Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Mátra

Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!

---

Mátra (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 05. 25.)

VT és jómagam cikke. Várjuk hozzászólásaitokat! – Susulyka  ^hm? 2008. május 5., 15:53 (CEST)

 megjegyzés Egy térkép szerintem kellene bele mindenképp. Pilgab ^üzenet 2008. május 5., 16:01 (CEST)

 megjegyzés – Ha tudsz használható térképet, ami nem ©, akkor örömmel fogadnám. Pl. egy régi – 70 évnél idősebb – térképvázlatot, mondjuk. – Susulyka  ^hm? 2008. május 5., 16:05 (CEST)

Hát így most hirtelen nem, de ha ilyen nincs is kéznél, egy kézzel rajzolt áttekintő térkép tökéletes lenne a célnak. Különben ki jöhetne szóba, aki elég régi és kutakodott a területen? És még térképet is tudott rajzolni? Pilgab ^üzenet 2008. május 5., 16:18 (CEST)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Térképvázlat készült a cikkhez. – Susulyka  ^hm? 2008. május 5., 17:53 (CEST)

És ezt hol rejtegetted eddig? Nagyon szép! :) Pilgab ^üzenet 2008. május 5., 18:57 (CEST)

Most gyorsan rajzoltam egyet, az alap megvolt hozzá. Örülök, hogy tetszik! Susulyka  ^hm? 2008. május 5., 19:19 (CEST)

•  támogatom Nagyon szép, nagyon jó cikk. Szalax ^vita 2008. május 6., 09:46 (CEST)
•  támogatom Tartalmas, jól illusztrált szócikk. DJourou  ^vitalap 2008. május 6., 10:00 (CEST)
•  támogatom Sokszor üdültem a Mátrában a családommal és nagyon szép és kellemes emlékeim fűződnek ehhez a vidékhez. Most is szívesen járok vissza kirándulni, főleg Mátrafüred környékére. Élvezettel nézegettem az ismerős képeket és örülök a nagyon részletes és szakszerű leírásnak. Gratulálok. – Elkágyé ^vita 2008. május 6., 13:26 (CEST)

 megjegyzés ígérem, végig fogom részletesen olvasni, klassznak tűnik, addig pár észrevétel:

• amely Magyarország két legmagasabb hegycsúcsát hordozza - biztos, hogy a hordozza a legmegfelelőbb kifejezés?
  MegoldvaHiányzik az aláírás!

–Javítottam, remélem, így jobban tetszik!

• két legmagasabb hegycsúcsát hordozza (Kékes, 1014 m; Galya-tető, 965 m). - a legmagasabb csúcsok között ezzel szemben a Galya-tető csak a hamadik.

–Erre kitérek a Mátra részei c. fejezetben: a Hidas-bérc csak a Kékes egyik oldalpúpja; országos szinten a Galya-tető a második.

• szintén ennek a csúcsokat tartalmazó táblázatnak mi a forrása? Más térképeken az egyes csúcsok eltérő magassággal szerepelnek, pl. a Hidas-bérc itt csak 971 a táblázatban szereplő 973 helyett: [1]
  MegoldvaHiányzik az aláírás!

–A forrást betettem. Az általad linkelt térkép a Cartographiás térkép korábbi (kb. 1996-97-es) változata. Ott még valóban a 971 m szerepelt, az új digitalizáltban már 973 m.

• van pár olyan link a szövegben, amit a cikk szakmai szövegrészének értelmezhetősége miatt szükséges lenne megcsinálni valamilyen szinten, pl.: reliefenergia, parazitakráter

–Jogos. El fogom készíteni őket a következő napokban.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

folyt. köv. – Mestska ^vita 2008. május 7., 02:00 (CEST)

