembrandt önarcképe (1661)

Rembrandt gyakorlott metszetkészítő is volt, valamint számos rajz is kötődik a nevéhez. Alkotásai abban az időszakban születtek, amelyet a művészettörténészek Holland Aranykornak neveznek (kb. a 17. század). Ebben az időben a holland kultúra, tudomány, kereskedelem, katonai és politikai hatalom a csúcspontján volt.

Munkái

Önarckép (1640)

Rembrandt kb. 600 festményt, 300 metszetet és 2000 rajzot alkotott. Számos önarckép fűződik a nevéhez, összesen körülbelül száz (ha beleszámítjuk a majd 20 metszetet is). Ezekből megismerhetjük Rembrandtot, az embert, a kinézetét, de – ami ennél jóval fontosabb – képet alkothatunk az érzelmeiről és gondolatairól is, ahogyan az ábrázolásokon a balszerencse és a bánat ráncokat szánt a homlokára.

A munkáinak egyik fő különlegessége a fény-árnyék játék, az erős kontrasztok gyakori használata, amely szinte bevonja a szemlélőt a festménybe. Másik jellegzetesség a drámai, igen életszerű jelenet, amelyből hiányzik az a erőltetett hivatalosság, amit kortársai gyakran ábrázoltak. Szintén kiemelhető az az érzékenység, amellyel az embereket ábrázolta.

Közvetlen családját – feleségét, Saskiát, fiát, Titust és élettársát, Hendrickjét – gyakran kiemelt helyen szerepeltette a festményein, beleértve a mitológiai, bibliai, vagy a történelmi témákat.

Élete

Rembrandt 1606-ban született Leidenben, Hollandiában. A források ellentmondásosak abban, hogy a családjában 7, 9 vagy 10 gyerek volt. A családja aránylag jó körülmények között élt, az apja molnár, az édesanyja egy pék lánya volt. Amint kijárta a latin iskolát, beiratkozott a Leideni Egyetemre, annak ellenére, hogy már akkor is a festészethez több kedvet érzett. A szülei feladták, és így Jacob van Swanenburgh leideni mester mellett tanítvány lett. Egy rövid, de fontos időszak után, amelyet az amszterdami mester, Pieter Lastman mellett töltött, Rembrandt Leidenben műtermet nyitott, amelyet megosztott barátjával és kollégájával, Jan Lievensszel. 1627-től már tanítványokat fogadott, többek közt Gerard Dou-t.

1631-re Rembrandt már olyan hírnévnek örvendett, hogy számos megrendelést kapott Amszterdamból különféle portrékra. Ennek eredményeképp a városba költözött, a híres műkereskedő Hendrick van Uylenburgh házába. Ez vezetett 1634-ben a házasságához Hendrick unokahúgának lányával, Saskia van Uylenburggel. Ez kétségkívül szerelemházasság volt. Annak ellenére, hogy jó családból származott (az apja Leeuwarden polgármestere volt), Saskia árva volt, és nem kifejezetten jómódú. A nővérével élt Frízföldön, és nem voltak túl jó összeköttetései Amszerdamban.

1639-ben Rembrandt és Saskia Jodenbreestraatba költöztek, egy zsidó kerületben lévő házba, amely később Remdbrandt múzeum lett. Annak ellenére, hogy jómódban éltek, a magánéletük rosszul alakult. Három gyermekük halt meg nem sokkal születés után. Csupán negyedik gyermekük, az 1641-ben született Titus élte meg a felnőtt kort. Saskia meghalt 1642-ben, nem sokkal Titus születése után, valószínűleg tuberkulózisban.

Saskia halála után Rembrandt viszonyt kezdett Titus gondozójával, egy Greetje Dircx nevű özvegyasszonnyal. Később élettársi kapcsolat lett belőle. Greetje perelte Rembrandtot, mivel állítása szerint az házasságot ígért neki, és a bíróságon keresztül szerette volna az ígéret betartására kényszeríteni a festőt. A bíróság végül nem kényszerítette Remdbrandtot házasságra, de nagy kártérítési összeget kellett kifizetnie. Később Rembrandt Greetje családjával együttműködve javítóintézetbe csukatta a nőt.

