Vita:Székely–magyar rovásírás/Archív01

Vita

A magyar rovásírás itt közölt ábécéje nem régi, hanem egy legújabb kori használatra a történelmi rovásemlékekből összeállított betűsor, melyet én szerkesztettem össze, és adtam ki 1998-ban. Könyvem címe: "Libisch Győző: Tanuljunk róni! Az egységes magyar rovásírás ábécéje és szabályai ÓMT. Budapest, 1998." Úgy gondolom, ez az irodalmi hivatkozás nem kerülhető meg. Ezt a betűsort tartalmazza a könyv végén a dr. Hosszú Gáborral egyeztetett, és a hálózatról letölthető "Rovás Szabvány" is. A tárgyilagos tájékoztatáshoz ezt feltétlenül meg kellene említeni. Még egy apróság: a pálos rovásfelirat "SZyLeTeTt: 1473" olvasata nem általánosan elfogadott, azt én javasoltam 1993-ban "Egyház és rovásírás" című írásomban (Napjaink, 1993/2. ÓMT, 38-39.). Kritika nélküli átvételének természetesen örülök, de megjegyzem, hogy szerintem pálos rovásemlékek lehetnek, de "pálos rovásírás" nem létezett (lásd "Pálos rovásírás?" TURÁN 1999/új II. évf. 5. sz, 21-40.)(Libisch Győző 2007. 03.25. 20:46)

Ha jól tudom, sokan hasonlítják a rovásírást a kelta rúnákhoz (többek között). Utána kellene nézni, hogy nem lenne-e szakszerűen "magyar rúnaírás"-nak nevezhető, illetve ildomos lenne-e ez (nem vagyok rúnaszakértő, ezért csak mint halvány felvetést fogalmazom meg). Gubb 2005. március 31., 16:18 (CEST)

Nem, nem. Ennek a tudományos és elfogadott neve a rovásírás. Kelta rúnákról nem is tudok. Germán rúnák léteztek, ezeknek Futhark is a nevük (az első 6 betűje után). Néhány nyugati (német, angol) nyelvű cikkben a magyar rovásírást "magyar rúnáknak" nevezik, mert hasonlóan szögletes betűk, ám ez az adott nyelvekben is elavult, a figyelmesebbek manapság "Hungarian rovas"-t írnak, vagy valami hasonlót. A rúna germán szó egyébként, és mivel a két írásnak történetileg sincs semmi köze egymáshoz, nem használandó. -- Szabi 2005. augusztus 9., 16:07 (CEST)

-- Ki kell, hogy javítsalak, mert a rovásírás szó csak egy írástechnológia neve, amit pongyola dolog azonosítani a székely rovásírással (ami egy írásrendszer neve). A tudomány ugyanis ezt a magyar nemzeti írásunkat székely rovásírásnak hívja vagy száz éve. Ezért ennek a lapnak a címe is rossz, a tartalom sok eleméről nem is beszélve. (2011. május 2.) --

Nem tudom pontosan, de ez a pontvonal számítás ilyen formában, tudomásom szerint Dél-Amerikai... De még megkeresem azt a cikket, ahol ezt láttam... tothaa 2005. május 18., 21:49 (CEST)

Igen, Maja írás: ld.: http://xoomer.virgilio.it/terembura/babel/babel01.html

vagy 2005. április 8.-i Ébredjetek! 31. oldalán :)

Kommentbe tettem a számolsáról szóló részt a fenti ok miatt. tothaa 2005. május 21., 08:33 (CEST)

Jegyzetek - törölném

Ezt a részt legszívesebben törölném, de nem akarok vandálkodni. Egyrészt minek a felsorolás, ha csak 1 eleme van? De ez a kisebbik baj. A Van két macskám példa iszonyúan sántít. Egyrészt nagyon kellett igyekezni, hogy egy olyan magyar mondat legyen, ami teljes egészében minimális torzítással hangzásában megfelel egy angol mondatnak. Ha választunk egy magyar mondatot, akkor szinte biztos, hogy az nem ilyen lesz. A másik bajom, hogy ki az, aki a come angol szót kámnak ejti? Ezek alapján ezt nem tartom egy enciklopédiába való résznek. Juhász Péter ✎ 2005. július 2., 15:36 (CEST)

Szerintem ezek az indokok nem elegendőek a törléshez, lényegtelen dolgojkat kritizálnak, melyeknek semmi közük a cikk tartalmához. A come angol szót mindenki (az angolok is) kb. kámnak ejti (mi másnak? kémnek? :-)? Azt serm értem, miért "iszonyúan sántít" a példamondat. Ha választunk egy példamondatot, az biztos nem ilyen lesz - és akkor mi van, ha nem ilyen lesz? Egyszóval nem érzem, ez a példamondat és az általad említett probléma, ami vele kapcsolatban fennáll, hol "vesz el" a cikk tartalmából? Olyan, mintha megkritizálnám Gerőcs Tanár Urat azért, mert az (x-2)x=xx-2x törvényt "kis számokkal érzékelteti, holott az életben általában nagy számok fordulnak elő". Nem releváns kritika (sztem). Gubb ✍ 2005. október 4., 21:39 (CEST)