Egyenként válaszoltam felvetéseidre. Várom a többit. – Susulyka  ^hm? 2008. május 7., 08:59 (CEST)

 támogatom Szépen kidolgozott cikk.– Kgyuri ^vita 2008. május 8., 23:15 (CEST)

 támogatom Nagyon szép cikk.Carlos71 ^vita 2008. május 10., 11:50 (CEST)
 megjegyzés - Jó lenne, ha a Pásztörperccel való megegyezés és az, hogy mi lett megoldva áttekinthetőbb lenne.Carlos71 ^vita 2008. május 10., 11:53 (CEST)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

 támogatom gratula mindkettőtöknek, szép munka!– Istvánka ^posta 2008. május 10., 17:23 (CEST)

 támogatom– Mestska ^vita 2008. május 20., 13:57 (CEST)

---

Pásztörperc kérései

 megjegyzés 1. A Mátralába földtanilag nem a hegység része. Földrajzilag elfogadható az odasorolása, de ebben az esetben meg kell húzni valahol a Mátra(lába) és a Heves-Borsodi dombság határát. A dolognak olyan járulékos következményei vannak, hogy ha a Lahóca dombját a Mátrához soroljuk, akkor a hegység érckészlete valóban „jelentős”, ha viszont nem, akkor jelentéktelen, és az is volt: Gyöngyösoroszi egy kis és gazdaságtalan bánya volt, úgyhogy be is zárták.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

2. Azt írjátok, hogy „A Mátralába a Mátra északi előtere, a Zagyva felső folyása és a Parádi-Tarna közötti dombos, majd a főgerinc felé meredeken emelkedő terület”. Ezzel szöges ellentétben a térképen a „Mátralába” felirat a Parádi Tarnától északra található.

3. Ugyanezen „A Mátra térképvázlata” térképen a „Tarna” felirat helyénvalósága kétséges. Egyes irodalmakban és térképeken valóban így szerepel már ez a szakasz is, de ez logikai ellentmodásokhoz vezet. A Parádon átfolyó patak neve ugyanis Parádi Tarna, tehát más irodalmak és térképek a Tarna nevet csak a két patak összefolyása alatti szakaszra használják, az északról érkező ágat pedig Siroki Tarna néven említik.

4. A riolittufa (dácittufa) nagyon határozottan nem kiömlési kőzet.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

5. Nem volt olyan, hogy „az intermedier vulkanizmus”: a tágabb értelemben vett területen ugyanis két intermedier vulkanizmus volt: az eocén korú (kb. 29,7–32,8 M éve) a Lahócán (és alatta), meg a miocén, aminek eredményeiből áll most a hegység zöme.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

6. Az eocén vulkanizmus valóban lehetett kollíziós (alábukó, vékony kontinentális lemeztöredékkel), a szakma többségének jelenlegi álláspontja szerint azonban a miocén vulkanizus húzásos volt, a legcsekélyebb alábukás nélkül.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

7. Kimaradt a záró riolitvulkanizmus, márpedig a legjelentősebb kőbányák (Gyöngyössolymos, Gyöngyöspata) ezekben a dagadókúpokban vannak. Nincs szó a kálitrachitról se, ez azonban van annyira bonyolult kérdés, hogy el lehessen sumákolni, mint ahogy a karboandezitet (fedőandezit) is.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

8. Nem igaz az az állítás, hogy „A hirtelen áradások 150 200-szorosára növelik meg a vízfolyások vízhozamát az átlagos vízmennyiséghez képest” — nem az átlag, hanem az alaphozam 150–200-szorosára nőhet az árvízi hozam.

9. Recski bányászat: nagyon meg kell különböztetni a Lahóca enargitos érceinek bányászatát a mélyszinten feltárt porfíros és szkarnos ércekétől. Utóbbiakat megkutatták, de nem művelték soha; most árulják őket újra Londonban. A mélyszinten Európa legnagyobb rézérckészletét tartjuk nyilván. A recski érc nem teléres (se a Lahóca, se a mélyszint). A pirit nem ércásvány (ásványtani értelemben az, de nem haszonanyag).

MegoldvaHiányzik az aláírás!

