Zsasskovszky Endre
| Zsasskovszky Endre | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1824. január 21. Alsókubin |
| Elhunyt | 1882. május 15. (58 évesen) Eger |
| Pályafutás | |
| Hangszer | orgona |
| Tevékenység | karnagy, zeneszerző, pedagógus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsasskovszky Endre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsasskovszky Endre (Alsókubin, Árva vármegye, 1824. január 21. – Eger, 1882. május 15.) karnagy és zenetanár, Zsasskovszky Ferenc öccse.
Élete[szerkesztés]
Alsókubinban született, ahol atyja katolikus kántortanító volt, tőle nyerte első kiképzését a zenében. Középiskolai tanultmányait Vácott, Kassán és Magyaróvárt, végezte. Bátyjával Ferencczel együtt Egerben volt jogakadémiai hallgató; azután a zenei pályára lépett. 1845-ben még mint joghallgató lett tagja az egri főszékesegyház zenekarának, ugyanitt 1850-ben orgonássá nevezték ki. 1851–52-ben Prágába utazott, hogy Pitsch Károly vezetésével képezze magát a prágai orgonaiskolában. Hazatérve mint karnagy és zenetanár, valamint zeneszerző működött Egerben haláláig, 1882-ig. Munkáit bátyjával együtt írta és szerezte. A prágai egyházi zeneegylet, a salzburgi Mozarteum és a római zeneakadémia tiszteletbeli tagja volt.
Egyházi művei[szerkesztés]
Négy mise, tíz graduale, tizenkét offertórium, Te Deum, vesperák, Ecce sacerdos, Tantum ergo-k, szertartási kórus és egyéb orgonaművek, melyeket külföldön is előadtak. Bátyjával, Ferenccel írta meg az első magyar orgonaiskolát.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar katolikus lexikon