Hát az angolok és az amerikaiak egyáltalán nem kám-nak ejtik. (Persze biztos van olyan dialektus, ahol ehhez egész hasonlóan hangzik, de ez nem széles körben elterjedt.) Ha már a magyar nyelv hangjait jelölő betűket kell használnom, akkor is inkább a kam-ot használnám. Persze ez se fedi a valóságot, de még mindig sokkal jobb, mint a kám. A Gerőcs Tanár Uras dolgot egyáltalán nem értem. Azt az azonosságot, amit te törvénynek nevezel, szerintem nem nagyon érdemes se kis se nagy számokkal érzékeltetni. Pláne, hogy mindenhol igaz, ahol a disztributivitás fennáll a szorzásra és az összeadásra. Péter ✎ 2006. január 7., 17:05 (CET)

Pontosan, a kam sem fedi a valóságot, akkor már inkább kám. Ami a Gerőcsös dolgot illeti, a disztributivitásnak ehhez semmi köze, arról van szó, hogy egy példa mindig pontosan azt érzékelteti, amit érzékeltetnie kell, emiatt teljesen értelmetlenség felelősségre vonni. Teljesen irreleváns kritika a példa szempontjából, hogy a "van két macskám" mondatot úgy is le lehet írni, hogy angol átírásban is értelmesek legyenek a szavai (neked ezzel volt bajod). A szerkesztő választhatott volna más mondatot is, pl. "Én vagyok a híres egyfejű", ezt is át lehet írni angolra ("een vadioc a heerash adiphajeu"), de ez esetben nyilvánvalóan meg kell küzedeni azzal, hogy az átírás sokkal nehezebb, és még közelítőleg aem lehet hű. De azt, hogy a szerkesztő egy megfelelő példamondat választásával kiküszöbölte, semmit nem von le az általa levont következtetés érvényességéből: hogy ti. az ómagyar szövegek jellegzetes ómagyarságát a latin abc alkalmatlansága okozhatja (valójában, ha mondjuk az egyfejűs mondatot választotta volna, az még inkább illusztrálja a problémát, mutatva az átírás nehézségét; ha ez a bajod, akkor aban igazad van - de a "van két macskám" példa is eléggé sántít ahhoz (a cikkszerkesztő szempontjából), hogy ne mondhassunk olyanaokat, hogy (a te szempontodból) "iszonyúan sántít"- méár ha neked asz a szempontod, hogy a példamondat rontja a köetkeztetés érvényességét; mert ha nem ez, hanem az, hogy lehetett volna illusztratívabb példamondatot is választani, abban igazad van; de a választásban talán az a didaktikai gondolat húzódik meg, hogy "na vegyünk egy kevésbé illusztratív példát: még ebből is világosan következik a dolog, akkor hát egy más példából hogy a fenébe ne".). : Gubb   ✍ 2006. január 8., 12:54 (CET)

Rendben. Elfogadom az érvelésed. Kicsit félreértettem valamit, mert felületesen olvastam. De most már értem és így jogos. Azt nem tudom, hogy ennek ellenére idevaló-e, mert Tgr ezt kétségbevonja. Talán ha egy kicsit még érthetőbben lenne leírva, akkor jó lenne. Azt ennek ellenére tartom, hogy a come szót inkább ejtik kam-nak, mint kám-nak. Persze egyik sem igazán jó. Péter ✎ 2006. január 9., 12:03 (CET)

Azt én sem tudom, hogy elég lexikonszerű-e, és nem is kívánom eldönteni. A kám/kamon igazán nem fogunk összeveszni, nemcsak az angol szó hallásának kérdése, de a magyar á hangról való felfogásé is (én amikor kám-ot mondtam, arra gondoltam, hogy ne a hosszú magyar á-t vegyük, hanem ejtsük röviden; így nagyjából egyenlő távolságra van az angol ejtéstől a kam is meg a kám is, bár az is ehet, hogy a kam kicsit közelebb van, ez is lehet hallás- és ejtéskülönbségek kérdése)  :-)). : Gubb   ✍ 2006. január 9., 12:14 (CET)

Megegyeztünk. Azt hiszem ez a szál lezárható. Péter ✎ 2006. január 9., 13:25 (CET)

Nem rossz az a rész, csak épp nem annyira ide való, talán inkább a korai nyelvemlékekhez kellene átrakni, hogy érthető legyen, miért olyan nehezen olvashatóak. Alensha  * 2005. október 4., 22:12 (CEST)

Hát ide egyáltalán nem való. Nyelvemlékekhez meg valahogy komolyabban kéne elmagyarázni, ha egyszerű példával is, de nem ilyen ... -- bocsi, nekem így tűnik -- debilissel. Attól még igazad van, hogy át kéne menteni a lényegét, de egy releváns helyre. -- Szabi 2005. október 4., 23:57 (CEST)

Szerintem ez a szakasz nagyon jól fog jönni, ha majd az óvodás változatát szerkesztjük a Wikipédiának, de a felnőttbe azért talán mégse tegyük bele. --Tgr 2006. január 7., 19:09 (CET)

Hitelesség

• A fellelhető ómagyar írásokat összegyűjtötték, és megsemmisítették, az írást magát betiltották. Ám a köznép az ádáz üldöztetések ellenére használta tovább, így a mai napig fennmaradhatott élő írásként. Kérnék erre valami (tudományos) forrást, ha lehet. Valahol olvastam, hogy a pápai tiltás főleg a rúnaírásokra vonatkozott. (ómagyar írásokat összegyűjtötték: rovott agyagtáblákat, fatáblákat, botokat?)

Először is István ún. törvénykönyveinek pontos keletkezési ideje ismeretlen, másrészt én nem találtam benne semmi latin írásra vonatkozó szabályt. Ha tudsz egy linket, vagy forrást adni, szívesen megnézném Üdv, László

[1] Az eredeti lapot törölték (talán a tatárlakai tábla miatt?) [2] "A régi magyar betük és vésetek ...." mrx.

-- Szent István említett "rendeletét" Forrai Sándor egyik barátja hamisította és FS küldte el (egy magyar nyelvű, géppel írt szöveget) Csallány Dezsőnek, aki meggondolatlanul közölte s azóta ez a gyalázatos hamisítvány boldog boldogtalant becsap. --

• A magyar rovásírás az angol viki szerint az Orchon-írással rokon.
• A 35.000-es szám nagyon tetszik, hogyha éves eurójövedelemről van szó.
• Hol is találtak székely rovásírást Erdélyen kívül? Konstantinápolyban is egy székely karcolt a falba. Narvalo 2005. október 4., 17:42 (CEST)

Ez az Orchon-írás szerintem csak felületesen hasonlít, ha megnézed, megvannak ugyanazok a jelek, de mindegyik tök más hangot jelöl, mint a magyaban. A 35 000 viszont szerintem is sántít. Alensha  * 2005. október 4., 17:55 (CEST)

-- A székely írásról csak a finnugristák állították azt, hogy az ótürk írás leszármazottja lenne, de sohasem tudták bizonyítani, azóta pedig megszületett a cáfolata is. Ma már ezzel senki sem számol a komoly kutatók közül. --

Vállalkozás

Sziasztok!

Én többé kevésbbé komolyan foglalkoztam korábban a rovással. Itt a cikkben rengeteg pontatlanság, sőt, badarság is található. Most már ugyan egy ideje kicsit elvesztettem a fonalat a legfrissebb kutatásoktól, de azért azt hiszem, hogy az áltudományos szövegeket, meg a 35000 éves magyar ősírást, amelyiktől az összes többi világírás származik, stb, stb, azért még ki tudom szűrni.

Óvatosan vállalkozom arra, hogy ezt a cikket átszerkesszem. Az óvatosant úgy értem, hogy nem tudom, mennyi időm lesz rá, tehát nem is ígérem meg, de szeretném, ugyanakkor a cikk most már baromi hosszú, szóval nem lesz könnyű, illetve soká tart majd. -- Szabi 2005. október 4., 22:11 (CEST)

-- Kedves (CEST) nem kellene "kiszűrnöd" olyasmit, amit nem sikerült megértened. Inkább nézz utána a kérdésnek és kérdezd meg a hozzáértőket! Hátha az bizonyosodik be, hogy komolyan vehető érveik vannak. --

én is egy ideje foglalkozom vele, s hiányolom a cikkből a tatárlakai leletet, ami ugyan nem 35000 éves, de bizonyítottan 6500 éves lelet, rovásírás lelet, s jelentése: Tordos oltalmazója. A minden titkot ismerő Nagyasszony vigyázó két szeme óvjon Napatyánk fényében. /Badinyi Jós Ferenc/ Írjátok újra a cikket enélkül értelmetlen..