10. Kimaradt a hegység nyersanyagai közül a kovaföld, amit Gyöngyöspata és Szurdokpüspöki között bányásztak.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

11. A gyöngyösoroszi bányát nem 1987-ben zárták be: a bánya termelését 1986. márc. 13-a óta szüneteltetik.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Sajna, besegíteni nem tudok, mert saját kutatási eredményeket kéne bevennem, de bármihez szívesen adok irodalmat:

P/c ^vita 2008. május 7., 10:57 (CEST)

Kedves Pásztörperc, íme a válaszok (első rész):

1. A cikk a Mátráról, mint középtájról szól, tehát a Mátralába is idetartozik; mindenesetre ennek pontosítása elkerülhetetlen. Javítani fogom.

2. Ez a szövegrész „örökség” volt a korábbi szerkesztőktől. Előzőhöz hasonlóan pontosítom.

3. Régebben sokat foglalkoztam a Zagyva-Tarna-vízgyűjtővel, én mindig a Tarna nevet használtam a Pétervására felől érkező főágra. A Siroki-Tarna elnevezéssel eleddig még találkoztam. Ha ragaszkodsz hozzá, szívesen kijavítom.

4. Jesszusom, nem tudom, hogy kerülhetett bele! Csak reménykedem, hogy a forrásként szolgáló Karátson-féle könyvben nincs benne ez a badarság. Javítottam.

5. A szóban forgó alfejezet címe: „A miocén vulkánosság”.

6‑7. A Magyarország földje c. átfogó műből vettem az információkat, amelyben ezek a jelenségek szerintem kissé szűkösen feldolgozottak. Ha tudsz küldeni anyagot ezzel kapcsolatban, annak örülnék.

Folyt. köv. – Susulyka  ^hm? 2008. május 7., 12:09 (CEST)

3. Egyáltalában nem ragaszkodom hozzá. Ha Szerinted ez nem probléma, hadd maradjon!

P/c ^vita 2008. május 7., 12:12 (CEST)

6-7. Mindjárt fölrakatom az értekezésemet a MÁFI honlapjára (1-2 nap). Az tele van irodalmi hivatkozásokkal, meg van hozzá egy csomó képecske, hátha találsz köztük érdekeset. Majd szólok, ha fönt lesz:

P/c ^vita 2008. május 7., 12:17 (CEST)

válaszok Pásztörpercnek (második rész):

8. No, ezzel viszont vitatkoznék. 1999 nyarán és 2005-ben is voltak a Mátrában igen komoly áradások; szaknyelvben „flash flood” a nevük (sajnos magyar megfelelője nincsen, igazán kitalálhatnánk). 1999. július 11-én a Zagyva Nemti-Dorogházi út elnevezésű szelvényében a júliusi közepes értékkel (0,39 m³/s) szemben 49,7 m³/s-os maximális vízhozamot mértek (forrás: VITUKI). Tehát 127-szeres volt a növekedés, de nem az alaphozamhoz, hanem az átlaghoz képest. A mellékvízfolyásokon ennél durvább különbségek is előfordulnak; a 150‑200-szoros megállapítás még valószínűleg kisebb is a valóságosnál. A „nem igaz az az állítás”, mint megjegyzés ebben a formában kissé meredek.

9. Az érckutatási témához nem tudok annyira hozzászólni, ráadásul ezt a részt VT állította össze; javaslataidnak megfelelően átírtam. A piritről nem írtuk, hogy ércásvány lenne, de jobbnak láttam kivenni, mert nem csorbul nélküle sem a szöveg.

10-11. Ezeket pótoltam/javítottam. – Susulyka  ^hm? 2008. május 7., 16:07 (CEST)

8. visszaszívva — a vizek nem az én asztalom; hajdani tanulmányaim alapján azt hittem, ekkora hozamingadozásokhoz karsztforrás kell: mea culpa.

