Változó idők
Edda Változó idők | ||||
nagylemez | ||||
Megjelent | 1988 | |||
Stílus | Rock | |||
Nyelv | magyar | |||
Hossz | 42:30 | |||
Kiadó | Hungaroton | |||
Edda-kronológia | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Változó idők az Edda Művek hetedik nagylemeze. Sokak szerint az összes Edda-album közül a legjobb. Előkészítésében, és a lemez előtt megjelenő "Fohász/Megmondtam" című kislemezen még Csillag Endre és Mirkovics Gábor vett részt, de a lemezfelvétel előtt egy hónappal Csillag Endre távozott a zenekarból. Helyét Alapi István vette át. A basszusgitáros poszton Mirkovics Gábor helyére Pethő Gábor került. Mivel a dalok többsége még a korábbi felállás alatt íródott, a viták elkerülése végett mindet Edda-Pataky szerzeményként jegyzik, az utolsó két dalban azonban még Mirkovics és Csillag Endre játszanak.[1] Az 1988-as Változó idők című nagylemezük egyértelműen a társadalmi-politikai fordulatra hívja fel a figyelmet. A lemez nyitó-, egyben címadó dalának felütése agresszív: az emberek nem barátkoznak, magányosak, ez a változó időkhöz való alkalmazkodás, hiszen ki tudja, mit hoz a holnap. Felhívja a figyelmet arra is, hogy számítógéppel ellenőrzik a társadalmat a „jóllakott pöffeszkedők”, a szabadság pedig olyan messze van, hogy csak az álom képes felidézni.
Az Ég a házunk leginkább a hazára értendő: fényt kívánnak az emberek „ennyi korom” és „ennyi duma után”. A kérdőjel,a „nem biztos semmi” életérzés általános 1988-ban, hiszen nem lehetett tudni, mit hoz a közeljövő.
A Börtön című dalt valószínűleg az Edda raboknak adott koncertjei inspirálták. Mind a Vasrock, mind a Bor, szex, rock & roll... és lélek című könyvben Pataky lesújtó képet fest a Nosztrán adott koncert (1986. augusztus 5.) kapcsán arról, amit a börtönéletből látott, ez köszön vissza a dalban. A szöveg szerint az énekes a fogva tartottak között van, és azt forszírozza, hogy akik eddig szabadlábon voltak – értsd: a kommunista vezetők –, azok kerüljenek hűvösre ("a helyük itt lenne, itt!").
Az Érdem rafinált módon teszi múlt időbe a Kádár-rendszert: a nincstelenség ma már nem érdem, ahogy azt a kommunisták álszent módon harsogták, és már az is elmúlt, hogy kevés köztünk az okos.
A Megmondtam című nótában a zenekar felhívja a figyelmet a gazdasági válság jeleire: „a forint ettől nem lesz kemény”, „zavarosak a grafikonok”, „a kifejezések pontatlanok”.
A zárószám, a még 1987 karácsonya körül felvett Fohász a panelrengetegben felnövő fiatalokért szól, hogy ne csalódjanak a jövőjükben, nem úgy, mint szüleik, nagyszüleik, akik a(z akkor már összedőlni látszó) pártállami rendszert szenvedték el, ezáltal a korai rendszerváltás egyik meghatározó dala. [2]
Számok listája
- Változó idők - 5:35
- Ég a házunk - 4:09
- Börtön - 5:54
- Érdem - 4:52
- Mindig veletek - 4:41
- Lisztománia - 7:39
- Megmondtam - 4:29
- Fohász - 5:05
Az együttes felállása
- Alapi István - szólógitár (kivéve 7,8)
- Donászy Tibor - dob
- Gömöry Zsolt - billentyűs hangszerek
- Pataky Attila - ének
- Pethő Gábor - basszusgitár (kivéve 7,8)
- Csillag Endre - szólógitár (7,8)
- Mirkovics Gábor- basszusgitár (7,8)
Kapcsolódó kislemez
Jegyzetek
- ↑ Mirkovics Gábor, Zserbó interjú - 2. rész, 2015. június 17. [2015. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 19.)
- ↑ ELEGÜK VOLT AZ EGÉSZBŐL A rendszerváltás dalai II.. [2020. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.)