Zakariás (Keresztelő János apja)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Isteni üzenet Zakariásnak,angyali hírhozóval
Isteni üzenet Zakariásnak,
angyali hírhozóval
Nem összetévesztendő Zakariás prófétával.

Zakariás Keresztelő Szent János, Jézus előhírnökének apja volt, Barakiás pap fia, maga is pap Jeruzsálemben, Heródes uralkodása idején. Felesége és János anyja Erzsébet volt. Zakariást a keresztény egyházak egy része és a Korán is szentként tiszteli.

A Bibliában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 24 papi csoport közül az Abija rendjébe tartozott, ezért a nyolcadik héten került rá a sor, hogy szolgálatot teljesítsen a jeruzsálemi templomban. Egy ízben nagy késéssel jött ki a szentélyből, ahol tömjénáldozatot mutatott be, és csak kezével jelezte, hogy nem tud beszélni. A szentélyben Gábriel arkangyal jelent meg Zakariásnak, és megjövendölte, hogy felesége, Erzsébet, bár meddő és mindketten idősek, fiút fog szülni.

„Ne félj, Zakariás, meghallgatásra talált a te könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és Jánosnak fogod őt nevezni. Örülni fogsz, boldog leszel, és sokan örülnek majd az ő születésének, mert nagy lesz ő az Úr előtt; bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhétől fogva megtelik Szent Lélekkel, Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz, és őelőtte jár az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a gyermekekhez, és az engedetleneket az igazak lelkületére térítse, hogy felkészült népet állítson az Úr elé” (Lukács evangéliuma 1,13-17).

Amikor papi szolgálata letelt, hazatért otthonába, a hegyvidékre. Amikor valóban megszületett a fiú, a pap egy táblára felírta a nevét, és csak ekkor kezdett el újra beszélni, áldva az Urat.

A legendáriumban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor Heródesnek megjövendölték Jézus születését, és katonákat küldött ki az országba, hogy öljék meg a két évnél fiatalabb fiúgyermekeket, eszébe jutott az is, amit Zakariás fiáról hallott, és arra gondolt: ez lehet a keresett fiú, a jövendölt Messiás, Izrael királya. Erzsébet azonban a másfél éves Jánossal a hegyekbe menekült, mire házukhoz értek a katonák. Az üldözők a hegyre is követték őket, ám amikor már közel értek, Erzsébet könyörgésére megnyílt a hegy és elrejtette az üldözötteket.

Eközben Zakariás ismét papi szolgálatát teljesítette Jeruzsálemben. A feldühödött Heródes megparancsolta, öljék meg, ha nem adja ki a fiát. „Ti megölhetitek a testet, de az Úr magához fogadja az én lelkemet” – volt a próféta válasza. A templom és az oltár közt ölték meg, vére a márványra folyt és megkövült.

Meggyilkolása után negyven nappal meghalt Erzsébet is. János a barlangban maradt és egy angyal táplálta, amíg már a nép elé léphetett.

Az iszlám vallásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Korán is megemlíti Zakariást Keresztelő János apjaként.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Maryam szúra 19

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]