Ugrás a tartalomhoz

Verhovay Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. augusztus 14., 14:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
Verhovay Gyula
Vasárnapi Ujság 1880. 41. l.
Vasárnapi Ujság 1880. 41. l.
Született1849. január 21.
Nátafalva
Elhunyt1906. április 20. (57 évesen)
Battonya
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró,
politikus
SírhelyeBattonya
SablonWikidataSegítség

Verhovay Gyula (Nátafalva (Zemplén vármegye), 1849. január 21.Battonya, 1906. április 20.) újságíró, politikus.

Életútja

Középiskolai tanulmányait Kassán és Sárospatakon végezte. Jogot végzett a budapesti egyetemen, utána 1875-ig a hadügyminisztériumban volt alkalmazásban. Ezzel párhuzamosan az Ellenőr, majd 1879-ig az Egyetértés szerkesztőségében dolgozott, mint újságíró. 1875-ben írta első művét A magyarországi conzervativismus és liberalismus címen. 1878-tól függetlenségi párti programmal ceglédi országgyűlési képviselő lett. Eötvös Károllyal történt összetűzése után 1879-ben megalapította a Függetlenség című napilapot. Magatartása és lapjának hangja miatt a Függetlenségi Párt 1880-ban megszakította vele a kapcsolatot (a lap antiszemita nézete miatt). A tiszaeszlári per után szélsőséges antiszemita nézetekkel lépett fel. 1884 és 1887 között Istóczy Győző antiszemita pártjának képviselője (ugyancsak Cegléden). 1892-től haláláig visszavonultan élt felesége battonyai birtokán. Sírja ma is látható a battonyai római katolikus köztemetőben.

Művei

  • M. Liberalismus és corservativismus (Budapest, 1875)
  • Védbeszédek politikai sajtóperekben (Budapest, 1884)
  • Az álarcz korszaka (politikai karcolatok, Budapest, 1889) Online
  • Az ország urai (Szűts és társa,[1] Budapest, 1890)

Jegyzetek

  1. Hermann imre: Az antiszemitizmus lélektana, Cserépfalvi 1990. 149. old.