-- A tatárlakai lelet nem tartozik a székely írás körébe, mert a jelek többsége sumer párhuzamokkal rendelkezik, de nálunk ismeretlen. Ráadásul magyarul nem is lehet elolvasni. --

nyugodtan nyúlj bele, írd át, boncold fel, szedd darabjaira, ahogy jólesik, mi örülünk neki, ha javul a cikk :) az a 35 000 tényleg durva volt, innen már csak a sumérok hiányoztak :-D Alensha  * 2005. október 4., 22:15 (CEST)

-- Ha csak ennyit tudsz mondani, hogy a 35000 durva volt, akkor semmit sem értettél meg a bizonyító anyagból. A jelzőosztogatás nem a tudományos érvelésre jellemző. A tudományban tudományos igényű érvelésre lenne szükség, s ez egy tudományos kérdés. ---

Légyszi, ne fessük az ördögöt a falra, a sumÉrok, "sumÍrok" (gonosz) szelleme már így is itt lebeg e cikk fölött... komolyan, ahogy mondod, már csak ők hiányoztak, és meg is lep, hogy... ^^ No, majd meglátjuk mikor tűröm fel az ingem ujját! -- Szabi 2005. október 4., 23:53 (CEST)

• A jelek régiek(3.5e+4)év;(6e+3)éve is használták a kárpátmedencében. (hogy ?milyen nyelven?, arra semmi bizonyíték nincs. Marad a hit.).
• A sumérok is régiek(3.5e+3)év;
• DE nagyságrendi idő külömbség van köztük. Ezért a 'sumerek' nem lehetnek e jelkészlet kifejlesztői, esetleg használói.( Esetleg véletlen azonosságok az adatömörítés miatt.)

A új-magyar szavak viszont csak (0-180)évesek ezeket a szavakat nem így használták 200;500;900;etc.. éve.(Egy kis utánajárással azonban át lehet hangolni az "ó-magyar mária siralmat" is mai fül számára is megszokottra. Viszont az elfeledet elferdített szavak miatt a szöveg azonnali megértése nem valószínű.) Egy biztos most LATIN betükkel jrok 'magyar' fzauakat. Pendragon.

Vitatott szakaszok

Egy anonim szerkesztő ezt:

Magyarországon, a török megszállás előtt a kolostorokban gazdasági feljegyzésekre általánosan használták. Egyes feltételezések szerint, a káptalani iskolákban oktatták is a rovás betüvetést. Ez annak volt köszönhető, hogy a gazdálkodással foglalkozó kolostorok egyszerű szerzeteseit főként jobbágyok köréből toborozták.

A 13. századra enyhült a tiltás, így az ómagyar írás újra terjedni kezdett, de a már bevetté vált latin ABC-t nem tudta újból leváltani. A 16. századra jelentősen elterjedt, különösen az erdélyi székelység körében. Iskolában is tanították egészen a 18. századig. Székelyföldi fönmaradásnak oka a székelység legújabb időkig megőrzött zárt önkormányzatában keresendő. A székelyek határőrizeti szolgálataikért kiváltságokat kaptak, így saját rendelkezéseik szerint élhettek, függetlenül a központi hatalomtól. Így tudták megőrizni a központi hatalom által elpusztítandónak vélt szokásokat is.

Kicserélte erre:

A 13. századra az ősi hitvilág és hagyományok összekapcsolódtak a keresztény liturgiával, így enyhült a tiltás, ezért az ómagyar írás újra terjedni kezdett, de a már bevetté vált latin ABC-t nem tudta újból leváltani. Leginkább a kolostorok gazdasági feljegyzéseit rótták vele pálcákra, mivel a szerzetesek sokszor az egyszerű jobbágyfiúk közül kerültek ki. Feljegyzések szerint, a fehérvári káptalani iskolában a török hódoltságig oktatták is. A ...

Okok, vélemények? Gubb ✍ 2005. október 12., 07:20 (CEST)

Tényleg nincs sok értelme a török uralmat a 13. század előtt tárgyalni. (Vagy én vagyok nagyon hülye történelemből.) Alensha 寫 词 2006. január 7., 19:04 (CET)

Nem, a helyzet rosszabb: nem elemi történelmi ismereteid hiányoznak, hanem olvasni nem tudsz :-)) (én meg helyesírni, így jól kiegészítjük egymást: én majd felolvasok neked helyesen írt szövegeket, te meg leírod helyesen, amit én olvasok. A szöveg kicsit ugrál az időpontok közt ... de 13. szd. előtti török uralomról nincs szó benne) :-)) : Gubb   ✍ 2006. január 7., 19:29 (CET)

A 13. század mint tudjuk a török uralom előtt volt tehát a vitatott szaka minenhatáron túl igaz. A török uralom 1526 > 1200 miatt. A török uraolm után germán uralom jött és az már más kategória!

