Wanda Sykes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wanda Sykes
Született1964. március 7. (60 éves)
Portsmouth
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
IskoláiHampton University
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Wanda Sykes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wanda Yvette Sykes[1] (Portsmouth, 1964. március 7.)[2]) amerikai színésznő, humorista, írónő. 1999-ben Emmy-díjat nyert a The Chris Rock Show írásáért. 2004-ben az Entertainment Weekly a 25 legviccesebb amerikai egyikének nevezte.[3] Ismert még a Christine kalandjai, a Félig üres és a Feketék fehéren című sitcomokban nyújtott szerepeiről.

Élete[szerkesztés]

A virginiai Portsmouth-ban született. Családjával Maryland államba költöztek, amikor harmadik osztályos volt.[4] Anyja bankár volt, apja ezredes a Pentagonban.[5]

A gambrillsi Arundel Középiskolába járt,[6] és a Hampton Egyetemen érettségizett marketingből.[6] [2] Első munkája a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (National Security Agency, NSA) volt.[6][7] Itt öt évig dolgozott.[8]

Mivel nem volt teljesen megelégedve a munkájával, 1987-ben stand-upolni kezdett a washingtoni Coors Light Super Talent Showcase-ben. Itt lépett fel először nagyközönség előtt.[8]

1992-ben New York Citybe költözött. Első korai tévés fellépése a kilencvenes évek elején volt Russell Simmons Def Comedy Jam című műsorában, ahol Adele Givens-szel, J. B. Smoove-val, D. L. Hughley-val, Bernie Mac-kel és Bill Bellamy-val lépett fel.[8] Mikor a Hal Leonard kiadónak dolgozott, Peter Magadini "Polyrhythms - The Musician's Guide" című könyvét szerkesztette.[9] Első áttörése akkor volt, amikor Chris Rockkal lépett fel a Caroline's Comedy Clubban.[8]

1997-ben csatlakozott a The Chris Rock Show írógárdájához.[10]

1991-től 1998-ig Dave Hall zenei producer volt a férje. 2008 novemberében nyilvánosan bejelentette, hogy leszbikus.[8][11] Egy hónappal korábban hozzáment egy francia nőhöz, Alex Niedbalski-hoz,[12] akivel 2006-ban találkozott. 2009 áprilisában ikreik születtek: Olivia és Lucas.[13]

Filmszerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Louis Gates, Henry. Finding Your Roots: The Official Companion to the PBS Series. The University of North Carolina Press, 240. o. (2015). ISBN 978-1469626147 
  2. a b Belcher, Walt. „Wanda Sykes' Star is Rising”, The Tampa Tribune, 2001. augusztus 17., 3. oldal 
  3. The Best of the Rest”, Entertainment Weekly, 2004. március 19.. [2008. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. február 8.) 
  4. Bonko, Larry. „Wild, Blue Wanda”, The Virginian-Pilot, 2005. január 6., E9. oldal 
  5. Lee, Felicia R.. „Wanda Sykes Finds Ancestors Thanks to Henry Louis Gates Jr”, The New York Times, 2012. március 19. 
  6. a b c Katz, Lee Michael: Funny Girl. Washingtonian.com. (Hozzáférés: 2010. június 11.)
  7. Wanda Sykes Biography. Yahoo! Movies. AEC One Group Stop, Inc., 2008. (Hozzáférés: 2008. december 11.)
  8. a b c d e Karpel, Ari. „Black and Gay Like Me”, The Advocate, 2009. március 1.. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  9. Magadini, Pete. Formats and Editions of Polyrhythms : the musician's guide. Worldcat.org. OCLC 48903110 
  10. "What's Up?" San Antonio Express-News. January 4, 1999.
  11. McKinley, Jessie (November 15, 2008), "Across U.S., Big Rallies for Same-Sex Marriage", The New York Times, <https://www.nytimes.com/2008/11/16/us/16protest.html?_r=1&ref=us>. Hozzáférés ideje: November 27, 2009
  12. Ted Shaw. „Sykes doesn't bring the kids to work; just the stories”, Windsor Star , 2015. április 15.. [2015. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. február 8.) 
  13. Jordan, Julie. „Wanda Sykes Becomes Mom of Twins!”, People, 2009. május 13. (Hozzáférés: 2019. március 3.) 

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]