Ugrás a tartalomhoz

Vájlok Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 14:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Művei: 1940)
Vájlok Sándor
Született1913. november 7.
Deáki
Elhunyt1991. december 31. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • kritikus
  • művelődéstörténész
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1941)
SablonWikidataSegítség

Vájlok Sándor (Deáki, 1913. november 7.Budapest, 1991. december 31.) kritikus, művelődéstörténész.

Élete

1931-ben érettségizett Komáromban, majd Pozsonyban szerzett magyar és szlovák szakos tanári oklevelet. Ezen kívül a prágai Politikai és Szabad Tudományok Főiskoláját is elvégezte. Egyházi hallgatóként a Prohászka Körök országos kultúrális előadója és közírója. A két világháború közötti szlovákiai magyar irodalom egyik jelentős kritikusa volt.

1938. szeptember 1.–1940. júniusa között a kassai állami szlovák tannyelvű gimnázium magyar és szlovák nyelvtanára, majd 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészeti doktorátust szerzett. 1940–1941-ben a Miniszterelnökségen kultúrális, 1941–1948 között a Külügyminisztérium kultúrális majd nemzetiségi osztályán a Miniszterelnökségről átengedett előadó, utóbb miniszteri tanácsos.

1946-ban a csehszlovákiai magyarság ügyeinek szakértőjeként a párizsi magyar békeküldöttség tagja. 1948. júliusában a Külügyminisztériumból elbocsátották. 1949-ben az Országos Érc és Ásványbányák könyvelője, a tatabányai Felsőfokú Bányászati Technikumban bányatechnikusi oklevelet szerzett. Nyugdíjazásáig vállalati mérnök.

Művei

  • 1934 Magyar irodalom Csehszlovákiában. Magyar Minerva 1934/2.
  • 1934 Erdély és Szlovenszkó. Magyar Minerva 1934/4.
  • 1934 A mai szlovák irodalom képe. Magyar Minerva 1934/5.
  • 1936 A szlovenszkói magyar népnevelés problémái. Magyar Írás 1936/1.
  • 1936 A magyar könyv sorsa Szlovenszkón. Magyar Írás 1936/7.
  • 1936 A magyar kultúra perifériáján. Magyar Írás 1936/8.
  • 1937 Harmadik irodalmi nemzedékünk. Tátra 1937/7.
  • 1939 A magyar közművelődés helyzete a visszatért Felvidéken. In: A visszatért felvidék adattára. Budapest.
  • 1940 Petőfi a tótoknál. Egy század a magyar–tót viszonyból.
  • 1940 Pázmány Péter nemzetiségi politikája. In: A kassai szlovák tannyelvű gimnázium évkönyve.
  • 1940 A felvidék nemzetiségei és a szellemi közeledés problémája. In: Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv. Budapest.
  • 1941 A turócszentmártoni szlovák memorandum. Rozsnyó. (az Új Élet 3 tanulmánya)
  • 1943 A csehszlovák emigráció 1938-1941. Kassa.

Források