Wesselényi utca (Marosvásárhely)
| Wesselényi utca (Strada Predeal) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Település | Marosvásárhely |
| Városrész | Budai, Tudor |
| Létrejötte | 19. század |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 1,6 km |
| Távolság a központtól | 1,5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Wesselényi utca
Pozíció Marosvásárhely térképén
| |
 é. sz. 46° 32′ 07″, k. h. 24° 34′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 07″, k. h. 24° 34′ 08″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wesselényi utca témájú médiaállományokat. | |
A marosvásárhelyi Wesselényi utca (románul: Strada Predeal) egy viszonylag forgalmas, főként földszintes házakkal szegélyezett utca. A 19. század végén alakult ki, előtte a várost délről határoló szekérút haladt itt. Jelenlegi hosszát a 20. század második felében nyerte el.
Története[szerkesztés]
1862-ben említik a „Király-kút árkát”, 1872-ben pedig a „Király-kútra vezető szekérutat”, melyből később kialakult az utca. Maga a Király-kút név már 1638-ban megjelenik („az kirali kutian innet”).[1] A kút feletti domboldalon létesítették a 19. század első felében a Református Kollégium sportpályáit, melyeket közel egy évszázadig használtak.[2]
1900-ban felvette idősebb Wesselényi Miklós nevét, egy rendelet alapján ugyanis a város központi, és a központ perifériáján húzódó nagyobb utcáit olyan történelmi személyiségekről nevezték el, akiknek közük volt Marosvásárhelyhez (Wesselényi szervezte meg 1803-ban a város színházi életét).[3] Ekkor az utca még csak a jelenlegi Budai / Pandurilor kereszteződésig tartott,[4] és kimondott szegénynegyednek számított, gyakori járványokkal és magas gyermekhalandósággal.[5]
Trianon után, 1920-ban Vasile Conta, majd 1934-ben Nicu Filipescu nevét vette fel. 1941-ben rövid időre visszakapta a Wesselényi nevet, majd az újbóli impériumváltás után Strada Șase Martie lett (Március 6. utca, a román szocialisták 1945. március 6-i kormányalakításra utalva). 1995-től Strada Predeal.[6]
Leírása[szerkesztés]
Kelet-nyugat irányú, 1,6 kilométer hosszú, kétirányú utca. A házak legtöbbje földszintes, az utca elején (központ felőli részén) néhány szecessziós díszítésű épület is áll. A 21. század elején több régi házat lebontottak, helyükön regáti ízlés szerint épült villák jelentek meg. Az utca ismertebb épületei:
- 2., 4., 6. Szecessziós homlokzatú épületek.[7]
- 12. A Janovics Jenő Alapítvány, az Erdélyi Magyar Televízió, és az Erdély FM székhelye.[8]
- Király-kút és környéke. A kutat már a 17. században ismerték, neve jó minőségű vizére utal. Környékén volt a hársfákkal szegélyezett sétányairól ismert Teleki-kert, melyet Teleki Sámuel a 19. század elején a Református Kollégiumnak adományozott. A diákok számára sportpályákat létesítettek, és tanári lakások is helyet kaptak. Az első világháború alatt hadifogoly-tábort hoztak létre a területen (az ún. „barakktábor” – később nincstelenek húzták meg itt magukat), az 1940-es években kavicsbányát nyitottak, később pedig tömbházakkal építették be a helyet.[2][9] A kút átvészelte az építkezéseket, vize ma is alkalmas emberi fogyasztásra.[10]
- 88. Tudor Center bevásárlóközpont (szupermarket, bútorüzlet, kínai diszkont stb), a 2000-es évek közepén épült.[11]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vigh 116–117. o.
- ↑ a b Fodor 105. o.
- ↑ Kire, és hogyan emlékezzenek a vásárhelyiek?. Erdélyi Krónika, 2017. november 5. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Vigh 68. o.
- ↑ Iskolaváros a régi Vásárhelyen. Liget, 2018. szeptember 11. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Vigh 239. o.
- ↑ Flórián Csaba: Nevezetesebb látnivalók utcák szerint. erdelyweb.hu, 2003. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Janovics Jenő Alapítvány. Erdélystat. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Vigh 211. o.
- ↑ Számos vásárhelyi csorgó vize alkalmatlan az emberi fogyasztásra. Székelyhon, 2019. július 29. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Parcul de retail Tudor Center. wall-street.ro, 2017. május 23. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Fodor: Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress (1996). ISBN 9739687512
- ↑ Vigh: Vigh Károly. Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Csíkszereda: Pallas-Akadémia (1996). ISBN 9789739755443
.svg){kind=small}