Óriás halkapó

Óriás halkapó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Szalakótaalakúak (Coraciiformes);
Család:	Jégmadárfélék (Alcedinidae);
Alcsalád:	Cerylinae;
Nem:	Megaceryle;
Faj:	M. maxima;
Tudományos név
	Megaceryle maxima; (Pallas, 1769)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Óriás halkapó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás halkapó témájú médiaállományokat és Óriás halkapó témájú kategóriát.

Az óriás halkapó (Megaceryle maxima) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1769-ben, az Alcedo nembe Alcedo maxima néven.^[3]

Alfajai

Megaceryle maxima gigantea (Swainson, 1837)
Megaceryle maxima maxima (Pallas, 1769)^[2]

Előfordulása

Afrikában a Szahara alatti területeken honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők, mocsár erdők, száraz szavannák, édesvízi mocsarak, sós és édes lagúnák, tavak, folyók és patakok környéke, homokos és sziklás tengerpartok, valamint vidéki kertek, víztárolók, csatornák és vizesárkok. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 42-46 centiméter,a hím testtömege 275-426 gramm, a tojó 255-398 gramm.^[3]

Életmódja

Halakkal és folyami rákokkal táplálkozik.^[3]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
↑ ^a ^b ^c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. november 21.)

Források

↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. november 21.) (angolul)
Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. november 21.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. november 21.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. november 21.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. november 21.)

[1]

[2]

[3]

[4]