Wikipédia:Javaslatok jó szócikkekre/FI relé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jó szócikknek jelölés sikeres volt. Szaszicska vita 2014. szeptember 11., 21:36 (CEST)[válasz]

FI relé[szerkesztés]

„Én, a jelölő igazolom, hogy a jelölt szócikk megfelel a „jó szócikk” kritériumainak”.Tambo vita 2014. augusztus 24., 17:45 (CEST)[válasz]

Kezdete: 2014. augusztus 24.,
vége: 2014. szeptember 7. 23.59

Állásfoglalások[szerkesztés]

 megjegyzés Pillanatnyilag úgy tudnám értékelni a cikket, mint egyvelegét egy leíró jellegű lexikoncikknek, és egy "Hogyan vásároljunk FI relét?" c. tippeket adó cikknek. Remélem, nem marad ilyen. - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:52 (CEST)[válasz]

Ez ugyan egy kicsit erős, de értem én a célzást :-). Átfogalmaztam az iránymutatásaidnak megfelelően. Kéretik ismételten átnézni. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 11:41 (CEST)[válasz]
A cikk vitalapján érdekes megjegyzéseket olvastam, például rögtön a cikk címével kapcsolatban. Szóval egyre inkább elbizonytalanodok, ami a cikk értékelését illeti. :-( - Tündi vita 2014. szeptember 4., 12:16 (CEST)[válasz]
Hát, ha bizonytalan vagy, akkor ne értékeld. Ez a cikk fordítás, kiegészítésekkel. A cikk címére redirek vannak. A köznapi életben ez az elnevezés terjedt el. Tambo vita 2014. szeptember 4., 12:51 (CEST)[válasz]

A cikk tartalmi és formai részének megfeleltetése a jó szócikk kritériumainak[szerkesztés]

Bővebb információ a Wikipédia:Jószócikk-státusz elnyerésének folyamata oldalon.

Forma és stílus[szerkesztés]

 megjegyzés A Típusai fejezetben, az "AC típus" szakaszban azt a mondatot, hogy "Az „AC” típusú relé jele: egy téglalapban látható szinuszhullám." a bekezdés elejefelé tenném át inkább, mert így megakasztja az előtte és utána álló mondatok gondolatsorát. Konkrétan: az utána álló mondatnál ("A típusra jellemző gyenge lökőáramállóság miatt több gyártó is igyekezett erre jó megoldást találni.") Nem pontosan lehet tudni, hogy mi az az "erre", amire megoldást próbálnak találni: a relé jelölése, vagy az a korábbi mondatban jelzett probléma, hogy néha előfordulnak hibás lekapcsolások? - Tündi vita 2014. augusztus 31., 08:50 (CEST)[válasz]

Átfogalmazva.--Szab. vita 2014. augusztus 31., 09:49 (CEST)[válasz]
Azért ez a sorrend egyébként, mert az egyedülálló szinuszhullámmal jelölt típusok mellett vannak olyanok is, ahol pluszban van a "cápauszony" illetve villám jelölés. Annak értelmét írtam le és ezt követi a jelölés szöveges bemutatása, ugyanolyan sorrendben mint a többi esetben. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 11:06 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Ezt a mondatot (Az "A típus"-nál): "Itt semmi bonyolult áramkörre, pl. IC-re nem kell gondolni" kicserélném valami kevésbé laza, lexikonhoz jobban illő stílusú megfogalmazásra. - Tündi vita 2014. augusztus 31., 08:54 (CEST)[válasz]

Átfogalmazva.--Szab. vita 2014. augusztus 31., 09:49 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Ismét találtam egy számomra félreérthető részt, az "S" típusnál: "Olyan környezetben használatos, ahol utána fűzve további nem késleltetett relék is vannak a hálózaton. Ezek célszerűen nagyobb rendszerek, műhelycsarnokok, irodaházak, ahol". A második mondat "ezek"-je érthető az előtte emlegetett relékre, (amik nem irodaházak), vagy a környezetre, ami viszont lehet az irodaház. Át lehetne fogalmazni? - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:05 (CEST)[válasz]

Átfogalmazva.--Szab. vita 2014. augusztus 31., 09:49 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Ugyanebben a szakaszban az "Az életvédelmet továbbra is az alszakaszok nem késleltetett reléi látják el, amelyek csak az adott szakaszt áramtalanítják, megvédve ezzel az ott dolgozókat stb." mondatban a stb. mit takar? - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:07 (CEST)[válasz]

Átfogalmazva.--Szab. vita 2014. augusztus 31., 09:49 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Az "Si és B típus" szakaszban találtam ezt:"Egy átlagos családi ház vagy iroda biztosítására ez a legpraktikusabb választás, de a precíz elektronikának természetesen ára van. Mind közül ez a legdrágább típus, ráadásul kevesen gyártják és forgalmazzák (még), mivel a viszonylag magasabb ár miatt egyelőre kevéssé terjedt el. Nyilván persze a hatékony életvédelemnek „nincs ára” és egy szabadság alatt leolvadt hűtő tönkrement ételekkel, vagy hamis riasztások százait generáló riasztó, vagy egyetlen forró napon elpusztult állatállomány azonnal átbillenti a mérleget." A dőlttel jelzett részt egy az egyben kivenném, mert ennek az én fülemben már nagyon reklámszaga van. Főleg az utolsó mondatnak. - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:11 (CEST)[válasz]

Reklámról szó sincs, ám ha nincs életszerű példa, hogyan mondanád el az egyszeri embernek, hogy igazán neki jó az, ha van elektromos védelem a hálózatán?
Sehogy. A Wikipédiának nem feladata életvezetési tanácsok adása. Csak el kell mondani, mi az az FI relé, és mire jó. Ez utóbbira szolgál az "Alkalmazási területe" fejezet. - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:55 (CEST)[válasz]
Átfogalmazva. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 11:51 (CEST)[válasz]

 megjegyzésMég az utána következő mondat is kikívánkozik a szövegből: " (A visszakapcsoló modulok ára általában többszöröse is lehet a relé árának, de különösen kritikus helyzetekben ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni.)" amúgy sem értem, hogy milyen lehetőségről van ott szó egyáltalán? - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:14 (CEST)[válasz]

A lehetőség az alkalmazásukra szól, azaz ha kell, ilyet is be lehet szerezni. --Szab.vita 2014. augusztus 31., 09:49 (CEST)[válasz]
Átfogalmazva és átrendezve logikailag megfelelőbb helyre. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 11:59 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Szintén kivenném ezt: "Nem kizárt, hogy a jövőbeni lehetséges szabványmódosítások során egységesedni fog ez is." Mivel színtiszta cikkszerzői spekuláció. - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:17 (CEST)[válasz]

Valóban. Csak reménykedem benne, hogy így lesz egyszer. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 09:49 (CEST)[válasz]
Átfogalmazva. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 11:52 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Egy újabb, inkább használati és vásárlási tanács, mint lexikonszöveg: "Ha pl. egy egyfázisú betáplálással rendelkező családi ház fogyasztásmérő melletti főbiztosítója 25 A-es, akkor felesleges pl. 80 A-es vagy még nagyobb névleges áramértékű relét választani, mert csak drágább lesz." Az ilyeneket nagyon ki kellene gyomlálni a teljes szövegből. - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:35 (CEST)[válasz]

A pénzre vonatkozó részt kivettem, a mondat többi része fontos az alkalmazás szabályainak és eljárásainak megértéséhez. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 09:49 (CEST)[válasz]
Gyúrtam rajta még, hogy enciklopédikusabb legyen, úgy hogy közben a szükséges magyarázatok is megmaradjanak.--Szab. vita 2014. augusztus 31., 12:49 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Még egy ilyen: "Legtöbbször igen nehéz, vagy akár lehetetlen kívülről eldönteni, hogy az adott relé pontosan milyen belső felépítésű, illetve milyen lekapcsolási metódust alkalmaztak az elkészítésénél, ezért egyszerű megoldásként inkább neves gyártók, korszerű és új termékeit vásárolva léphetünk túl ezen a problémán." - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:42 (CEST)[válasz]

Átfogalmazva. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 12:11 (CEST)[válasz]
Tartalom[szerkesztés]

A tartalom összeállításánál igyekeztem átfogó és teljes képet adni erről a szakterületről, idértve az összes típust, lehetséges kiépítést, változatokat. Sajnos nálunk Magyarországon nincs még akkora kultúrája mint tőlünk akár csak egy szomszédnyira nyugatra, így nekem nagy segítség volt a neten sok helyen angolul elérhető szakirodalom. Nálunk egyelőre ott tartunk, hogy az már ugyan elfogadott, hogy kötelező szerelni, de hogy pontosan milyen típusok közül lehet választani, illetve milyen egyéb lehetőségek vannak az alapváltozatokon kívül, csak relative kevesen ismerik. Van egy sajátos hazai része is a dolognak: mivel kötelező, ezért nyűgnek érzik sokan, illetve a "jobb és ezért drágább" megoldások azonnal ellenállásba ütköznek, pedig értünk és a vagyonunkért van, nem ellenünk. Célom volt tehát egy olyan magyar nyelvű ismeretanyag összegyűjtése, amiből kiderül, hogy ez a terület is fejlődik és bőven van választási lehetőség. Ha az olvasó számára a cikkből kiderül, hogy az elektromos biztonság mögötti ipar nem véletlenül növekszik, elértem a célom. Szab. vita 2014. augusztus 25., 12:05 (CEST)[válasz]

 megjegyzés A "Működés elve" fejezetben van az a mondat, hogy "Amennyiben a fázisvezetőn bejövő áram különbözik a nulla vezetőn át záródó áramtól, akkor valahol szivárgás van, például megérintettük a vezetéket..." a megérintjük a vezetéket részt hogyan kell érteni? Ha a vasalózsinórt fogom meg, vagy ha vasalózsinórról lebontva a szigetelést, magát a csupasz vezetéket fogom meg? - Tündi vita 2014. augusztus 30., 15:46 (CEST)[válasz]

@Hujber Tünde: Igaz, ez így félreérthető. Javítom. --Szab. vita 2014. augusztus 30., 16:25 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Nem vagyok benne biztos, hogy a relék árait taglaló részekre szükség van egy lexikonban. ("Az ára általában csak kicsit magasabb mint az „AC” változatnak.") Mi a véleményetek? - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:02 (CEST)[válasz]

Kigyomlálva. Átfogalmazva. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 12:04 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Szerintem a teljes "Különböző típusok felhasználási területei" szakasz törölhető, mert egyrészt nagyban redundáns az "Alkalmazási területe" szakasszal, másrészt a szövegezése kissé laza, nem túl lexikonos (túlságosan rámegy arra, hogy ne vegyünk drágát, ha elég az olcsó is), harmadrészt az egyes típusoknál elég jól le lett írva, hogy hol használhatóak. - Tündi vita 2014. augusztus 31., 09:25 (CEST)[válasz]

A szakasz azért született, hogy rávilágítson arra, hogy miért is van még mindig AC tipus, amikor annál sokkal nagyobb tudásúak is léteznek. És igen, az ár fontos tényező, amikor nem egy-két darabra van szükség, hanem egy szálloda építésénél kell hirtelen 1000 darab. A szakasz magyarázata tehát most így szól: „A fejlettebb karakterisztikájú FI relék létezése azért nem szorította ki az AC típust, mert ahol felesleges a bonyolultabb hibaáramkezelés, ott kihasználatlan volna a szélesebb spektrumú védelmi képesség.” --Szab. vita 2014. augusztus 31., 10:58 (CEST)[válasz]
Én ezt értem, de a Wikipédia lexikon, nem cél annak eldöntése, hogy az olvasót akár egyik, akár másik termék vásárlására bírjuk rá mert az jobb, vagy olcsóbb. Azt sem nekünk kell eldönteni, mennyi pénze van az olvasónak. Le kell írni, milyen egy FI relé, hogyan működik, mire való. De az már túlmutat egy enciklopédia keretein, ha szájbarágjuk neki, hogy ha 1 db hajszárítója van, akkor elég, ha ezt veszi, ha meg hajszárítószalonja, akkor inkább vegye azt. Az már az ő dolga, (és a tervezőé meg a villanyszerelőé) hogy mit vesz. - Tündi vita 2014. augusztus 31., 11:32 (CEST)[válasz]
OK, a mostani változatban szerintem ez már teljesül. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 11:54 (CEST)[válasz]

 megjegyzés A szócikkben ez áll: az érintésvédelmi relé a biztosító áramának 1/1000-ed részénél kisebb áram hatására is működésbe tud lépni. Például amíg egy alacsony értékű szokványos biztosító kioldási értéke 6 A, addig az életvédelmi relé már 30 mA-nél is elvégzi a lekapcsolást. Ezt az állítást pontosítani kellene, mert 6 A 1/1000-e nálam 6 mA. Csigabiitt a házam 2014. augusztus 31., 12:22 (CEST)[válasz]

Így még érthetetlenebb lett. 6 A 1/2000 része 3 mA. Csigabiitt a házam 2014. augusztus 31., 12:52 (CEST)[válasz]
Miközben a cikken dolgozom és két ablakban nyitva van a cikk és a javaslatok, hát elgépeltem. Mea culpa. Javítva. Egyébként nem volt cél a két érték matematikai megfeleltetése, csak az érzékenységek közötti nagyságrend bemutatása, de valóban így pontos. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 13:04 (CEST)[válasz]
Szerintem fogalmazz úgy, hogy 2-3 nagyságrenddel érzékenyebb a biztosítónál. Csigabiitt a házam 2014. augusztus 31., 13:29 (CEST)[válasz]
Úgy tettem. Köszi, így valóban egyszerűbb lett. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 13:49 (CEST)[válasz]
Források[szerkesztés]

A jegyzeteket és a megjegyzéseket el kellene különíteni egymástól. --Sasuke88  vita 2014. augusztus 24., 18:36 (CEST)[válasz]

Megtörtént. Tambo vita 2014. augusztus 25., 15:37 (CEST)[válasz]
OK! --Sasuke88  vita 2014. augusztus 26., 18:39 (CEST)[válasz]

 megjegyzés Az Alkalmazási terület szakasznak mi volt a forrása? - Tündi vita 2014. augusztus 30., 15:48 (CEST)[válasz]

Egyszerű válaszként azt mondanám: ésszerű gondolkodás. Mármint, ha az eszköz működését a cikkben olvasható magyarázatok alapján megértjük, akkor egyszerűen adja magát, hogy mire jó és milyen eseteket kell vele levédeni, vagyis életszerű példákat vizsgálva milyen esetekben lehetséges valahogy egy feszültség alatti fémrésszel, vagy csupasz, esetleg sérült vezetékkel kapcsolatba kerülni. Vicces példával (tehát semmiképp nem bántó szándékkal írva) valahogy úgy érzem, mintha azt kellene elmagyarázni, hogy mi a forrás a zseblámpa fénye alkalmazásánál? Ahol mondjuk fel van tüntetve, hogy: Felhasználása „Tárgyak megtalálása a sötétben”. Hát mert fény bocsájt ki, így meg lehet találni vele tárgyakat a sötétben... :-). Ahh, valaki szakmabeli segítsen, mert ezt nem tudom jól „megwikiforrásozni”. Egy kis plusz adalék talán: egy elektromos árammal dolgozó szakember számára ezek azok a gyakran előforduló esetek, amelyeknél veszélyes hibaáramot tud elképzelni, tehát a hibaáramvédelmi eszközre szükség van. A kisgyermekes konnektorbanyúlós lehetőséget például azért írtam bele, hogy azt az „általánosan nyakatekert gondolkodást” miszerint „kötelező, akkor biztosnemkell” valahogy gyengítsem. A gyermekét már csak hajlandó mindenképpen megvédeni mindenki, még az is, aki kézzel lábbal ellenkezik a kötelező dolgokkal szemben. Szakmailag meg könnyű belátni, hogyha a kis gyerkőc fogja anya kisollóját és bedugja a konnektorba, akkor 50% esélye van, hogy a fázist találja el. Ha igen, még mindig van esély, hogy a nulla oldalra nem dugott semmit, így a relé szemponjából azonnal hibaáramot fog generálni, hiszen „nem szabályos fogyasztóként vesz részt a fázis és nulla közötti áramkörben.” FI relé villámgyorsan leold, a kis poronty megmarad, anya apa boldog, relé visszakapcsol és mehet minden tovább. Max a kisollót kell jobban eltenni. --Szab. vita 2014. augusztus 30., 21:54 (CEST)[válasz]
Szerencse: találtam gyártói (ABB) hivatalos forrást, ahol nemcsak hogy leírva van mindez, de nagyon ráértek és még szép rajzok is vannak hozzá, hogy miből lesz az elektromos cserebogár. Az általam leírt esetre is van pont egy helyes kis rajz mindjárt az elején, amikor a világ ismeretlen dolgai iránt olthatatlan felfedező–szenvedéllyel megáldott kócoshajú kisvadóc egy százas szög segítségével ismerkedik a hálózattal... Node, komolyra fordítva a szót: az egyik legjobban összeszedett hivatalos, gyártói forrásra bukkantam [1] , ami a cikk teljessége szempontjából is nagyon fontos. Sőt, ha a Schneider féle forrással összevetjük, ebben a vége felé megjelenik az a gyártói különbség is, amire a cikkben az Si és B típusok leírásánál utaltam, hogy ahány gyártó, annyiféle betűvel jelöli a különlegesebb típusváltozatait. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 08:07 (CEST)[válasz]
Oké. :-) Viszont erre a mondatra: "Mivel az emberre a 70 mA-es áram már életveszélyes lehet, a megszólalási érzékenységet általában 30 mA-ben határozza meg a szakma elfogadott szabályrendszere" szerintem mindenféleképpen kellene refes forrás. - Tündi vita 2014. augusztus 31., 08:41 (CEST)[válasz]
Tettem. --Szab. vita 2014. augusztus 31., 10:30 (CEST)[válasz]