Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-01-29

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-28, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-26 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-27 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-28 Ma

2010. 1. 26. « 2010. 1. 27. « 2010. 1. 28. « 2010. 1. 29. » 2010. 1. 30. » 2010. 1. 31. » 2010. 2. 1.

Hordólakó filozófus

John William Waterhouse: Szinópéi Diogenész a hordóban

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

sziastok

valaki meg tudna mondani ki volt az az okori filozofus aki hordoban lakott?

--67.85.244.147 (vita) 2010. január 29., 01:26 (CET)

válasz: Szinópéi Diogenész, a cynicus. – Μ. D. Fórum 2010. január 29., 02:42 (CET)

Crackelés lépésről lépésre

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy crackelni hogyan kell. PC játékról lenne szó. Az a gond, hogy megvan a játék eredeti CD-je, de a gyerekem összekarcolta, így nem tud vele játszani, a gép amindig az eredeti lemezt kéri. zt hallattam, hogy ilyen problémára (is) jó a crack-elés.Próbáltam máshol is körülnézni, de "elvesztem" a világhálón, amit találtam az meg nagyon "szaki"-knak való,, úgy tűnt, hogy ők csak egy-egy lépésnél akadtak el. Nagyon köszönöm, ha valaki tud segíteni. Szmoni

--Szmoni ^vita 2010. január 29., 09:43 (CET)

Sajnos a szoftvergyártókat nem nagyon érdeklik a „háztartási balesetek”, ilyenkor az egyetlen törvényes megoldás a termék újbóli megvásárlása. A gyári adathordozóról feltelepített szoftverek védelmének feltörése pedig laikus számára gyakorlatilag lehetetlen, az egyes fájlmegosztó hálózatokon (nem sorolom fel a lehetőségeket) elérhetők ugyan crackelt verziók, ezek esetében hozzáértő kezek már eltávolították az adathordozó eredetiségét ellenőrző programrészt, de utólagosan ezek felhasználhatósága is kétséges, valószínűleg új telepítés kell, és esetleg elveszhetnek a mentett játékállások is.

Áthidaló megoldás lehet - a jogtiszta telepítést megtartva - egy kölcsönként jogtiszta szoftverről készült CD/DVD kép, ami a Daemon tools virtuális meghajtóval szimulálni tudja a következő másolásvédelmi eljárásokat: SecuROM, SafeDisc, Laserlock – Stewe ^Feedback 2010. január 29., 12:08 (CET)

2. válasz

Kedves Szmoni, sajnos a helyzetleírása nem ad minden kérdésemre választ, ezért csak mint legvalószínűbbet feltételezem, hogy a játék telepítve van a PC-re, de az indításakor a jogtiszta használat ellenőrzése céljából kéri a gyári lemez behelyezését is a meghajtóba. Most ez a lemez tönkrement, ezért a játék nem indul.

A jogtisztaságot betartva fennáll a lehetőség, hogy ha a játék forgalmazójával felveszi a kapcsolatot, akkor azok talán hajlandóak lesznek a sérült lemezt sértetlenre cserélni. Kivételes ritkaság lehet az ilyen előzékenység a gyártóktól, ezért már az is eredmény lenne, ha kedvezményes áron vehetné meg újra a második példányt. Ez legfeljebb kísérletként próbálható meg, több szót ne vesztegessünk rá.

A másik út lenne az a bizonyos "crackelés". Maga a szó a számítógépes vonatkozásban azt szokta jelölni, ha egy illetéktelen másolás, olvasás vagy módosítás ellen valamilyen szoftveres eljárással védett adatállományt másolhatóvá, olvashatóvá, módosíthatóvá teszi valaki az ezekre nem jogosultak számára is. Ebben a konkrét esetben a programba egy olyan védelem van beépítve, amely, ha a felszólítás után nem találja meg a meghajtóba tett lemezen elrejtett, egyszerű másolással nem továbbadható, titkos adatsort, akkor a program leállítja önmagát. Aki ezt feltöri, azaz crackeli, az valamilyen módon kiiktatja ezt a védelmet. Például úgy, hogy megoldást talál a gyári lemez másolására úgy, hogy az indításkor keresett titkos adatsor is átkerülhessen a másolat lemezre. Ez még nem igazi crackelés, csak a célja hasonló, a Stewe által fent említett DVD-kép a leggyakoribb formája az ilyen kópia terjesztésének. A másik lehetőség, hogy a cracker (crackelő, kódtörő) a programban megváltoztatja a lemezt ellenőrző részt úgy, hogy az egyáltalán ne is kérje a lemezt, vagy bármilyen lemezt fogadjon el, vagy a cracker által előállított, módosított lemezen máshol, egy lemásolható területen keresse azt a bizonyos adatsort. A programnak ezt a megváltoztatott változatát aztán különféle csatornákon a világ játékfelhasználói rendelkezésére bocsátja. Pénzért, hobbiból, büszkeségből, sportból, vagy a bűnözés iránti vonzalomból. A crackelt változat másoknak való továbbadása, egyes országok törvényei szerint pedig már maga a crackelt változat előállításai is bűncselekmény, mivel több-kevesebb anyagi kárt okoz vele a játék forgalmazója számára.

