Xerox
| Xerox | |
 | |
 | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1906. április 18. |
| Névadó | xerography |
| Székhely | |
| Alapító | Joseph C. Wilson |
| Iparág | |
| Forma |
|
| Termékek |
|
| Árbevétel | 18 045 000 000 $ (2015)[1] |
| Alkalmazottak száma | 136 500 (2010)[2] |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde | New York-i tőzsde |
 Xerox
Pozíció Connecticut térképén
| |
 é. sz. 41° 08′ 42″, ny. h. 73° 25′ 42″Koordináták: é. sz. 41° 08′ 42″, ny. h. 73° 25′ 42″ | |
| A Xerox weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Xerox témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Xerox Holding (Xerox Holding Corporation, vagy röviden Xerox [ˈzɪərɒks]) amerikai cég, amely nyomdai és digitális dokumentumtermékeket forgalmaz több, mint 160 országban.[3] Bár a cég központja Norwalk (Connecticut, ahová 2007 októberében költözött Stamfordból[4]) mégis a legtöbb alkalmazott a Rochester (New York) központban dolgozik, ahol az eredeti céget is alapították. Nagy fejlesztőcégként stabil helyen szerepel a Fortune 500 céglistában.[5]
2016. december 31-én a Xerox (főként a 2010 elején 6,4 milliárd dollárért megvásárolt[6] Affiliated Computer Services cég tevékenységére alapozva) szétbontotta az üzleti szolgáltatások részét az újonnan létrehozott Conduent cégbe, míg a Xerox tőzsdei cégként (NYSE) továbbra is a nyomdai és elektronikus dokumentációs termékekkel és az ezzel kapcsolatos üzlettel foglalkozik.
A Xerox kutatói – jelentős részben a Xerox PARC tevékenységének köszönhetően – számos mindennapokban használt számítástechnikai technológia kifejlesztésében vettek részt, mint a lézernyomtatás, az ethernet, a modern személyi számítógépek, a grafikus felületek és a desktop paradigma[7], az objektumorientált programozás, az „ubiquitous computing” (mindenütt jelenlevő számítógépek), elektronikus papír, amorf szilícium (a-Si) alkalmazások, a számítógépes egér[8] vagy a magas integráltságú (VLSI) félvezetők technológiája.
A fejlesztéseket az Apple és később a Microsoft alkalmazta (bár azokat nem licencelték vagy vásárolták meg). A Xerox 1986-ban kiadta a 6085-ös asztali kiadványszerkesztő rendszert, jóval az IBM és a Microsoft előtt, de a gyenge minőségű operációs rendszer, az elavult disk (a 20 MB-os disk 18 kg-nál is többet nyomott) és a lassú software (a dokumentumok megjelenítése laponként egy másodpercig tartott) megakadályozta elterjedését: az Apple, IBM (Microsoft) hardware- és software-komponensei sokkal használhatóbbnak bizonyultak.
A Xerox kiadta a 4045-ös asztali lézernyomtatóját is, amely az akkor szokásos 5000 lap helyett mintegy 50 000 lapra elég festéket tartalmazott, de a modell nem terjedt el, és a cég ezt az irányt feladva inkább a fő tevékenységeire koncentrált.
Története
Xerox 914
Xeronic Computer Printer
60-as évek
70-es évek
80-as évek
90-es évek
2000-es évek
2010-es évek
2020-as évek
Digitális nyomtatás
PARC
Vezetők
Termékek és szolgáltatások
Problémák
Védjegyek
Források
- ↑ https://www.xerox.com/annual-report-2015/financial-highlights.html
- ↑ http://money.cnn.com/magazines/fortune/global500/2011/snapshots/451.html
- ↑ Xerox Annual Report 2014. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
- ↑ Online Fact Book: Historical Highlights. www.xerox.com, 2007. [2010. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 1.)
- ↑ Xerox (amerikai angol nyelven). Fortune . [2018. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 27.)
- ↑ Xerox Corporation Details. PCX. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 17.)
- ↑ The Graphical User Interface: A Historic Overview. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
- ↑ The first computer mouse, 2007. október 2. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
|
Ez az intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Xerox című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |