Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Troll

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szemben a vandállal, aki az olvasókat próbálja akadályozni a Wikipédia használatában, a troll olyasvalaki, aki a szerkesztőket, adminisztrátorokat, fejlesztőket és a közösség egyéb tagjait próbálja zavarni, méghozzá szándékosan, előre megfontolt módon. (Más szóval a vandál az enciklopédiát támadja, a troll a közösséget.) Tudatosan felrúgja a közösségi normákat.

A vandált egyszerűen szórakoztathatja weboldalak telefirkálása, találomra kiválasztott felhasználók sértegetése vagy saját nézeteinek helytelen formájú terjesztése. A troll ezzel szemben előre megfontoltan aknázza ki az emberi viselkedés vagy egy online közösség normáinak gyenge pontjait, hogy feldühítse az embereket.

A Wikipédia működését zavarja sok olyan felhasználó is, akik nem trollok. A visszaállítás-harcosok, POVtolók, önjelölt világmegváltók, udvariatlan felhasználók vagy a Wikipédia szerkezetének és működésének nagy hangú kritikusai nem feltétlenül trollok, bár a trollok előszeretettel bocsátkoznak mindezen tevékenységekbe.

A trollság pontos azonosítása reménytelen próbálkozás lenne. A trollok természetének része, hogy kibújnak minden olyan definíció alól, ami kordában próbálná őket tartani, mindig új és eredeti módokat találnak arra, hogyan mehetnek mások idegeire. A cikk hátralevő része megpróbálja körülírni, kik azok a trollok és mit csinálnak. De lehetetlen azonosítani az összes olyan módszert, amivel valakik megpróbálhatnak kárt tenni a Wikipédiában.

Ezért nincsenek is szabályok kifejezetten a trollok ellen.

A trollok kezelésének alapvető irányelve egyszerű: ne légy troll!

Rosszindulat

A troll olyasvalaki, aki előre megfontoltan, rosszindulatból próbálja zavarni a Wikipédia működését. A tudatlan szerkesztő nem troll. Az eltérő véleményen lévő sem az. Az elfogult szerkesztő sem — még akkor sem, ha a véleményét agresszíven védelmezi. Attól, hogy valaki elhibázott és kártékony módon jelöl, szavaz, vagy próbál változtatni az irányelveken, még nem biztos, hogy troll. Akkor válik trollá, ha nem a tudatlanság vagy az elfogultság mozgatja, hanem a rosszindulat. Ennek eldöntéséhez az illető szerkesztő szándékait kell megítélni. Egy ilyen ítéletben még megközelítőleg sem lehetünk biztosak: ezt mindig észben kell tartanunk, ha kísértést érzünk arra, hogy trollnak nevezzünk valakit.

Ha megpróbálod eldönteni, troll-e valaki, próbáld feltételezni azt, hogy nem az! Magyarázd el neki a hibáit értelmesen és udvariasan, mutasd meg neki az irányelveket, az útmutató és segítő oldalakat, a releváns korábbi vitákat! Ne következtess arra, hogy troll, amíg nem bizonyosodott be, hogy a legkevésbé sem képes vagy hajlandó az észérvekre hallgatni, mások reakciói alapján az álláspontját finomítani. Még ha ez is a helyzet, általában jobb csöndben maradni és hagyni, hogy mások maguktól állapítsák meg a nyilvánvalót, mint trollnak nevezni az illetőt, és ezzel még nagyobb felfordulást okozni. Inkább kelljen sokáig elviselnünk egy trollt, mint hogy elveszítsünk egy őszinte, de megtévedt felhasználót. Tartsd fejben és alkalmazd a Wikipédia:Ne harapd le az újoncok fejét elvét!

A trollokra jellemző viselkedésformák

Az alábbi viselkedésformák jellemzőek egyes trollokra. Ez nem jelenti azt, hogy az aki így viselkedik, szükségszerűen troll lenne.

Szerkesztési háborúk

A trollok alaptechnikája a szándékosan provokatív hozzászólás – valamilyen vitás kérdésben élesen állást foglalni, és ezzel flamewart kezdeményezni. Az ilyen állásfoglalások persze nem csak a trollokra jellemzőek: hasonlóan viselkedik az is, aki egy kisebbségi vagy vitatott nézet híve, és úgy érzi, a Wikipédia nem megfelelően jeleníti meg az álláspontját. A trollok azonban nem a megegyezésre törekednek, hanem a végsőkig erőltetik saját nézeteiket. Nem foglalkoznak a felhozott bizonyítékokkal vagy hivatkozásokkal, nem keresik a kompromisszumot, nem hajlandóak elfogadni a kialakult konszenzust.

Érdemes megjegyezni, hogy az emberek néha minden rossz szándék nélkül is ragaszkodhatnak a véleményükhöz, főleg, ha szenvedélyesen hisznek benne. A kompromisszumok elutasítása sem csak a trollokra jellemző – van, amikor a kompromisszum nem jó megoldás.

Nem helyénvaló tartalom feltöltése

Egyes cikkeket vagy képeket kifejezetten azért hoznak létre, hogy megsértsék az olvasót vagy más wikipédistákat. Önmagában az ilyesmi (például a sokkoldalak bemásolása) inkább jellemző a vandálokra, mint a trollokra. Ha azonban valaki a nyilvánvalóan nem helyénvaló tartalmú cikket körömszakadtáig védelmezi, azt normális, enciklopédiába való cikknek próbálja beállítani, az már a trollra jellemző viselkedés.

Visszaélés a Wikipédia eljárásaival

A trollok szeretnek visszaélni az eljárásokkal. Néhány példa: olyan cikkek jelölése törlésre, amikkel nyilvánvalóan nincs semmi probléma, csonkok jelölése kiemelt szócikknek, szankcionálási eljárások indítása minden alap nélkül, a követelményeknek egyértelműen meg nem felelő felhasználók jelölése adminisztrátornak, már addig is hibátlan és jó stílusú szövegek „kijavítása”. (Az „egyértelműen” és a „minden alap nélkül” azt jelenti, hogy mindenki, aki jóhiszeműen dönt, ugyanezt mondaná. Tartsd észben, hogy lehetséges, hogy csak neked tűnik nyilvánvalónak valami, de mások számára egyáltalán nem az; nagyon sokat árt a Wikipédiának, ha trollnak nevezed azt, aki egyszerűen csak nem ért veled egyet.)

Általában, ha valaki megszegi az irányelveket, az egyszerűen csak nem ismeri őket. Figyeld meg, hogy reagál az illető, amikor udvariasan felhívják a figyelmét a megfelelő irányelvekre. Ha elfogadja az irányelveket vagy a megfelelő helyen és módon kezdeményezi azok megváltoztatását, akkor valószínűleg nem troll. Ha kijelenti, hogy az irányelv rossz (de nem tesz kísérletet a megjavítására), vagy tudomást sem vesz róla, akkor lehet, hogy az.

Ne felejtsd el, hogy a Wikipédia „szabályzata” nem egyszerű. Egy újonnan jöttnek nehezére eshet megérteni a Wikipédia szerkezetét, és ez a szerkezet sehol nincs igazán részletesen leírva, mert folyamatosan átalakul és fejlődik. Ha valaki megkérdőjelezi, hogy egy állítólagos irányelv tényleg irányelv-e, a legjobb, ha mások segítségét kéri. Javasold az újoncnak, hogy használja a kocsmafalat, vagy irányítsd át az IRC csatornára, ahol a tapasztaltabb felhasználók segíthetnek neki, hogy megismerje a rendszert.

Zaklatás

A trollok egy másik módszere a könnyen megválaszolható vagy nyilvánvaló kérdések özöne. Persze az, ami nyilvánvaló egyvalakinek, homályos lehet másnak. Ha úgy érzed, hogy valaki ostobaságokat kérdez, mutasd meg, hol találhatja meg egyedül is a válaszokat, vagy irányítsd át a Kocsmafalra. Ha tovább erősködik, udvariasan magyarázd meg neki, hogy szívesen segítenél, de sajnos nem érsz rá. Ha még ezután is ismételgeti a kérdést, vagy panaszkodni kezd, hogy nem segítesz neki, akkor lehet, hogy az illető egy troll — vagy csak lusta, netán összezavarodott. Ne felejtsd el: a Wikipédia egy információforrás. Ha az emberek információt kérnek tőled, légy velük barátságos! Mindezek ellenére előfordulhat, hogy egy troll ezzel a módszerrel próbál felbosszantani. Semmi rossz nincs abban, ha megkérsz valakit, hogy hagyjon békén, miután egyszer már megpróbáltál választ adni a kérdésére.

Azt se felejtsd el, hogy sokkal tovább tart beírni, hogy „húzz a francba, hülye troll”, mint hogy „RTFM”.

Kritika rossz helyen

A trollok gyakran kritizálják a Wikipédia projektet, annak irányelveit, felhasználóit, adminisztrátorait vagy céljait. Előszeretettel beszélnek klikkekről és titkos szövetségekről, azt állítják, hogy az ezekbe tömörült felhasználók egy bizonyos nézőpontot akarnak ráerőltetni a Wikipédiára, esetleg egy bizonyos felhasználót próbálnak befeketíteni.

A kritikát szívesen látjuk, ha konstruktív és a projekt tapasztalt résztvevői a megfelelő helyen teszik közzé. Nem vesszük viszont jó néven, ha rengeteg különböző helyre bemásolják (lásd MeatBall:ForestFire), vagy nem a megfelelő helyen jelentetik meg (hanem például enciklopédiacikkekben vagy általánosan elfogadott irányelvek szövegében). Az ilyen kritikák megítélése ugyanolyan, mint az egyéb vitás kérdésekben írt hozzászólásoké – ha a dolgok javítását és a vita előrevitelét célozzák, rengeteget segíthetnek. Ha rosszindulatból és ártó célzattal írják őket, csak problémát okoznak. Természetesen az olyan új felhasználó, aki rögtön érkezése után összeütközésbe kerül másokkal, könnyen vélheti ezt klikkesedésnek, főleg ha úgy látja, nincs hova fordulnia panaszaival. Hogy meddig számít valami konstruktívnak, azt mindenki máshogy gondolja.

Kreatív zavarkeltés

A troll attól troll, hogy zavarni próbálja a Wikipédia működését, és az egyik legzavaróbb dolog az, ha valaki a bajkeverésre olyan új módszereket talál ki, amiket a szabályok nem tiltanak kifejezetten. Bármilyen alaposan is definiálod, mi az elfogadható és az elfogadhatatlan viselkedés, egy vérbeli troll talál olyasmit, amire nem gondoltál.

Ezért aztán nem valamiféle szabályrendszer alapján, csak az illető egész viselkedését vizsgálva állapíthatjuk meg valakiről, hogy troll-e. Ha folyamatosan problémákat okoz, és nem segít az udvariasság, a konszenzus, a közvetítés és semmi más; ha a vitákban ragaszkodik a szabályok betűjéhez, miközben durván felrúgja a szellemüket, akkor troll.

Azonban, mivel elhamarkodottan trollként azonosítani valakit nagy kárt okozhat a közösségben, az újfajta, szokatlan esetekben még a szokásosnál is fontosabb, hogy tételezzük fel a jóindulatot és a döntés előtt bizonyosodj meg annak konszenzusos voltáról, a közösség egyetértéséről – nem csak arról, hogy a vitás kérdésben neked van igazad, hanem arról is, hogy a másik valóban troll-e. Ha úgy véled, hogy kreatív zavarkeltéssel állsz szemben, jó módszer lehet javasolni az újfajta troll-viselkedés felvételét az ezen az oldalon felsoroltak közé. Ha mások is úgy vélik, hogy az ilyen viselkedés tényleg rosszindulatú, akkor erre hivatkozhatsz a vitában.

Ne etesd a trollt!

A leggyakoribb tanács, amit a trollokról hallhatsz: „don't feed the trolls” (ne etesd a trollokat!). A trollnak a veszekedés, a zavar és a felfordulás a lételeme: ha vitába szállsz vele, csak a kedvére teszel. Ahogy a mondás tartja: ne kezdj birkózásba egy disznóval. Mindketten sárosak lesztek, de a disznó még élvezi is.

Az online közösségek tapasztalt veteránjai ezt a tanácsot gyakran haszontalannak tartják, mert a közösségben mindig akad legalább egy-két ember, aki beugrik a trollnak, és vitába száll vele. Ennek ellenére, ha nem szítod tovább a tüzet, legalább nem rontod tovább a helyzetet. Ha a vita gyalázkodássá vagy vandalizmussá fajul, akkor már könnyű megbirkózni vele – ezekre konkrét és jól bevált irányelvek vannak.

Mi a teendő a szerkesztési háborúzó trollokkal?

Természetesen időnként a trollokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert annak egy szócikk látná kárát – ez a helyzet a szerkesztési háborúkat folytató trollokkal is. Ilyen esetekben törekedj a Wikipédia jobbá tételére, de mindig igyekezz higgadtnak maradni, és ha szükséges, kezdeményezd a vita rendezését. Tartsd észben a három visszaállítás szabályát. Ha egy troll megtámadott egy szócikket, hívd fel rá a figyelmet - mások is segíteni fognak a helyreállításában. Előbb-utóbb a troll ráun és abbahagyja, vagy pedig konszenzus alakul ki arról, hogy keményebben kell fellépni ellene.

Mi a teendő a nem helyénvaló tartalommal?

Míg a Useneten, fórumokon, cseten és egyéb online közösségekben a legjobb módszer a trollok ignorálása, a Wikipédiában ez nem mindig működik. Hiába kerülöd a troll „etetését” céltalan vitákkal, attól az általa feltöltött tartalom még ottmarad az adatbázisban, és bárki által látható. A nem helyénvaló szócikkeket, ha nem felelnek meg az azonnali törlés kritériumainak, törlésre kell jelölni. Ügyelni kell azonban arra, hogy a kialakuló vitában higgadt és tárgyilagos maradj. Egy heves vita a törlésről, amit a troll (zoknibábjai és szövetségesei segítségével) tovább szíthat, csak növelni fogja a motivációját.

