Építészeti tervdokumentáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tervdokumentáció típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előkészítő munkarészek és tervdokumentációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tervkészítés előtt meg kell fogalmazni a szöveges építtetői programot. Ennek tartalma az építeni kívánt helyiségek neve és mérete, a megcélzott minőség, a várható rövid, közép, esetleg a hosszútávú éppítetői célok. Ezt követően, jellemzően költségbecslés és vázlattervek készülnek, a helyszín közművesítése, terepadottságai, benapozása, és az altalaj szerkezetének ismerete alapján.

Elvi építési engedélyezési tervdokumentáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ennek a tervfajtának két jellemző típusa van. Az egyik a beépítés vagy az illeszkedés feltételeit előzetesen vizsgáló tervdokumentáció (például foghíjbeépítések esetén). A másik lényegében egy 1:200-as léptékű teljes tervdokumentáció, amihez viszont nem kell igazolni a tulajdonosi jogosultságot.

Építési engedélyezési tervdokumentáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jogszabályok által meghatározott esetekben (jellemzően minden komolyabb építési vagy átépítési szándék esetén) kötelező tervfajta. Az építési engedélyezési eljárás során ezt a dokumentációt vizsgálja az építésügyi hatóság, az építés megkezdésére feljogosító építési engedélyt – határozat formájában – erre adják ki. Az építési engedélyezési tervdokumentáció jellemzően 1:100-as léptékű építész tervekből (alaprajzok, metszetek, homlokzatok), helyszínrajzból, számításokból és szakági munkarészekből áll, mely utóbbiak jellemzően a műleírás fejezeteiben jelennek meg.

    • a speciális szakágak esetén külön eljárási rend (és jogszabályok) alapján: külön engedélyezési tervek készülnek, pl:
      • közmű bekötések engedélyezése: víz-, csatorna-, gáz-, elektromos;
      • tűzjelző- és oltó rendszerek engedélyezése;
      • egyéb engedélyezéshez kötött tevékenységek (berendezések telepítése pl.: röntgen; bizonyos üzemeléstechnológiák alkalmazása);

Ajánlati (más néven: Tender) dokumentáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az engedélyezési dokumentációnál részletesebb, de a kivitelezéshez szükséges összes szükséges részletet még nem tartalmazó tervfajta. Alapvető ismérve: olyan részletezettségűnek és tartalmúnak kell lennie, hogy abból pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlatot lehessen készíteni.

  • szakági munkarészek: itt már külön tervdokumentációban szerepelnek, az építész dokumentációnak megfelelő részletezettséggel;

Kiviteli (Kivitelezési) tervdokumentáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építési tervdokumentáció egy formája, mely a hatályos építésügyi szabályozásnak megfelelő esetekben és módon kerül(het) elkészítésre az erre jogosult (építész, mérnök) szakember által. Az engedélyezési tervdokumentációnál általában részletesebb. Tartalmazza a kivitelezés, megvalósítás fázisait illetve az építési munkálatok elvégzésére vonatkozó előírásokat.[1]

A kivitelezéshez szükséges összes részletet tartalmazó tervfajta.

A tervdokumentáció részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szöveges munkarészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyilatkozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tervezők nyilatkozata arról, hogy a terveket a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelően, az érintett szakhatóságokkal egyeztetve készítették; és a tervezéshez szükséges jogosultságokkal rendelkeznek.

Műleírások (Műszaki leírások)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műleírás tartalmazza mindazokat, az építménnyel kapcsolatos, információkat, amik a tervlapokon nem, vagy csak részben ábrázolhatók; de különösen:

  • az építés rövid célját, az építtetőre vonatkozó alapadatokat;
  • az építmény rendeltetésére vonatkozó leírást;
  • a beépítési- és alapterületi adatokat;
  • az alkalmazott szerkezeteket részletesen;
  • az alkalmazott építéstechnológia leírását;
  • jogszabály által előírt leírásokat, mellékleteket (pl.: környezetvédelmi, hulladékkezelési stb.Ö
  • esetlegesen:
    • üzemeléstecnológiai leírást;
    • tűzvédelmi leírást;

Szakvélemények, számítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rajzi munkarészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A köznapi értelemben vett tervrajzok.

A leggyakrabban előforduló engedélyezési tervdokumentációk rajzi munkarészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Speciális rajzok (tervek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Engedélyezési dokumentációknál:

  • felmérési tervek: amennyiben meglévő építmény átépítéséről, bővítéséről, bontásáról van szó;
  • utcakép: jellemzően zártsorú beépítés esetén, a szabályozási terv előírhatja a szomszédos épületek utcai homlokzatainak ábrázolásával készítendő utcakép készítését;

Kiviteli terveknél:

  • kitűzési terv: az építmény kitűzési alappontjainak ábrázolása, a telek jellemző méreteivel és az azoktól mért távolságokkal;
  • részletrajzok (csomóponti rajzok): az építmény részletmegoldásit ábrázoló, jellemzően metszeti (esetleg alaprajzi, v. axonometrikus) rajzok; lépték: M=1:10, M=1:5, M=1:2, M=1:20;
  • a kiviteli tervek jellemző léptéke: M=1:50 (alaprajzok, metszetek, homlokzatok esetében);
  • konszignációs tervek, műhelyrajzok: a terven szereplő (jellemzően: ismétlődő), műhelyben gyártandó rész-szerkezetek részlet-tervei, gyártási adatainak meghatározása:
    • asztalos konszignáció: nyílászárók gyártási adatai (jellemzően még akkor is asztalos konszignációnak hívják, ha nem fa szerkezetű nyílászárókról van szó); beépített bútorok, egyéb asztalos szerkezetek (például faburkolatok) részlet-tervei;
    • lakatos konszignáció: lakatos (fémszerkezetű) szerkezetek részlettervei (pl.: acél lépcső, korlátok stb.);
    • műkő konszignáció;
    • előre gyártott (vasbeton) szerkezetek konszignációja;

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kivitelezési terv. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • fényképdokumentáció: felmérési terveknél a meglévő állapot dokumentálására szolgál.

Vonatkozó jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről.-Hatályon kívül !!!

Helyette : 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet - az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Építészeti tervdokumentáció témájú médiaállományokat.