A programok feltöréséhez azonban roppant komoly szakismeretek szükségesek a programozás és a számítástechnika bizonyos területein, vagyis ezt még a "szakik" sem tudják utánuk csinálni. A programok gyártói változatos és gyakran igen bonyolult módozatait találják ki a másolás elleni védelemnek, de a kódtörők is lépést tartanak a technikával, és kevés kivétellel mindig találnak valami megoldást a védelem kijátszására. Végül vagy az egész játéklemezt terjesztik el, benne a módosított programrészletekkel (DVD-képet tartalmazó IMG, NRG, ISO vagy más kiterjesztésű fájlban), vagy csak a "cracket", azaz egy olyan, kis méretű programot, amely azok számára hasznos, akik a gyári lemezt lemásolták valakitől, de az a példány, mivel a lemez nem tartalmazza a titkos adatsort, nem hajlandó elindulni. Egy ilyen felhasználó megszerzi az említett cracket, elindítja, és az a másolt lemezről a gépre feltelepített programban elvégzi a szükséges módosítást, amely a másolásvédelmet hatástalanítja. Az utóbbi esetben ha a játékot a gép gazdája letörli, majd később újra feltelepíti, akkor a crackprogramot ismét futtatnia kell, újra kiiktatva a védelmet.

Kifejezetten az ön esetére válaszul viszont azt mondhatom, hogy ha a helyzetet jól értelmeztem, akkor most nincs a kezükben működő telepítőlemez, vagyis csak azt használhatják, ami a gépre már telepítve lett. Ilyen értelemben igaza van, a crack valóban segítene a helyzetén, mert azzal a feltett példányt futtathatóvá tehetnék. Ha viszont a program a gépről bármi okból törlődne, nem lenne miről újra feltelepíteni, tehát igazából egy új telepítőlemezre lenne szüksége. Ilyenek beszerzésére valóban vannak lehetőségek az interneten is. A Wikipédia szerkesztői semmiféle törvényszegéshez nem adhatnak tanácsot, épp ezért fölösleges is útmutatót várni tőlünk ilyen helyzetre, mint ahogy jogi vitákban sem jelenthet alapot egy szerkesztő tanácsa. Ám adott esetben valószínűleg vitathatóvá tenné a törvény megsértésének tényét az, hogy ön a játék gyári lemezének a birtokában van, igazolva, hogy a játéklemez egy példányának jogos tulajdonosa. A tartalékpéldány elkészítéséről a szerzői jog felügyeletét végző egyik szervezet is úgy nyilatkozott, hogy az szerzői joggal eltagadhatatlan felhasználói jog. ([1]) Emiatt ha most pótlólag szerezne be egy tartalékpéldányt valakitől, akinek megvan ez a program, és természetesen továbbra is őrizné a gyári lemezt, mint megvásárolt, a felhasználói jogot igazoló eredetit, úgy a magánvéleményem szerint talán megmarad a törvényesség határain belül.

Azt pedig, úgy hiszem, most nem fogja elfelejteni, amit sajnos mindig mindenki a saját kárán tanul meg, hogy minden fontos, netán pótolhatatlan anyagról, programról, fényképekről és egyéb adatállományokról legyen egy tartalékmásolat, mert minden géppel történhet valami, műszaki hiba, sérülés vagy vírustámadás, és akkor pontosan annyi lesz a birtokában, amennyit lemezen a kezében tart. A számítógép merevlemeze, a winchester csak átmeneti tároló, munkaterület, és ami ott van, az nincs a megsemmisülés ellen védve. Ahogy sajnos a DVD-k is megsérülhetnek vagy megkophatnak. Utálatos dolog állandóan archiválni, azaz úgynevezett mentéseket készíteni, azokról még tartalékmásolatot is csinálni, de ha egyszer valamiért eltűnik a winchester tartalma, akkor már mindenki nagyon szokta bánni a korábbi kényelmességét. Tűntek el már így fényképalbumok, házivideó-gyűjtemény, készülő szakdolgozat, komplett üzleti könyvelés, csak az én ismeretségi körömben. Ezt egy öreg "szaki" tanácsaként fogadja el tőlem. - Orion 8 ^vita 2010. január 30., 04:55 (CET)