A késleltetett visszaállítások jelentősége

A Wikipédiában az egyik leghatékonyabb módszer a kitartó visszaélések ellen a késleltetett visszaállítás: hagyni, hadd maradjon a troll műve egy ideig (mondjuk egy napig), és csak aztán visszaállítani. Az azonnali válasz elmaradása megfosztja a trollt a szórakozásától, a visszaállítás pedig megszünteti a cikkben okozott kárt. A közben eltelt idő alatt a bajkeverő szerkesztési módszerei világosabbá válhatnak, és más wikipédisták figyelmét is felkeltik.

A fő probléma a késleltetett visszaállításokkal, hogy forgalmas cikkeknél nem lehet alkalmazni őket, mert a köztes időben számtalan további szerkesztés keletkezik.

Mi a teendő az eljárásokkal való visszaélésnél?

Szemben a cikkeket vandalizáló trollokkal, az eljárásokkal visszaélők által okozott károk nagy része közvetett. Többnyire a legjobb megoldás, ha egyszerűen jelzed, hogy nem értesz egyet, és annyiban hagyod a dolgot. Ha más már kifejtette, mi a gond a troll kezdeményezésével, elég annyit írnod, hogy egyetértesz. Ha egyértelmű, hogy a jelölés vagy szavazás úgyis el fog bukni, nincs semmi értelme magyarázatot magyarázatra halmozni, vagy a kiírót támadni. Ha az indítványok száma kezd kezelhetetlen lenni, használhatod a vitarendezési folyamatot.

Mi a teendő zaklatás vagy rossz helyen tett kritika esetén?

Az eset helyétől és a súlyosságától függően a legjobb vagy ignorálni, vagy a szerkesztési háborúkhoz hasonlóan kezelni. Ha a vitalapodon teszi valaki, ne törődj vele, vagy töröld ki pár nap késéssel. Ne etesd a trollt.

Mi a teendő, ha trollnak néznek?

Mivel annak eldöntése, hogy valaki troll-e vagy sem, szükségszerűen szubjektív döntés, megeshet, hogy tévesen trollnak vélnek a viselkedésed alapján. Ha azzal vádolnak, hogy troll vagy, miközben te úgy érzed, hogy a szerkesztéseid során végig őszinte és jóindulatú voltál, fontold meg az alábbiakat:

  • „Hát akkor ne csináld.” ("Don't do that then.") Ha az emberek azt mondják, hogy troll vagy, mert ezt meg ezt csinálod, akkor ne csináld azt meg azt.
  • Feltételezz jóindulatot. ("Assume good faith.") Az optimista hozzáállás sok bajt megelőzhet – ne te légy az első, aki rosszhiszeműen cselekszik. A legtöbb ember tényleg jószándékú, csak nem mindenki képes ezt kifejezésre juttatni.
  • Lépj hátra. Hagyd félbe az ügyet egy hétre, hagyj időt, hogy mindenki lecsillapodjon, aztán gyere vissza, és próbáld meg higgadtan és észszerűen megvitatni az ügyet.
  • Fontold meg a vitarendezési eljárások igénybevételét: Wikipédia:Véleménykérés, Wikipédia:Mediáció, Wikipédia:Wikitanács.
  • Fogalmazd át. Gyakran azért vélnek valakit trollnak, mert feltűnően ellenséges módon fogalmazza meg a nézeteit. Gondold át: szoktál-e rendszeresen szitkozódni vagy személyes támadásokat indítani? Szoktad-e azzal vádolni a veled ellenkező véleményen lévőket, hogy egy klikket alkotnak? Ha ezekkel felhagynál, az emberek valószínűleg kedvezőbben viszonyulnának hozzád.
  • Engedj. Néha, bármennyire biztos vagy is az igazadban, a konszenzus azzal ellentétes lesz. Ha ez történik, ne ellenkezz. Talán nemsokára jön valaki más, aki újra felveti ugyanazt a kérdést, és ez alkalommal más lesz a vita végkimenetele.

Ha minden próbálkozásod ellenére továbbra is trollnak néznek, kísértést érezhetsz, hogy létrehozz egy új azonosítót, és újrakezdj, „tiszta lappal”. Ez nem jó ötlet (lásd a Wikipédia:Zoknibáb szócikket). Inkább állítsd vissza fokozatosan a bizalmat a régi nevedben, még ha ez eltart is egy ideig, mintsem hogy úgy tűnjön a többiek szemében, hogy megpróbálsz szabadulni a „hírnevedtől”. Több esélyed elnyerni mások bizalmát, ha érthető, következetes és kiszámítható módon viselkedsz – és az ilyen viselkedés része az is, hogy nem váltasz személyazonosságot időről időre.

Lásd még

Külső hivatkozások