Építészeti tervdokumentáció

A tervdokumentáció típusai

Előkészítő munkarészek és tervdokumentációk

A tervkészítés előtt meg kell fogalmazni a szöveges építtetői programot. Ennek tartalma az építeni kívánt helyiségek neve és mérete, a megcélzott minőség, a várható rövid, közép, esetleg a hosszútávú éppítetői célok. Ezt követően, jellemzően költségbecslés és vázlattervek készülnek, a helyszín közművesítése, terepadottságai, benapozása, és az altalaj szerkezetének ismerete alapján.

Elvi építési engedélyezési tervdokumentáció

Ennek a tervfajtának két jellemző típusa van. Az egyik a beépítés vagy az illeszkedés feltételeit előzetesen vizsgáló tervdokumentáció (például foghíjbeépítések esetén). A másik lényegében egy 1:200-as léptékű teljes tervdokumentáció, amihez viszont nem kell igazolni a tulajdonosi jogosultságot.

Építési engedélyezési tervdokumentáció

A jogszabályok által meghatározott esetekben (jellemzően minden komolyabb építési vagy átépítési szándék esetén) kötelező tervfajta. Az építési engedélyezési eljárás során ezt a dokumentációt vizsgálja az építésügyi hatóság, az építés megkezdésére feljogosító építési engedélyt – határozat formájában – erre adják ki. Az építési engedélyezési tervdokumentáció jellemzően 1:100-as léptékű építész tervekből (alaprajzok, metszetek, homlokzatok), helyszínrajzból, számításokból és szakági munkarészekből áll, mely utóbbiak jellemzően a műleírás fejezeteiben jelennek meg.

• • a speciális szakágak esetén külön eljárási rend (és jogszabályok) alapján: külön engedélyezési tervek készülnek, pl:
    • közmű bekötések engedélyezése: víz-, csatorna-, gáz-, elektromos;
    • tűzjelző- és oltó rendszerek engedélyezése;
    • egyéb engedélyezéshez kötött tevékenységek (berendezések telepítése pl.: röntgen; bizonyos üzemeléstechnológiák alkalmazása);

Ajánlati (más néven: Tender) dokumentáció

Az engedélyezési dokumentációnál részletesebb, de a kivitelezéshez szükséges összes szükséges részletet még nem tartalmazó tervfajta. Alapvető ismérve: olyan részletezettségűnek és tartalmúnak kell lennie, hogy abból pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlatot lehessen készíteni.

• szakági munkarészek: itt már külön tervdokumentációban szerepelnek, az építész dokumentációnak megfelelő részletezettséggel;

Kiviteli (Kivitelezési) tervdokumentáció

Az építési tervdokumentáció egy formája, mely a hatályos építésügyi szabályozásnak megfelelő esetekben és módon kerül(het) elkészítésre az erre jogosult (építész, mérnök) szakember által. Az engedélyezési tervdokumentációnál általában részletesebb. Tartalmazza a kivitelezés, megvalósítás fázisait illetve az építési munkálatok elvégzésére vonatkozó előírásokat.

A kivitelezéshez szükséges összes részletet tartalmazó tervfajta.

• szakági munkarészek: teljes részletezettségű szakági tervek:
  • tartószerkezeti dokumentáció;
  • közmű tervek;
  • épületgépészeti dokumentáció (víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés-, szellőzés-, technológiai berendezések- stb. tervei);
  • épületelektromos vagy épületvillamos dokumentáció;
  • kertészeti terv;
  • belsőépítészeti, padló- és egyéb- burkolati terv;
  • útterv (jellemzően közútcsatlakozást érintő esetekben);

A tervdokumentáció részei

Szöveges munkarészek

Nyilatkozatok

A tervezők nyilatkozata arról, hogy a terveket a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelően, az érintett szakhatóságokkal egyeztetve készítették; és a tervezéshez szükséges jogosultságokkal rendelkeznek.

Műleírások (Műszaki leírások)

A műleírás tartalmazza mindazokat, az építménnyel kapcsolatos, információkat, amik a tervlapokon nem, vagy csak részben ábrázolhatók; de különösen:

• az építés rövid célját, az építtetőre vonatkozó alapadatokat;
• az építmény rendeltetésére vonatkozó leírást;
• a beépítési- és alapterületi adatokat;
• az alkalmazott szerkezeteket részletesen;
• az alkalmazott építéstechnológia leírását;
• jogszabály által előírt leírásokat, mellékleteket (pl.: környezetvédelmi, hulladékkezelési stb.Ö
• esetlegesen:
  • üzemeléstecnológiai leírást;
  • tűzvédelmi leírást;

Szakvélemények, számítások

• geotechnikai szakvélemény;
• statikai számítások, szakvélemények;
• hőtechnikai és energetikai számítás;
• költségvetések, költségbecslések

Rajzi munkarészek

A köznapi értelemben vett tervrajzok.

A leggyakrabban előforduló engedélyezési tervdokumentációk rajzi munkarészei

• térképmásolatok: a földhivatali hivatalos alaptérkép kivonata; lépték: M=1:1000, esetleg: M=1:2880;
• helyszínrajz: a földhivatali térkép alapján készített felülnézeti rajz; lépték: M=1:1000, esetleg: M=1:500;
• alaprajzok: az építmény összes használati szintjéről készített alaprajz; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;
• metszet(ek): az építmény értelmezéséhez szükséges számú (de min. 2, egymással szöget bezáró alaprajzi vonalú), és a szintáthidaló(k) ábrázolásával készülő metszetrajz; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;
• homlokzati rajzok; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;

Speciális rajzok (tervek)

Engedélyezési dokumentációknál:

• felmérési tervek: amennyiben meglévő építmény átépítéséről, bővítéséről, bontásáról van szó;
• utcakép: jellemzően zártsorú beépítés esetén, a szabályozási terv előírhatja a szomszédos épületek utcai homlokzatainak ábrázolásával készítendő utcakép készítését;

Kiviteli terveknél:

• kitűzési terv: az építmény kitűzési alappontjainak ábrázolása, a telek jellemző méreteivel és az azoktól mért távolságokkal;
• részletrajzok (csomóponti rajzok): az építmény részletmegoldásait ábrázoló, jellemzően metszeti (esetleg alaprajzi, v. axonometrikus) rajzok; lépték: M=1:10, M=1:5, M=1:2, M=1:20;
• a kiviteli tervek jellemző léptéke: M=1:50 (alaprajzok, metszetek, homlokzatok esetében);
• konszignációs tervek, műhelyrajzok: a terven szereplő (jellemzően: ismétlődő), műhelyben gyártandó rész-szerkezetek részlet-tervei, gyártási adatainak meghatározása:
  • asztalos konszignáció: nyílászárók gyártási adatai (jellemzően még akkor is asztalos konszignációnak hívják, ha nem fa szerkezetű nyílászárókról van szó); beépített bútorok, egyéb asztalos szerkezetek (például faburkolatok) részlet-tervei;
  • lakatos konszignáció: lakatos (fémszerkezetű) szerkezetek részlettervei (pl.: acél lépcső, korlátok stb.);
  • műkő konszignáció;
  • előre gyártott (vasbeton) szerkezetek konszignációja;

Források

Egyéb

• fényképdokumentáció: felmérési terveknél a meglévő állapot dokumentálására szolgál.

Vonatkozó jogszabályok

• 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről.-Hatályon kívül !!!

Helyette : 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet - az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról - 2013 óta ez is hatályon kívül van helyezve.

2017 januárjában érvényes jogszabályok:

• 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról, valamint a
• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, mely jogszabály a Kivitelezési terv vonatkozásában fontos forrás, valamint a
• 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről - mely erre az esetre ugyancsak mind az engedélyezési (bejelentési) fázisra, mind pedig a kiviteli tervi fázisra fontos előírásokat tartalmaz.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Építészeti tervdokumentáció témájú médiaállományokat.

• Az építési tervdokumentáció - muszakiak.hu - a műszaki portál