A Wikipédia hatása az élő szervezetre

Idézet fentről:"nem elemi történelmi ismereteid hiányoznak, hanem olvasni nem tudsz".--Linkoman 2006. január 9., 13:25 (CET)

Nem bízom... avagy kétségeim

Nem bízom abban, hogy teljességgel szabad lenne magunkat Varga Csaba elképzeléseire bíznunk, mert:

• Életrajza. Az általános iskolát Mezőcsokonyán, a középiskola első évét Mohácson, a többit Kaposvárott végezte. 1968-72 között elvégezte Pécsett a Tanárképző Főiskola matematika-rajz szakát. 1970-ben készítette el első amatőrfilmjét. 1972-ben Pécsett animációs műhelyt hozott létre, majd megalakította az "Yxilon" Filmstúdiót. E stúdióból 1979-ben a Pannónia Filmstúdióval közösen megszervezte a Pécsi műtermet, amelynek egy ideig igazgatója volt. Első, hivatalosan jegyzett filmje, a Változások-változatok 1977-ben készült. 1985-ban költözött Budapestre. 1988-ig a Pannónia Filmstúdió munkatársa. 1989-ben Erkel Andrással megalapította a Varga Stúdiót. 1997-től a Minores Animációért Alapítvány elnöke. 1992-től számos világsikerűvé vált film producere is volt. 1999-ben létrehozta a Fríg Könyvkiadót. Festészettel, költészettel, szobrászattal és zeneszerzéssel is foglalkozik, valamint hosszabb ideig pedagógiai tevékenységet is folytatott. Rendszeresen kap meghívást nemzetközi filmfesztiválok zsűrijébe. A New York-i Modern Művészetek Múzeuma több művét őrzi. Jelenleg főként a kőkor műveltségét, nyelvét, írásbeliségét kutatja. Nős, négy gyermeke van: Zsolt, Zsófi, Olivér és Barnabás.

Szerintem így, ilyen szakképzettséggel nem éppen az ősi írások kutatására specializálódott. A kőkorszaki írásbeliség pedig...

• ...eléggé kétséges. Arra hivatkozva, hogy néhány barlangrajzon van egy-két karcolás, nos, eléggé hibás írásbeliségről beszélni. Szerinte a dolgok az egyszerűtől haladnak a bonyolultig, de szerintem nem! A bonyolulttól az egyszerűig (már ha csak arra gondolunk, hogy ma egyre ritkábban mennek iskolába, inkább suliba járnak, vagy csak 'köszi' a köszönöm). Ha én írásrendszert kezdenék kifejleszteni 35 ezer évvel ezelőtt, a HAL-at nem hal-nak írnám, hanem rajzolnék egy halat. Ugyanígy: Kifog halat: Halra vadászó ember + hal, lineáris időrendi sorrendben, vagyis van már szórend is. De az, hogy betűírást találjak ki... olyan, mintha meggyújtottam volna egy tűzrakást, és máris rájöttem volna, hogyan kell űrrakétát építeni.

• A kőkor nyelve a magyar. Gyakorlatilag ez mit jelent? A többi nyelv innen ered? Nem valószínű, hogy ilyesmiről van értelme beszélni. Szinte bizonyosnak tartom, hogy létezett egy (esetleg néhány) ősnyelv, de az semmilyen szempontból sem magyar.

• A rovásírás az igazi ábécé. Látszólag relevanciával bír ugyan a latin és egyéb betűkhöz, de csak látszólag. Az betűk alaktani változása általában elforgatással történik, például az arab ٣ számjegyből lett a mi általunk használt 3. Hogyan? Elfordult, és leegyszerűsödött. Nem pedig a rovásjelek valamelyikéből jön. Egyébiránt a szerző azon állítását, mely szerint nem alakulhat ki két hasonló írásrendszer, kétlem. Ez nem olyan, hogy ha "már kihúzták a kalapból az írásjegyet", "más már nem húzhatja ki". Valószínűleg egy hozzám külsőleg eléggé hasonlító ember biztos van a világon...

• A Varga-stílusú szóetimológiája teljességgel reménytelen, ez így nem működik. Valahol olyat olvastam, hogy a magyar tenger régies alakja: TENGAR. A sumér TEN jelentése nyugalom, a GAR-é tömeg. Ez nem etimológia, ez hókuszpókusz két nyelv szavaival.

• Nem világos, nem lexikonba való szöveg. Ez már a cikkről. Mesekönyvbe jó lenne (nem minden részére gondolok), de ide nem. (Képzeljük el, hogy a szerzetesek latin helyett angol nyelven írtak, az angol helyesírást ismerték. Képzeljük el, hogy egy ilyen angol/latin nyelvű szerzetesnek tollba mondja egy magyar ember a „Van két macskám.” mondatot. Ezt vetné ma papírra ez a szerzetes: „One Kate much come.” És most képzeljük magunkat a „köbüki” 3. évezredbeli magyar nyelvész helyébe - szerintem ez az angol szerzetes nagyokat nézett volna, a példa sántít, a szerzetes tudott magyarul, elvégre egyházi szövegek az első összefüggő nyelvemlékeink.) Egyébként One Kate much come = Vān kÆjt māts kām.

