Visky Júlia
| Visky Júlia | |
| Született | Sollich Julianna 1922. január 18. Budapest |
| Elhunyt | 2005. |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Visky Ferenc |
| Gyermekei | Visky András |
| Foglalkozása | evangéliumi író |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Visky Júlia (Budapest, 1922. január 18.–2005),[1] született Sollich Julianna, magyar evangéliumi író, Visky Ferenc (1918) felesége, Visky András (1957) anyja.
Életútja
Középiskoláit Budapesten végezte, ezt követően nővérképző főiskolába járt. Közben megismerkedett a református egyházban működő CE Bethánia evangéliumi mozgalommal és majdani férjével áttelepült Romániába. Miután férjét elítélték, 1959-ben hét gyermekével a havasalföldi Bărăganba, előbb Răchitoasa, majd Lăteşti faluba deportálták, ahonnan 1964-ben térhettek haza.
Önéletrajzi visszaemlékezéseinek első kiadásai külföldön jelentek meg, álnévvel vagy névtelenül, magyarul csak 1989-ben, ezekben deportálása és szabadulása történetét foglalja össze. Fiatal lánykorának eseményeiről, életének fordulásáról, az élő hitre jutásról a Három kereszt c., 1993-ban megjelent munkájában számol be.
Életéből merítette témáját Júlia c. monodrámájához fia, Visky András, mintegy női passiójátékot alkotva ezzel a szerelmi párbeszéddel.
Művei
- Az Úré a szabadítás (hollandul Op Adelaarsvleugels Gedragen. 1986; magyarul Budapest, 1989; angolul, Julia Francis álnéven, Oklahoma 1989; románul Kolozsvár, 1993);
- Három kereszt (Arad 1993; újrakiadás Kolozsvár, 2007; románul: Trei cruci. Arad 1993; újrakiadása Kolozsvár, 2006; hollandul De drie kruisen. Gorinchen 1986)
- Ima; Koinónia, Kolozsvár, 2009
Jegyzetek
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- (K. E.) [Kántor Erzsébet]: Visky Júlia: Az Úré a szabadítás. Korunk, 1991/2.
- Andrée Dufour: Défi à la violence. Temoignage de J. V. (Visky Júlia élettörténete). Genf–Párizs 1995.
- Visky András: Júlia. Párbeszéd a szerelemről. Budapest, 2003.
.svg){kind=small}
