Ferenczy Károly (festő)

Ferenczy Károly (Bécs, 1862. február 8. – Budapest, 1917. március 18.) magyar festő

Önarckép, 1893

Élete

Jogi, majd mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, amit miután feleségül vette, Fialla Olga festőnőt abba hagyott és Ő is festészettel kezdett el foglalkozni. 1884-ben Rómában és Nápolyban folytatta tanulmányait. A nápolyi festészeti akadémia hallgatója lett. 1885-ben Münchenbe ment, ahol megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. 1887-1889 között a párizsi Julian Akadémia tanult tovább. Tanárai Robert-Fleury és William-Adolphe Bouguereau voltak. Hazatérte után 1889-1892 között Szentendrén dolgozott, majd ismét visszatért a következő évben Münchenbe, ahol 1896.-ig élt. 1896-ban társaival, (Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Csók István, Iványi-Grünwald Bélaval )közösen megalapították a nagybányai művésztelepet. 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola, 1906-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem|budapesti Mintarajziskola ahol az alakrajz és festés tanára lett. Rendszeresen részt vett hazai és külföldi kiállításokon. A MIÉNK alapító tagja volt. Három gyereke, mind művész lett, Ferenczy Noémi (festő és gobelinművész), Ferenczy Béni (szobrász, grafikus), Ferenczy Valér (festő, grafikus).

Munkássága

Ferenczy Károly a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészete több szakaszra bontható. Az első korszaka inkább "finom naturalistának" mondható, műveire a leíró ábrázolás mód volt jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgoz fel, dekoratív stílus elemekkel kombinálva. Müncheni korszakában megjenetek a szimbolizmussal és szecesszióval érintkező panteista elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor már egyre inkább megjentek az impresszionistákra jellemző színgazdagság. A napfény festése kötötte le érdeklődését, ugyan akkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái foglalkoztatták. Ferenczy Károly a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művészete rendkívül nagy hatással volt, a kortárs és az utána következő festő nemzedékre.

Kiállítás

1922, Emlékkiállítás

Főbb művei

Madárdal

• Önarckép (1893)
• Madárdal (1893)
• Orfeusz Három királyok (1898)
• Esti hangulat lovakkal (1889)
• Hazatérő favágók (1899)
• Józsefet eladják testvérei (1900)
• Gesztenyefák (1900)
• Nyári reggel, Márciusi est, Nyár (1902)
• Önarckép (1903)
• Festőnő (1903)
• Templom, Október (1903)
• Napos délelőtt (1905)
• Gyermekek ponnykon (1905)
• Nyári nap (1906)
• Önarckép (1910)
• Akt zöld háttérrel (1911)
• Akt vörös háttérrel (1913)
• Pieta (1913)
• Alvó cigányleány (1915)

Irodalom

• Ferenczy Valér, Ferenczy Károly (Budapest, 1934)
• Petrovics Elek, Ferenczy Károly (Budapest, 1943)
• Genthon István, Ferenczy Károly (Budapest, 1963)
• Bernáth Aurél, Ferenczy Károly (A múzsa körül, Budapest, 1962)

Hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Károly (festő) témájú médiaállományokat.

• Ferenczy Károly festményei - TerminArtors.com

• Életrajz
• Művei
• Ferenczy Károly képei a MEK lapjain