Építészeti tervdokumentáció
A tervdokumentáció típusai
[szerkesztés]Előkészítő munkarészek és tervdokumentációk
[szerkesztés]A tervkészítés előtt meg kell fogalmazni a szöveges építtetői programot. Ennek tartalma az építeni kívánt helyiségek neve és mérete, a megcélzott minőség, a várható rövid, közép, esetleg a hosszútávú építtetői célok. Ezt követően, jellemzően költségbecslés és vázlattervek készülnek, a helyszín közművesítése, terepadottságai, benapozása, és az altalaj szerkezetének ismerete alapján.
Elvi építési engedélyezési tervdokumentáció
[szerkesztés]Ennek a tervfajtának két jellemző típusa van. Az egyik a beépítés vagy az illeszkedés feltételeit előzetesen vizsgáló tervdokumentáció (például foghíjbeépítések esetén). A másik lényegében egy 1:200-as léptékű teljes tervdokumentáció, amihez viszont nem kell igazolni a tulajdonosi jogosultságot.
Építési engedélyezési tervdokumentáció
[szerkesztés]A jogszabályok által meghatározott esetekben (jellemzően minden komolyabb építési vagy átépítési szándék esetén) kötelező tervfajta. Az építési engedélyezési eljárás során ezt a dokumentációt vizsgálja az építésügyi hatóság, az építés megkezdésére feljogosító építési engedélyt – határozat formájában – erre adják ki. Az építési engedélyezési tervdokumentáció jellemzően 1:100-as léptékű építész tervekből (alaprajzok, metszetek, homlokzatok), helyszínrajzból, számításokból és szakági munkarészekből áll, mely utóbbiak jellemzően a műleírás fejezeteiben jelennek meg.
- a speciális szakágak esetén külön eljárási rend (és jogszabályok) alapján: külön engedélyezési tervek készülnek, pl:
- közmű bekötések engedélyezése: víz-, csatorna-, gáz-, elektromos;
- tűzjelző- és oltó rendszerek engedélyezése;
- egyéb engedélyezéshez kötött tevékenységek (berendezések telepítése pl.: röntgen; bizonyos üzemeléstechnológiák alkalmazása);
- a speciális szakágak esetén külön eljárási rend (és jogszabályok) alapján: külön engedélyezési tervek készülnek, pl:
Ajánlati (más néven: Tender) dokumentáció
[szerkesztés]Az engedélyezési dokumentációnál részletesebb, de a kivitelezéshez szükséges összes szükséges részletet még nem tartalmazó tervfajta. Alapvető ismérve: olyan részletezettségűnek és tartalmúnak kell lennie, hogy abból pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlatot lehessen készíteni.
- szakági munkarészek: itt már külön tervdokumentációban szerepelnek, az építész dokumentációnak megfelelő részletezettséggel;
Kiviteli (Kivitelezési) tervdokumentáció
[szerkesztés]Az építési tervdokumentáció egy formája, mely a hatályos építésügyi szabályozásnak megfelelő esetekben és módon kerül(het) elkészítésre az erre jogosult (építész, mérnök) szakember által. Az engedélyezési tervdokumentációnál általában részletesebb. Tartalmazza a kivitelezés, megvalósítás fázisait illetve az építési munkálatok elvégzésére vonatkozó előírásokat.[1]
A kivitelezéshez szükséges összes részletet tartalmazó tervfajta.
- szakági munkarészek: teljes részletezettségű szakági tervek:
- tartószerkezeti dokumentáció;
- közmű tervek;
- épületgépészeti dokumentáció (víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés-, szellőzés-, technológiai berendezések- stb. tervei);
- épületelektromos vagy épületvillamos dokumentáció;
- kertészeti terv;
- belsőépítészeti, padló- és egyéb- burkolati terv;
- útterv (jellemzően közútcsatlakozást érintő esetekben);
A tervdokumentáció részei
[szerkesztés]Szöveges munkarészek
[szerkesztés]Nyilatkozatok
[szerkesztés]A tervezők nyilatkozata arról, hogy a terveket a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelően, az érintett szakhatóságokkal egyeztetve készítették; és a tervezéshez szükséges jogosultságokkal rendelkeznek.
Műleírások (Műszaki leírások)
[szerkesztés]A műleírás tartalmazza mindazokat, az építménnyel kapcsolatos, információkat, amik a tervlapokon nem, vagy csak részben ábrázolhatók; de különösen:
- az építés rövid célját, az építtetőre vonatkozó alapadatokat;
- az építmény rendeltetésére vonatkozó leírást;
- a beépítési- és alapterületi adatokat;
- az alkalmazott szerkezeteket részletesen;
- az alkalmazott építéstechnológia leírását;
- jogszabály által előírt leírásokat, mellékleteket (pl.: környezetvédelmi, hulladékkezelési stb.Ö
- esetlegesen:
- üzemeléstecnológiai leírást;
- tűzvédelmi leírást;
Szakvélemények, számítások
[szerkesztés]- geotechnikai szakvélemény;
- statikai számítások, szakvélemények;
- hőtechnikai és energetikai számítás;
- költségvetések, költségbecslések
Rajzi munkarészek
[szerkesztés]A köznapi értelemben vett tervrajzok.
A leggyakrabban előforduló engedélyezési tervdokumentációk rajzi munkarészei
[szerkesztés]- térképmásolatok: a földhivatali hivatalos alaptérkép kivonata; lépték: M=1:1000, esetleg: M=1:2880;
- helyszínrajz: a földhivatali térkép alapján készített felülnézeti rajz; lépték: M=1:1000, esetleg: M=1:500;
- alaprajzok: az építmény összes használati szintjéről készített alaprajz; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;
- metszet(ek): az építmény értelmezéséhez szükséges számú (de min. 2, egymással szöget bezáró alaprajzi vonalú), és a szintáthidaló(k) ábrázolásával készülő metszetrajz; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;
- homlokzati rajzok; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;
Speciális rajzok (tervek)
[szerkesztés]Engedélyezési dokumentációknál:
- felmérési tervek: amennyiben meglévő építmény átépítéséről, bővítéséről, bontásáról van szó;
- utcakép: jellemzően zártsorú beépítés esetén, a szabályozási terv előírhatja a szomszédos épületek utcai homlokzatainak ábrázolásával készítendő utcakép készítését;
Kiviteli terveknél:
- kitűzési terv: az építmény kitűzési alappontjainak ábrázolása, a telek jellemző méreteivel és az azoktól mért távolságokkal;
- részletrajzok (csomóponti rajzok): az építmény részletmegoldásait ábrázoló, jellemzően metszeti (esetleg alaprajzi, v. axonometrikus) rajzok; lépték: M=1:10, M=1:5, M=1:2, M=1:20;
- a kiviteli tervek jellemző léptéke: M=1:50 (alaprajzok, metszetek, homlokzatok esetében);
- konszignációs tervek, műhelyrajzok: a terven szereplő (jellemzően: ismétlődő), műhelyben gyártandó rész-szerkezetek részlet-tervei, gyártási adatainak meghatározása:
- asztalos konszignáció: nyílászárók gyártási adatai (jellemzően még akkor is asztalos konszignációnak hívják, ha nem fa szerkezetű nyílászárókról van szó); beépített bútorok, egyéb asztalos szerkezetek (például faburkolatok) részlet-tervei;
- lakatos konszignáció: lakatos (fémszerkezetű) szerkezetek részlettervei (pl.: acél lépcső, korlátok stb.);
- műkő konszignáció;
- előre gyártott (vasbeton) szerkezetek konszignációja;
Források
[szerkesztés]- ↑ Kivitelezési terv. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
Egyéb
[szerkesztés]- fényképdokumentáció: felmérési terveknél a meglévő állapot dokumentálására szolgál.
Vonatkozó jogszabályok
[szerkesztés]- 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről.-Hatályon kívül !!!
Helyette : 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet – az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról – 2013 óta ez is hatályon kívül van helyezve.
2017 januárjában érvényes jogszabályok:
- 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról, valamint a
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, mely jogszabály a Kivitelezési terv vonatkozásában fontos forrás, valamint a
- 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről – mely erre az esetre ugyancsak mind az engedélyezési (bejelentési) fázisra, mind pedig a kiviteli tervi fázisra fontos előírásokat tartalmaz.
További információk
[szerkesztés]- Az építési tervdokumentáció – muszakiak.hu – a műszaki portál