Lehet, hogy az érveim gyengéknek tűnnek, de nem hiszem, hogy ez emeli a Wikipédia színvonalát. Nem a nagy-nagy-nagy többség által bizonyított, világos, értelmes megállapításokat tükrözi, hanem egy, a kőkor iránt rajongó filmes elképzeléseit a világról, másodrészt Internetes badarságokat*, és végül a töredékének a töredéke tény!
Emberek! A lexikonokba nem teóriákat írnak, hanem a tudomány legfrissebb, tényszerű megállapításait! Nem állítom, hogy a tudomány nem csiszolódik (mert különben a Föld még mindig lapos, búrával fedett hely lenne), de a kísérletezéssel, megfigyeléssel, tudatos vizsgálattal megállapított tényeket nem lehet megváltoztatni.

-- A kőkori eredeztetés nem Varga Csaba ötlete. Ő maga is világosan megírja a könyvében, hogy Varga Géza ötletét követve kezdett ezzel a témával foglalkozni. Nem is beszélve arról, hogy Carl Faulmann még régebben megírta, hogy az írás már a kőkorban kialakult s a többi írás ennek a kőkorinak a leszármazottja. Ha nektek erről fogalmatok sincs, az nem baj; csak ne akarjátok azokat kitörölni, akik érdemben foglalkoztak is vele és ezért értenek hozzá. ---

• Az ilyen netforrásokról: teljesen ellentmondásban állnak egymással. Az egyik szerint a rovásírás bizonyítja őseink sámánista hitét, a másik szerint éppen azt bizonyítja, hogy ez nem létezett. Erről ennyit. Mindenki azt ír, amit akar.

-- Nincs olyan szabály, hogy a netforrásoknak csak ugyanazt szabad írniuk. Neked kellene tudnod, hogy melyik mond igazat s melyik téved. --

Másrészt nem követelem, hogy az "elmélet" eltűnjön a Wikipédiából. DE jó lenne, ha a rovásírás cikk csak a rovásírás kb. 2600 éves történetéről szólna, nem holmi 35000 éves ősírásokból vezetné le azt. Én szívesen átírnám, részletesen, pontosan, több forrásból ellenőrizném szavaimat. Felsorolnék mindent, ami már bizonyítottan a rovásokkal kapcsolatos. (Otthon is vagyok a rovásírásban, írni is tudok vele. A családom egyik ágából nagy humán szakirányú hagyományokat és tehetséget örököltem).

-- Ugyan miért lenne jó, ha eltűnne? Ez így nem elég indoklásnak. Ugyanebnnyi erővel azt is mondhatná más, hogy ő meg pont ennek örülne, mert akkor jobban tud aludni esténként. Nem kellene inkább megpróbálkozni a tudományos igényű érveléssel? --

Csak engedélyt szeretnék kérni ehhez. Jó lenne, ha kifejtenétek, mit gondoltok. Utána kiszedném belőle a féligazságokat, dezinformációkat, és valami sokkal logikusabb jönne ki - ha lenne néhány pártfogóm.

Üdvözletem Cserlajos, 2006-07-02, 20:10

-- Kedves Cser Lajos! Téged is óva intelek attól, hogy olyan szakterületen kezdj el gyomlálni, amiről nem tudsz eleget! Előbb tanulj! --

Bátran írd át, ezért lektorálandó és a vitatott semlegességű lap... -nagytibi ^{üzen, ?} 2006. július 2., 20:23 (CEST)

• Támogatom --Adapa 2006. július 2., 20:48 (CEST)

---

Az egész cikk törlendő, úgy ahogy van: a Wikipedia hírnevét nem szabadna ilyen sületlenségekkel tönkretenni. Még valaki végig elolvassa! - Drago

-- A sületlenség szó alkalmazása csak arról tanúskodik, hogy magát a szakterületet nem ismered. Ennek a tudományágnak szabályai, módszerei és adatai vannak, amelyek bizonyítják az írásunk kőkori eredetét. Ezt csak itt a wikipedián lehet jelzőosztogatással űberelni. --

Miért kellene törölni? Csak alaposan átfésülni, megfelelően alátámasztott tényeket bele, a fantazmagóriákat ki és jó lesz. Lily15 2006. augusztus 20., 19:25 (CEST)

Ja, akkor te még nem ismered a 35000 éves ősírás változatot. Abból nehéz volt kimozdítani. Én igyekeztem, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet átírni. Én is gondolkodom, hogy a korábban általam írt bizonytalanságokat kiszedem. Tulajdonképp, eléggé siettem vele, így egy kicsit rozoga lett. Cserlajos 2006. augusztus 26., 16:41 (CEST)