Hendrickje ágyban, Skót Nemzeti Galéria

Az 1640-es évek végén, őt követte Remdbrandt szeretőjeként a sokkal fiatalabb Hendrickje Stoffels, aki eredetileg szintén a festő szobalánya volt. 1654-ben lánya született (Cornelia), amiért hivatalos feddést kapott a református egyháztól, miszerint bűnben él Rembrandttal, a festővel. Rembrandt nem volt tagja a református egyháznak, így nem idézték az egyházi tanács elé.

Rembrandt nem élt épp takarékosan, rengeteg műkincset és nyomtatványt vásárolt, általában ritkaságokat. Talán ezek vezettek ahhoz, hogy 1656-ban csődöt kellett jelentenie. El kellett adnia házát, és egy sokkal szerényebb lakásba költöznie a Rozengrachton. Itt Hendrickje és Titus megélhetési okokból művészboltot nyitottak. Ezek mellett Rembrandt hírneve az évek folyamán nem csökkent. Ebben fontos része volt, hogy az egyik nagy történelmi műve az újonnan épült városházában függött.

Rembrandt túlélte Hendrickjét és Titust is. Csak lánya, Cornelia maradt mellette, amikor 1669. október 4-én Amszterdamban meghalt. Ismeretlen sírban fekszik a Westerkerk temetőben.

Korszakok, témák, stílusa

  • Rembrandt leideni korszakában (1625-1631), Lastman hatása kiemelkedő szerepet játszott. A festmények inkább kicsik voltak, ám részleteikben gazdagok (például a ruházat és az ékszerek terén). A témák meghatározóan vallásos és allegorikus jellegűek voltak.
  • Amszterdamban töltött korai évei alatt (1632-1636), Rembrandt nagy festővásznakat és mély tónusokat használt, illetve drámai jeleneteket festett. Rembrandt ezen korszaka alatt rengeteg portrét festett. Más képek bibliai és mitológiai jeleneteket ábrázoltak.
  • Az 1630-as évek végén Rembrandt sok tájképet festett és rézkarcokat készített a természetről. Ebben a periódusban a tájképeire a természet szenvedésének ábrázolása volt jellemző, például a vihar által kidöntött fák vagy a baljóslatú sötét fellegek.
  • Körülbelül 1640-től munkái még ridegebbek lettek, mely azokat a családi tragédiákat tükrözte, melyektől szenvedett. Bővelkedett a belsejéből fakadó mély érzelmek ismétlésében. A bibliai jelenetek ekkor gyakran az Újtestamentumból, illetve az Ótestamentumból származtak, ahogy azelőtt. A festmények ismét kisebbek lettek. Kivéve az óriási méretű Éjjeli őrjárat című festményét, a legnagyobbat, mely olyan világias és eleven volt, amilyenek az előző képei soha. A tájképek inkább karcolatok voltak, mint festmények. A természet sötét erőit felváltották a csendes, holland uralkodói jelenetek.
  • Az 1650-es években Rembrandt stílusa ismét megváltozott. A festmények mérete megnőtt. A színek gazdagabbak, az ecsetvonások erősebbek lettek. Ezen változásokkal Rembrandt eltávolodott korai stílusától és az aktuális divattól, mely egyre inkább a finom, részletes művek felé hajlott. Az évek múlásával még mindig bibliai témájú jeleneteket festett, ám az érzelmi hangsúly a drámai csoportjelenetekről a meghitt, portrészerű figurákra tolódott.
  • Életének utolsó éveiben festette meg legpompásabb önarcképeit, melyeken arca a fájdalom és szomorúság jeleit hordozza.

Múzeumi gyűjteményekben

"Dr. Nicoleas Tulp anatómia-előadása", Mauritshuis Múzeum, Hága
  • Hollandiában, Rembrandt műveinek legjelentősebb gyűjteménye az Amszterdami Nemzeti Múzeumban található, beleértve a De Nachtwacht (Éjjeli őrjárat) és a De Joodse bruid (A zsidó menyasszony) című képeit is.
  • Egykori lakóhelye Amszterdamban Rembrandt Házi Múzeum néven működik, mely rengeteg metszetének otthont ad.

Híres munkái

Az Éjjeli őrjárat

Fájl:RembrandtNightwatch.jpg
"Éjjeli őrjárat" vagy "Frans Banning Cocq kapitány milíciája", 1642, olajfestmény, Rijksmuseum, Amsterdam

Rembrandt a 'Frans Banning Cocq kapitány milíciája' című festményt 1640 és 1642 közöt festette. A festményt később „Patrouille de Nuit”-nak nevezték a franciák, és „Night Watch”-nak nevezte Sir Joshua Reynolds, mert felfedezésekor már annyira megviselte az idő, hogy szinte felismerhetetlen volt, és éjszakai jelenetnek tűnt. Megtisztítása után jöttek rá, hogy egy csapat muskétást ábrázol, akik egy sötét udvarból kilépnek a vakító napsütésbe. A kép címét azonban ezután sem változtatták meg.

A mester műve a Kloveniersdoelen új nagytermébe volt szánva, amely a városi milícia muskétás csapata volt. Rembrandt eltért a hagyománytól, amely azt írta elő, hogy a festménynek formálisnak, hivatalosnak kellene lenni. Ennek inkább egy tablószerű kép felelt volna meg. Ehelyett Rembrandt azt ábrázolta, ahogy a csapat küldetésre indul (hogy ez egy átlagos őrjárat, vagy valamilyen különleges esemény, az vitatott). Az új megközelítést nem fogadta osztatlan siker, főképp azok elégedetlenkedtek, akiket a jelenet hátterében, rosszul látható helyeken örökített meg. Emiatt a fizetség is késett. Még a vászon egyes darabjait is le kellett vágni, hogy odaférjen a kiszemelt falra.

Ez a festmény jelenleg a amszterdami Rijksmuseum legnagyobb termében függ. Ez egy méretes festmény, amely elfoglalja az egész hátsó falat – annak ellenére, hogy már darabokat vágtak le róla –, és vitathatalanul az egyik leghatásosabb festménye a múzeumnak.

Rembrandt műveinek újraértékelése

1968-ban indult a Rembrandt Research Project. Művészettörténészek fogtak össze más tudományágak képviselőivel, hogy újra értékeljék azokat a munkákat, amelyeket Rembdrandtnak tulajdonítunk, felhasználva minden lehetséges eszközt, mint pl. a legújabb műszaki diagnosztikai eljárásokat. Ezek segítségével egy teljes kritikai albumot szándékoznak létrehozni Rembrandt műveihez. Munkájuk eredményeképp számos, korábban Rembrandt művének hitt festményt kellett a listáról levenni. Ezek nagy részét a tanítványok munkáinak tartják. Ebbe a csoportba tartozik a Lengyel lovas, a New York-i Frick-gyűjtemény egyik kincse. Évekkel ezelőtt, ennek eredetiségét sok tudós megkérdőjelezte. A Rembrandt Research Projekt eredményeképp ezt a festményt most már Rembrandt egyik legközelebbi és legtehetségesebb tanítványához, Willem Drosthoz kötik.

2005-ben négy olajfestményről, amelyről azt tartották, hogy Rembrandt tanítványaihoz tartoznak, újraértékelték. Jelenleg úgy vélik, ezeket Rembrandt maga készítette: Study of an Old Man in Profile és Study of an Old Man with a Beard amerikai magángyűjteményekből, Study of a Weeping Woman, a Detroiti Művészeti Intézetből, és az 1640-ben festett Portrait of an Elderly Woman in a White Bonnet.

További lapok

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Rembrandt témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rembrandt&oldid=2208632”