Vratar vára
| Vratar vára | |
| Utvrda Vratar | |
 | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Borovci |
| Tszf. magasság | 97 m |
| Épült | 14. század |
| Elhagyták | 15. század (lerombolták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Vratar vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 43° 05′ 05″, k. h. 17° 33′ 57″Koordináták: é. sz. 43° 05′ 05″, k. h. 17° 33′ 57″ | |
Vratar vára (horvátul: Utvrda Vratar) egy középkori várrom Horvátországban, a Dubrovnik-Neretva megyei Borovci település határában.
Fekvése[szerkesztés]
Borovci falutól délkeletre, a Metkovićot Vrgoraccal összekötő 62-es számú út déli oldalán emelkedő Gradina nevű magaslaton találhatók romjai.
Története[szerkesztés]
Bár építéséről nincs információ, Vratar vára valószínűleg a 14. század végén épült, amikor Radivojevićek, Juraj és Vučić lettek Drijevo birtokosai. A várat 1434. augusztus 12-én említik először amikor Juraj Vojsalić bosnyák herceg visszaadja a Jurjević-Radivojević-Vlatković testvéreknek régi birtokaikat. Ezt követően az oklevelekben említést is tesznek róla. 1444-ben megemlítik V. Alfonz aragóniai-nápolyi király és Stjepan Vukčić Kosača herceg szövetségi szerződésében. 1448-ban „Castrum Breta” néven szerepel III. Frigyes német-római császár Stjepan Vukčić hercegnek írt levelében. 1452-ben Vratar várában köt szövetséget Raguza városa és a Radivojević-Jurjević-Vlatković nemzetség Stjepan Vukčić bosnyák herceg ellen. Vratát a 16. század elején térképeken is ábrázolják: 1507-ben Marco Benventanus, 1513-ban pedig Martin Waldseemüller térképén.
A törökök Hercegovinába való behatolása Vratát is fenyegette. M. Vego és D. Mandić azt írja, hogy a törökök 1478 körül elfogták Vratart, de elképzelhető, hogy már 1472-ben, egy évvel Počitelj török elfoglalása után török kézre került, akik lerombolták. Ezután már nem volt szerepe.
A vár mai állapota[szerkesztés]
A vár szabálytalan ötszög alaprajzú, kéttornyos építmény. A tornyok közül északon állt a nagyobb, nyugaton pedig a kisebb. A keleti külső védőfal ma mintegy 30 m hosszan, 2 méteres magasságban áll. Vastagsága 1,15 - 1,35 méter. Az északi és a nyugati oldalon lévő falak jobban megőrződtek, ott magasságuk négy és öt méter között van. A nagy torony (10 x 8,5 m), melynek bejárata a keleti oldalon volt, két helyiségből állt. A kisebbik torony (6 x 4 m) bejárata ugyancsak keletről volt. Mindkét torony egy vagy több emelettel rendelkezett.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vratar (utvrda) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.