Vámos László (fotóművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kolibri1803 (vitalap | szerkesztései) 2020. december 28., 14:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Infobox cseréje, kieg.)
Vámos László
Született1912. április 15.
Tapolca
Elhunyt1983. december 2. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaGrossmann Erzsébet
(h. 1936–?)
SzüleiVámos Gyula
Steiner Margit
Foglalkozása
  • fotográfus
  • nyomdász
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (12/2-3-20)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Vámos László (Tapolca, 1912. április 15.[3]Budapest, 1983. december 2.) magyar fotóművész, érdemes művész.

Életpályája

Tapolcán született Vámos (Oblatt) Gyula szállodás, kávéházi főpincér és Steiner Margit (1891–1970) gyermekeként.[4] Édesapja vezette az egykor Tapolca főterén álló Pannónia szállodát.[5]

1920–1930 között Bécsben végzett iskolái után 1944-ig nyomdászként dolgozott. Fotóművészetet 1939-től Reismann Marian műtermében tanult, ott szakvizsgázott. Ugyancsak 1939 jelent meg első képe is.

Ő hozta létre a Dolgozók Világlapja című képes hetilapot, melynek 1948-ig segédszerkesztője volt. 1945–48 között az MSZDP központi apparátusában dolgozott. 1945-ben megszervezte a szociáldemokrata képügynökséget, az Orientet, az első szabad május 1. megörökítését, amelyből reprezentatív fotóalbum készült. 1950–53 között félreállították, 1955-ben rehabilitálták. 1960-ban a Magyarok Világszövetsége lapja, a Magyar Hírek vezető fotóriportere volt.

Részt vett az 1956. július 28-án megalakult Magyar Fotóművészek Szövetségének megszervezésében, melynek aztán 1960-ig főtitkára volt, kiépítve annak nemzetközi kapcsolatrendszerét.

Ő indította meg a Fényképművészeti Tájékoztatót, alapította meg a Történeti Gyűjteményt (a Magyar Fotográfiai Múzeum elődjét), újraindította a nemzetközi kiállításokat, tehetségkutató pályázatokat írt ki, a vidéki fotóklubokat bevonta a fotóéletbe.

Több szakcikket, könyvet publikált a színes fényképezésről. Különösen érdekelte a zene, mint fényképészeti téma, így számos zenei témájú fotót, zenészportrét hagyott az utókorra.

1932-től az MSZDP, a második világháború alatt a Békepárt tagja volt.

1936. november 8-án Budapesten házasságot kötött Grossmann Erzsébettel, Bernát Móric és Goldmann Erzsébet lányával.[6]

Kiállításai

  • 1958 - Nemzetközi kiállítás, Ancona (csoportos kiállítás)
  • 1960 - Csepeli képek, Csepel Vas- és Fémművek Műszaki Klubja, Moszkva és Leningrád, Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterem, Budapest
  • 1969 - Műcsarnok, Budapest
  • 1977 - Pillanatképek Kodály Zoltán életéből, Fészek Klub, Budapest
  • 1981 - Emberközelben, Várszínház Galéria, Budapest

Díjai, elismerései

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek