„Barabás Miklós (festő)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a belső hiv. |
Lynu (vitalap | szerkesztései) |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ Magyar Életrajzi Lexikon] |
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ Magyar Életrajzi Lexikon] |
||
* [http://hungart.euroweb.hu/magyar/b/barabas/index.html Képzőművészet Magyarországon] |
* [http://hungart.euroweb.hu/magyar/b/barabas/index.html Képzőművészet Magyarországon] |
||
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=704 Barabás Miklós festményei - TerminArtors.com] |
|||
[[Kategória:Magyar festők]] |
[[Kategória:Magyar festők]] |
||
A lap 2007. október 4., 15:45-kori változata
| Barabás Miklós | |
 | |
| Született | 1810. február 10.[1] Kézdimárkosfalva |
| Elhunyt | 1898. február 12. (88 évesen)[2][3][4][1] Budapest |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barabás Miklós (1810. – 1898.) festő, a magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, az MTA levelező tagja (1836).
Élete
A nagyenyedi kollégiumban tanult és már fiatalon kezdett arcképfestéssel foglalkozni. 1829 után előbb Bécsben, majd Kolozsvárott, 1831-től pedig Bukarestben tanult. Ezt az 1830-as évek elején itáliai tanulmányúttal egészítette ki. Első sikerét 1835-ben Pesten mutatta be Veronese „Európa elrablása” című festményéről Velencében készített másolatát. Ettől kezdve állandóan Pesten élt, és az első festő lett, aki kizárólag művészetéből megélt. Már 1836-ban az MTA tagjai sorába választották. Divatos arcképfestővé vált, a kor nagyjairól mind maradtak fenn portréi. Számos finom hangulatú, igazi biedermeier zsánerképet és tájképet alkotott. Csoportképei ezzel szemben ma már merevnek, mesterkéltnek tűnnek. Élete nehéz időszaka volt a Bach-korszak, amely után 1859-ben lehetővé vált a Képzőművészeti Társulat megalakítása. A társulat kezdeményezője és 1862-től haláláig az elnöke volt. 1867-ben Pest városának képviselőjéve választották. Önéletrajza kiváló pályarajz és kordokumentum. Műveiből 1948-ban emlékkiállítást rendeztek. Több művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
Főbb művei
- Kossuth Lajos arcképe
- Petőfi arcképe
- Bem József arcképe
- A művész három lánykája
- Teleki László
- Teleki József
Külső hivatkozások
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999