P/c ^vita 2008. május 7., 22:58 (CEST)

Bocs, kimaradt:

12. "A bánya súlyos környezetvédelmi problémáiról ismert, mivel a kifolyó és a meddőhányókról a Toka-patakba jutó erősen savas és nehézfémekkel szennyezett víz tisztítását, illetve visszatartását nem tudták megoldani" — ez tévedés:

• a kifolyó bányavíz nem savas (amíg a bánya működött, az volt);
• a bányavíz tisztítását tökéletesen megoldották;
• a bányavíz soha, semmilyen környezeti kárt nem okozott.

Ezzel szemben a patakokba került és messze elhordott flotációs meddő (alárendelten a színpor) máig tartó, súlyos károkat okozott.

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Ajánlott irodalom a MÁFI honlapján:

A szöveg és a mellékletek bármely részének átvételéhez hozzájárulok:

P/c ^vita 2008. május 7., 23:09 (CEST)

Ez pedig nem az én asztalom, ezért köszönöm a bányászathoz nyújtott segítségedet; javítom, kiegészítem tanulmányod alapján. – Susulyka  ^hm? 2008. május 8., 08:23 (CEST)

•  támogatom — P/c ^vita 2008. május 8., 11:52 (CEST)

Köszönöm! – Susulyka  ^hm? 2008. május 8., 12:09 (CEST)

13. A "Települések és településrészek" rovatból mintha kimaradt volna Fajzatpuszta (Gy.tarján külterülete):

P/c ^vita 2008. május 8., 12:22 (CEST)

• Az az igazság, hogy az ismertebb, nagyobb népességű egyéb belterületeket soroltam itt fel apróbetűvel. Fajzatpuszta Gyöngyöstarján külterületi lakott helye (5 fő) két másikkal együtt (Borhytanya: 4 fő; Sósirét: 12 fő) (forrás: KSH). Na most, ha az összeset beilleszteném a cikkbe, akkor abból csak baj lenne; tehát kényszerűségből válogattam. – Susulyka  ^hm? 2008. május 8., 13:08 (CEST)

• • Ebben Neked teljesen igazad van; Fajzatpuszta nekem az üdülő miatt tűnt jelentősnek (nem is tudom, hogy megvan-e még; valaha az egykori Közlekedési és Postaügyi Minisztériumé volt.

P/c ^vita 2008. május 8., 13:21 (CEST)

Megvan, úgy tudom, talán magánkézben lévő vendégházzá alakult. Legutóbbi ottjártamkor szép pöfetegek voltak a kastély parkjában, ami szintén magántulajdon. – Susulyka  ^hm? 2008. május 8., 13:29 (CEST)

No, a szöveg már fönt van; a héten hozzátesszük a képeket (és formatáljuk, mert most igen randa még):

P/c ^vita 2008. május 17., 23:08 (CEST)

Ha jól látom, a természetvédelmi területek felsorolásából kimaradt a Tuzson Arborétum. Írtam róla egy kis cikkecskét, hogy ha hivatkozna akartok rá, akkor ne legyen piros:

P/c ^vita 2008. május 19., 00:40 (CEST)

A-ha, ezt kissé elnéztem... P/c ^vita 2008. május 19., 06:04 (CEST)

VT megelőzött Téged is. Köszi, hasznos cikkek! – Susulyka  ^hm? 2008. május 19., 09:03 (CEST)

• Kérlek nézzétek át a forrásokat, hogy mindenhol a megfelelő sablonok legyenek alkalmazva (jelenleg kb. fele-fele az arány nem belenézve túl mélyen a wikikódba). Az ellenőrízhetőséget növelendő, esetleg szaporítsátok a lábjegyzetek használatát a cikken belül. Köszi, – Dami ^reci 2008. május 20., 13:48 (CEST)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Ha érdekel Titeket, Agriense flórajárás néven nagyjából összehoztam a hegység növénytársulásait. Hátha tudtok belőle használni vmit:

P/c ^vita 2008. május 21., 09:31 (CEST)

Köszi, betettem a linket vezető helyre. – Susulyka  ^hm? 2008. május 21., 11:06 (CEST)

---

A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!