Orinon 8, nem lenne-e kedved legalább annyit megírni a fr:crack (informatique), de:Cracking (Software) és en:Software cracking cikkek magyar párjából, a szoftver feltörése című cikkből, amennyi a fenntiekből egy Wikipédia-cikkbe kívánkozik? Karmela^üzenőlap 2010. január 31., 21:32 (CET)

Vannak még kalifák?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok. Arra szeretném megtudni a választ, hogy vannak-e ma kalifák és ha igen ez rangként,pozícióként vagy névként működik-e az arab országokban? Köszönettel

--Zsoltvagyok ^vita 2010. január 29., 12:56 (CET)

Válasz:

Szia! A kalifa (ẖalīfa) valóban arab eredetű szó, és a cím történetének jelentős részében (622-1517) arabok viselték, de 1517-1924 között az Oszmán-ház szultánjainak titulatúrájába került a cím. Időnként más államalakulatokban is használatban volt (Pl. a tunéziai, majd egyiptomi központú, egyébként síita Fátimidák (909-1171), akik ezzel elvitatták az Abbászidáktól, vagy a velük rivalizálva magukat szintén kalifává nyilvánító córdobai Omajjádok (929-1031), illetve a magrebi Almohádoknál 1130-1269 közt, akik szimpla uralkodói titulusként viselték.)

A kalifa (= helyettes, mármint Mohamed prófétáé) eredetileg a muszlim közösség (umma) vezetője volt, de a 10. századra tényleges hatalma végleg eltűnt, és szinte szimbolikus, a szunnita iszlám egységét megtestesítő, csupán a világi hatalmat gyakorló emírek, szultánok kinevezését legitimáló ranggá vált. Bagdad 1258-as mongol lerombolása után az címet birtokló Abbászidák Kairóba települtek, majd a Mamlúk Birodalom meghódítása után az Oszmánok vették fel a titulust, ami aztán nemigen használtak. A 19. század végi pániszlám ideológiát felhasználva II. Abdülhamid (1876-1909) volt az, aki megpróbált tényleges (nemzetközi) befolyást szerezni a kalifai cím felhasználásával, de nem sok sikerrel: utóda, V. Mehmed hiába próbálkozott dzsihádra szólítani az angol és francia gyarmatok, illetve saját országa muszlim népeit az I. világháború alatt. Végül a szekularista Atatürk törölte el 1924-ben a címet, utolsó viselője II. Abdülmedzsid volt. Válaszul az akkor éppen hidzsázi királyi címet viselő mekkai nagyseríf, Huszajn ibn Ali magát nyilvánította kalifává, de ezt az világ szunnita vallástudósai nem ismerték el, ráadásul a szaúdiak meg is támadták miatta, ami 1925-ben országa elfoglalásával végződött.

A cím tehát a középkorban konkrét uralkodói rangot takart (622-től nagyjából 945-ig, de a 9. század második felétől egyre csökkenő mértékben), majd szimbolikus címmé silányult, amit az Oszmán-korban hiába próbáltak ismét (más jellegű) tartalommal feltölteni. A kalifaság ilyen értelemben tehát nem létezik. Úgy tudom, muszlim szervezetek időről időre felvetik a funkció újrateremtésének igényét, de konszenzusra nincs kilátás. a Mauritániától Indonéziáig terjedő szunnita muszlim világ heterogén arculatának hála...

Névként viszont előfordul a szó, mind "keresztnévi", mind családnévi formában. A bahreini uralkodóházat például Ál Halífának nevezik, ami olyan, mintha Magyarországot a "Császár-ház" uralta volna. A keresztnévi használat is jellemző (pl. a mostani bahreini miniszterelnök, Halífa ibn Szulmán Ál Halífa, vagy az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Halífa ibn Zájed ibn Szultán Ál Nahján). – Μ. D. Fórum 2010. január 29., 15:14 (CET)

Honnan ered ez a szólás: „ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton”?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--193.138.125.205 (vita) 2010. január 29., 18:31 (CET)

válasz:

Az idézőjelben lévő mondat nem szólás! Hanem vers-idézet! Méghozzá pontos idézet! Ezért:

És a linkek alapján behívott weboldalak hamar elárulják, honnan van a sor!

vitorla^vita 2010. január 29., 19:39 (CET)

Kalimba

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Kalimba nevű hangszert keresek.

--84.0.23.203 (vita) 2010. január 29., 20:38 (CET)

Szerencséd van! Egy kevéssé ismert titkos keresőprogram, - bizonyos Google - találatai között már az első is reménykeltő. Stewe ^Feedback 2010. január 29., 20:43 (CET)

Sajnos nincs cikkünk a kalimbáról, márpedig egy ennyire általánosan feltett - tulajdonképpen fel sem tett - kérdésre csak egy teljes cikk lehetne a válasz.