Metszet (egyértelműsítő lap)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Metszet szócikkből átirányítva)

A metszet szó a következő fogalmakra utalhat:

Matematika[szerkesztés]

  • Halmazelmélet: Metszet (halmazelmélet) – két halmaz közös része
  • Hálóelmélet: a hálóaxiómákban szereplő művelet. Lásd Háló (matematika)
  • Geometria: egy térbeli alakzatból egy sík vagy egy térelem által kivágott rész.

Szövettan, patológia[szerkesztés]

  • Növényi vagy állati szervekből készült preparátum

Képzőművészet[szerkesztés]

A művészi sokszorosító grafika különféle mély- és magasnyomású eljárásainak, illetve az így készült alkotásoknak összefoglaló elnevezése. Technikái:

  • magasnyomású: a képet hordozó felület (fa, linóleum, cink stb.) kiemelkedő részeiről kerül a festék a papírra, a mély részeket véséssel vagy maratással alakítják ki.
  • mélynyomású: fémlemezre véséssel (szűkebb értelemben vett metszet) vagy maratással (rézkarc) viszik fel azokat a vonalakat, amelyek majd a nyomófestéket hordozzák.

Irodalom[szerkesztés]

Rövid nyugvópont a verssor belsejében, úgy, hogy ott a szó is végződik.[1] Lehet:

  • sormetszet, mely rendszerint a hosszabb sorokban fordul elő, a sor közepe tájára esik és a sort két részre, rendre osztja (dierézis vagy cezúra)
  • lábmetszet, mely abban áll, hogy a szavak a verslábak közepén végződnek, mintegy metszik a lábat, s ezzel jár, hogy viszont két-két lábat összekötnek; az antik verselés szépségeihez hozzászámítják a sűrü lábmetszeteket (Hexameter).

Voltaképp a cezúra is lábmetszet, de olyan, mely az egész sor nyugvópontjául szolgál, de bizonyos versekben van egy állandó cezúra, mely sormetszetül is szolgál. Vannak a verselésben értelmi nyugvópontok is. A magyar verselésben rendszerint összeesnek a ritmikai végződésekkel, de az antik versformákban gyakran keresztezik egymást.

Építészet[szerkesztés]

Az építészeti tervdokumentációk fontos (gyakorlatilag elengedhetetlen) része:

  • értelmezése: olyan vízszintes nézet, amely az építmény egy képzeletbeli (esetleg tört alaprajzi vonalú) síkkal történő elmetszésével keletkező nézetet ábrázolja;
    • a tört vonal értelmezése: a metszeteket az építmény jellemző szerkezetein keresztül célszerű fölvenni, s ez az esetek többségében egy függőleges síkkal nem lehetséges, ezért a metszetvonalakon a nézet irányával párhuzamosan, töréseket (eltolásokat) kell alkalmazni; a metszetvonal töréseit a metszetrajzokon is célszerű (függőleges vonallal) jelölni;
  • tartalma: ábrázolja az épület függőleges méreteit, az alaprajzon nem ábrázolható szerkezeteket, a függőleges kiterjedésű szerkezetek rétegfelépítését;
  • ábrázolása az alaprajzon: az alaprajzo(ko)n a metszet vonalát általában vastag pont-vonallal ábrázolják, a vonalak végein (és hosszabb metszetvonalakon, vagy az értelmezhetőség megkönnyítésére akár köztes helyeken is) betű vagy szám azonosítja a metszetet (hivatkozás a metszetre pl.: „A-A metszet”, „1-1 metszet”), s valamiféle nyíl jelzi a metszet irányát (azt, hogy a metszeten a képzeletbeli függőleges sík melyik oldala látszik);
  • Metszet egy építészeti folyóirat címe is.

Mérnöki területen[szerkesztés]

Sokban hasonlít az építészeti alkalmazáshoz, az alábbi különbségekkel:

  • értelmezése: általános irányú síkkal történő metszés;
  • tehát nem kötött a függőleges irány, s nem csak alaprajzi rajzokon történhet a metszetvonal meghatározása: hanem például egy metszet- vagy nézetrajzon is megadható további metszetrajz (megjegyzés: az építészeti ábrázolásban az alaprajz egy speciális, kitüntetett, vízszintes síkú (fölülnézeti irányú) metszetrajz.
  • ábrázolás: itt is jellemző a pont-vonal, de a metszetek elnevezésénél jellemzőbb a számok használata;

Források[szerkesztés]

  1. Pallas Nagylexikon
Hasonlók keresése
  • az összes cikk, amelynek a címe azzal a szöveggel kezdődik, hogy Metszet
  • az összes cikk, amelynek a címében előfordul az a szöveg, hogy Metszet (vagy valami hasonlóan írt szövegrész)
  • az összes cikk, amelyben előfordul az a szöveg, hogy Metszet (vagy valami hasonlóan írt szövegrész)