-- Az írásunk kőkori eredetű. Jobb, ha hozzászoksz a gondolathoz. Próbáld meg megérteni az ezt állítók érveit! --

Pihe

Az 'eP' jel a 'pihe' jele. Talán ejtése is inkább ahoz hasonló. Pendragon

az a kis e a mássalhangzók előtt azt jelenti, hogy ha a magánhangzó hiányzik előlük, akkor olvassuk oda az e-t. Például PRT VTT - nem tűnik vmi értelmesnek, de csak tegyük oda az e-ket: ePReT eVeTT... A jelölés abból ered, hogy az e-t nagy gyakorisága miatt általában ki lehet hagyni. Cserlajos 2006. október 28., 16:21 (CEST)

akkor tehát volt egy 'Pö' és 'eP' jel is; és Fö és áF jel is, de 'Kou' és 'eK' biztosan, de minden változik.:)--Elder sun 2006. október 29., 11:41 (CET)

magyar-ljacszin betükkel

• Nem világos, nem lexikonba való szöveg. Ez már a cikkről. Mesekönyvbe jó lenne (nem minden részére gondolok), de ide nem. (Képzeljük el, hogy a szerzetesek latin helyett angol nyelven írtak, az angol helyesírást ismerték. Képzeljük el, hogy egy ilyen angol/latin nyelvű szerzetesnek tollba mondja egy magyar ember a „Van két macskám.” mondatot. Ezt vetné ma papírra ez a szerzetes: „One Kate much come.” És most képzeljük magunkat a „köbüki” 3. évezredbeli magyar nyelvész helyébe - szerintem ez az angol szerzetes nagyokat nézett volna, a példa sántít, a szerzetes tudott magyarul, elvégre egyházi szövegek az első összefüggő nyelvemlékeink.) Egyébként One Kate much come = Vān kÆjt māts kām.

és

1.cholotty beszíd

2.uú-moghor Maryo syrolum--Elder sun 2006. december 18., 23:21 (CET)

Ez mire akar utalni? Cserlajos ^{(vita) (szerkesztések)} 2006. december 19., 15:01 (CET)

Csak leírtam latin betükkel egy két magyar szót, és erősen goldolkodom hogy a betűk vagy a hangok változtak meg az ezer év alatt. A taájszoulaás bizton nom.--Elder sun 2006. december 21., 22:09 (CET)

a kőkor nyelve

lásd fent:*A kőkor nyelve a magyar. Gyakorlatilag ez mit jelent? A többi nyelv innen ered? Nem valószínű, hogy ilyesmiről van értelme beszélni. Szinte bizonyosnak tartom, hogy létezett egy (esetleg néhány) ősnyelv, de az semmilyen szempontból sem magyar.

• lehet hogy rosszindualtunak tartotok, de valamelyik 'ugorik' nyelvjárásban a 'magyar'~embert jelent. Igy a fenti állítás lefordítása számomra új kérdést vet fel. Ha nem emberi(magyar,tóth,roma...) nyelv az ős nyelv, akkor milyen? (biztos nem igy gondoltad csak benne van)
• Ha nekünk magyaroknak nem őseink az ősemberek, akkor az univerzum mely szegetéből jöttünk?

Csak a magyar szavaknak vannak olyan tövei amik több nyelvben is előfordulnak kis modosulással? Biztos nem. A magyarban van a legtöbb ilyen? Evvel foglalkozik a magyarokon kívűl valaki?

• 12 évesen úgy gondoltam, hogy a magyar nyelv szó asszimilációs képessége okozza azt hogy nincs olyan szó a világon, amihez hasonló alakú (vagy-és) hangzású (és) jelentésű magyar szó ne lenne. Most pedig azt, hogy a nyelv amit használok maradványa és görcse annak ami jelentősen megahatározott egy történelmi időszakot, de nem volt elég univerzális[3]. Most itt vagyunk. A poor nyelvet megreformálták a nyelvújítók. Ez nem az 'u-maghar nelw' ez új-magyar.
• :) Esetleg lehet majd az eszperantó vagy az USA angol a kökor nyelve. :)

Szerintem volt a magyaroknak is köze az őskorhoz.--Elder sun 2006. december 21., 22:56 (CET)

aprócska futó megjegyzés: az hogy egy nép neve 'ember'-t jelent, nem egyedülálló a világon. felsorolhatnánk az összes indián törzset, szinte mindegyik neve ezt jelenti a saját nylevükön :))) pl.a "cheyenne"... :))--Timiş postaláda 2007. január 30., 16:13 (CET)

A nagymértékű változtatás (1527088) indoklása

Mivel (1) a cikken hónapok óta kinn díszeleg egy lektor sablon, és (2) mivel a világhálón egyetlen értelmes, összefogó cikket sem lehet találni a rovásírásról (ez olyannyira igaz, hogy redundancia is van: az Omniglot az angol WP cikkét idézi forrásként, ami szintén az én tollamból származik, de a magyarnál kevésbé akkurátusabb), az egész cikket újraírtam az elmúlt hetekben egy saját allapon, t.i. a témában most már "kellőképp" elmélyültem. Szeretném leírni a szerintem fontos változásokat:

• A kevesebb néha több. Attól, hogy a régi hosszabb volt, miőségileg és tartalmilag nem volt jobb: sőt, rosszabb.
• Végleges eltüntetése a "Szent István betiltotta a rovásírást" mizériának.
• Kevesebb és világosabb leírás a felmenőkről. Mindegyikről van cikk, ott utána lehet nézni, ha valakit mégis érdekel.
• A "pálos rovásírás" ki. Vitatható, hogy létezett, már olyan értelemben, hogy mint külön változat. Már persze pálosok használhatták a rovásírást, de ez még nem elég...
• Szebben megfogalmazott szakasz a "működéséről".
• Figyelemfelhívás arra, hogy a mai ábécé mesterséges alkotás, történetileg ilyen igazából nincs.
• A számrovás tömörebben és jobban. Elgondolkodtatóbb, de kevésbé gyermeteg.
• +Napjainkban rész, ahol megemlékezem az alternatív elméletekről is. Remélem, semlegesen.
• Szűrt külső hivatkozások: a kevesebb néha több...

Tehát röviden ennyi. Sajnos kevés a megbízható anyag. Nem szeretem az ilyen teljes újraírós ügyeket, amiben egy cikknek már a harmadik változata születik meg. Ezért írtam ilyen mellékes megjegyzést. Remélem, ezzel együtt elfogadható :) --Cserlajos ^{(vita) (szerkesztések)} 2007. április 13., 16:54 (CEST)

-- Kedves (CEST)! Mi számít alternatívnak és mihez képest, ha az ótürk elméletet sohasem bizonyították s ma már senki sem vallja; az akadémikusok meg 1993 óta bevallják, hogy nem tudják, honnan ered a székely írás; a kőkori eredetet ugyanakkor komoly érvek és leletek támasztják alá? --

Köszi szépen, Lajos! Ez nagyszerű, és gratulálok ahhoz is, hogy kiemelt szócikk lett! (most, néhány napja) :-) Én már évek óta át akartam írni, mert annyira csípte a csőrömet az edited előtti katasztrofális változata, de valahogy sose sikerült "nekiesnem", azért, tudod, ha már, akkor rendesen akartam volna csinálni. No, ezer köszönet és sok-sok dícséret ezért a klassz munkáért! Szabi 2007. szeptember 25., 17:23 (CEST)

-- A kiemelt szócikkség nem azonos a tartalom megbízhatóságával. Ez a szócikk tartalma sohasem volt jó, vagy igaz. S nem azokkal az állításokkal volt baj, amelyeket kifogásoltok. A tudományos kérdéseket nem népszavazással szokás eldönteni, hanem tudományos igényű érveléssel. --

Referálás eredménye

• Wikipédia:Referálás/Magyar rovásírás 2007. augusztus 7., 16:58 (CEST)

A kiemeltszavazás eredménye

Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Magyar rovásírás. 2007. szeptember 22., 17:36 (CEST)

Rovás Wikipédia?

Javasolnám egy rovásírással készült Wikipédia létrehozását, pl. Rovás Szabvány betűkészlettel írva. Ennek előnye az lenne, hogy a rovásírást tanulni vágyók itt gyakorolhatnák az olvasást, s később az írást is. Ezen kívül talán népszerűsítené a magyar kultúrát, mind a magyarok, mind más nemzetek között. -- Gregorius Pilosus 2007. 11. 03., 12.52 (CEST)

Nekem tkp. tetszik az ötlet, de ezt baromi nehéz lenne engedélyeztetni. Jelenleg, úgy tudom, a szerbhorvát nyelvű wiki az egyetlen, ahol ugyanaz a nyelv 2 különböző írásmóddal is szerepel wikiként (latin és cirill), de ott is egy wikin belül van a kettő, azonkívül ott mindkét írásmód hivatalos, nálunk meg nem hivatalos a rovásírás. Számításba kell venni a potenciális szerkesztők számát (hányan tudnak rovásírással írni), technikai követelményeket (megoldható-e egyáltalán a rovás szabvány betűkészlet használata, mert tudtommal nincs benne hivatalos karakterkészletekben), stb. Szóval nem sok esélyt látok rá. – Alensha ^üzi 2007. november 3., 13:02 (CET)