Zigány Árpád

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2021. január 26., 14:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Zigány Árpád
SzületettZigány Gyula Árpád
1865. október 27.[1][2]
Székesfehérvár
Elhunyt1936. november 27. (71 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Zigány Árpád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zigány Árpád (Székesfehérvár, 1865. október 27. – Budapest, 1936. november 27.) újságíró, író, műfordító.

Élete

Tanulmányai végeztével Fiuméban postahivatalnok volt, majd éveket töltött Olaszországban mint tanár és újságíró. Később Budapesten élt. Hazatérése után a Vasárnapi Újság és A Pallas nagy lexikona belső munkatársa. Később a Magyar Közélet, a Kelet Népe és 1910–1911-ben a Renaissance című folyóirat alapítója és szerkesztője lett. Szerkesztette 1919-től a Képes Krónika című katolikus hetilapot is, 1926-tól pedig igazgatta a Palladis könyvkiadót.

Nagy föltűnést keltett Turris Eburnea című regénye (1895), amelyet elkoboztak, 1905-ben pedig Zeisig álnéven írt Habsburg-ellenes brossúrája, amely miatt akkor le is tartóztatták. 1904-ben Agrippina című tragédiájával megnyerte a Teleki-díjat, Shakespeare című darabja pedig a Nemzeti Színházban került színre. (Fábián Gábor álnéven.) Számos cikke és szépirodalmi munkája jelent meg a hazai és olasz lapokban, többek között: Budapesti Szemle (1892, Torquato Tasso új kiadása), Fővárosi Lapok (1893. 83., 84., 91., 97., 104., Az olasz lyrikusok), Élet (1893, Herondás dalaiból), Magyar Géniusz (1894. 6., Francesco-Paolo Frontini), Vasárnapi Ujság (1904. Három asszony című regény).

Művei, műfordításai

Önállóan a következő művei, műfordításai jelentek meg:

  • Egy apáca története (Giov. Verga ut. Egyet. Regényt.) Budapest, 1891.
  • Az olasz irodalom rövid története (ford. Fenini Caesar ut. Olcsó Könyvtár.) Budapest, 1894.
  • Harminc percent kamat (Serao M.(wd) ut. Athen. Olvasótára.) Budapest, 1895.
  • Turris Eburnea. Budapest, 1895. (Zerdahelyi Gyula álnéven. Ism. M. Hirl. 329., Egyetértés 386., Magy. Szle 51., Pesti H. 351., Hét 52.)
  • Éva (G. Verga ut. Athen. Olvasótára.) Budapest, 1895.
  • Antonius és Cleopatra (Főv. Szính. Műsora). Budapest, 1898.
  • Rómeo és Júlia (Főv. Szính. Műsora.) Budaepst, 1898.
  • Hamlet (Főv. Szính. Műsora.) Budapest, 1899.
  • Lear király (Főv. Szính. Műsora.) Budapest, 1899.
  • A socialismus diadala után. (Richter Jenő után. Olcsó kvt.) Budapest, 1899.
  • Az énekesnő (Prévost M.) Budapest, 1899.
  • A vadrózsa és egyéb történetek (Prévost M.) Budapest, 1899.
  • A fekete Vénus (Prévost M.) Budapest, 1899.
  • Egy párisi házasság és egyéb történetek (Prévost M.) Budapest, 1899.
  • Egy khinai viszontagságai Khinában (Verne Gy.) Budapest, 1899.
  • A zöld sugár (Verne Gy.) Budapest, 1899.
  • A velencei kalmár (Főv. Színházak Műsora.) Budapest, 1900.
  • A makrancos hölgy (Főv. Színházak Műsora.) Budapest, 1900.
  • Az úszó város (Verne Gy.) Budapest, 1900.
  • A szirén. (Ohnet, Egyet. Regénytár.) Budapest, 1900.
  • A kárpáti várkastély (Verne.) Budapest, 1901.
  • Város a levegőben (Verne.) Budapest. 1902.
  • A parasztkirály (regény). Budapest, 1902.
  • Egy orosz vallomásai (Vereszajev Vikentij után.) Budapest, 1902.
  • A vörös talár (Brieux(wd)) Budapest, 1902. (Olcsó kvt.)
  • A cetvadászok. (Verne.) Budapest, 1902.
  • Doctor Ox teóriája (Verne.) Budapest, 1903.
  • A két Kip testvér (Verne.) Budapest, 1904.
  • Utazás a halál torkába (Conan Doyle.) Budapest, 1904.
  • Hypathia (Kingsley(wd).) Budapest, 1904.
  • Az Antillák világa (Verne.) Budapest, 1905.
  • Evolúció vagy revolúció (K. B. jegy alatt.) Budapest, 1905.
  • Új választások (K. B. jegy alatt.) Budapest, 1905.
  • Panama tanulmányok. Budapest, 1906.
  • Az ágy (Lavedan.) Budapest, 1907.
  • A nemi élet erkölcstana (Forel.) Budapest, 1908.
  • Dante A., A pokol (prózában fordítva.) Budapest, 1908.
  • Grant kapitány csodálatos kalandjai. Budapest, Év n.
  • Nobody rejtélyes bűnesetei (szerkeszti Z. Á.) Budapest, év n. (1–15. füzet.)
  • Répacsősz (mese.) Budapest, év. n.
  • A civilizáció története (Tolnai Világtörténelme X.) Budapest, év n.
  • Rosamunda (operaszöveg.) Budapest, év n.
  • Csengő bongó versikék. Budapest, év n.
  • Dreyfus Alfréd. Öt év életemből. Budapest, év n.
  • A kék hegyek kincse (Salgari Emilio.) Budapest, 1911.
  • Az alaszkai aranyásók (Salgari.) Budapest, 1911.
  • Az aranymezők királynője (Salgari.) Budapest, 1911.
  • Cserna grófja az idegenek légiójában. Budapest, 1911.
  • A liget tündére, Budapest, 1927.

Irodalom

  • Budapesti Hirlap 1905. 152., 253. 1906. 243., 266. 1908. 141. 1910. 294.
  • Esti Ujság 1905, 220 .
  • Pesti Hirlap 1905. 254., 262. 1906. 244.
  • Magyar Hirlap 1906. 214. arck.
  • Petrik, Könyvészetei.
  • Magyar Állam 1908. 40.
  • Magyar Könyvészetek.

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17277.htm, Zigány Árpád, 2017. október 9.
  2. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-NQHV-1?i=105&cc=1743180, Zigány Árpád, 2021. október 30.
  3. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 11.)

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zigány_Árpád&oldid=23487602”