Kernstok Károly (festő, 1873–1940)

Kernstok Károly (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 9.) magyar festő

Élete

Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893–1895-ben a párizsi Julian Akadémián tanult. 1896-ban hazatért és három évig a Benczúr Gyula mesteriskolájának növendéke lett. 1906-ban Párizsba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. 1907-ben alapítója lett a Nyolcak csoportjának. 1919-ben a Tanácsköztársaság művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét Nyergesújfalun töltötte. Gyakori vendég volt a Szolnoki Művésztelepen is. A Képzőművészek Uj Társasága (KUT) művésztanácsának elnöke volt.

Munkássága

Kernstok Károlyt a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétség kívül a XX.Század elejének, legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még naturalista képeket festett. Párizsi utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét. Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szobor szerűek. Korai műveiben még a színek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozik a Vadak (Fauve-ok) csoportjához. Ez a csoport volt a kubizmus előfutára. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal a kemény formák, szinte plakát szerű ábrázolás mód. Alakjai atléta szerűek, erőteljesek. Az I. Világháború ideje alatt visszatér a líraibb képekhez, ahol közeledik az expresszionista stílushoz. 1912-ben a debreceni vármegyeháza számára festett üvegablakokat. Későbbi képei eltávolodtak a kor vezető stílusirányzataitól, rajzos felfogású figurális kompozíciókat festett, amelyek stílusukban a klasszicizmus felé közelednek. Grafikai munkássága is igen jelentős.

Kiállítások

• 1911, Művészházban
• 1917, Ernst Múzeum
• 1922, Kassai Múzeum
• 1928, Ernst Múzeum
• 1951, Fővárosi Népművelési Központ, Emlékkiállítás

Főbb művei

• Agitátor, 1897
• Hajóvontatók, 1897
• Szilvaszedők, 1901
• Lovasok a vízparton, 1910
• Zivatar, 1919
• Szép Heléna elrablása, 1933
• Sírbatétel, 1934

Díjak

• 1898, Ráth-díj

Irodalom

• Körmendi Andor: Kernstok Károly (Budapest, 1936)
• Horváth Béla: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. 1961. 2–4. sz.)
• Horváth Béla: Kernstok Károly dokumentumok (Művészettörténeti Tanulmányok. 1959–1960. Budapest, 1961)
• Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest. 1962)
• Lyka Károly: Kernstok Károly. (Élet és Tudomány. 1962. 33. sz.)

Külső hivatkozások

• Élete/Névmutató

• Képek

• Kernstok Károly festményei - TerminArtors.com

Forrás

P. Brestyánszky Ilona: Kernstok, Derkovits, Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. oldal

Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. oldal