Verhovay Gyula
Verhovay Gyula | |
Vasárnapi Ujság 1880. 41. l. | |
Született | 1849. január 21. Nátafalva |
Elhunyt | 1906. április 20. (57 évesen) Battonya |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | újságíró, politikus |
Sírhelye | Battonya |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Verhovay Gyula (Nátafalva (Zemplén vármegye), 1849. január 21. – Battonya, 1906. április 20.) újságíró, politikus.
Életútja
Középiskolai tanulmányait Kassán és Sárospatakon végezte. Jogot végzett a budapesti egyetemen, utána 1875-ig a hadügyminisztériumban volt alkalmazásban. Ezzel párhuzamosan az Ellenőr, majd 1879-ig az Egyetértés szerkesztőségében dolgozott, mint újságíró. 1875-ben írta első művét A magyarországi conzervativismus és liberalismus címen. 1878-tól függetlenségi párti programmal ceglédi országgyűlési képviselő lett. Eötvös Károllyal történt összetűzése után 1879-ben megalapította a Függetlenség című napilapot. Magatartása és lapjának hangja miatt a Függetlenségi Párt 1880-ban megszakította vele a kapcsolatot (a lap antiszemita nézete miatt). A tiszaeszlári per után szélsőséges antiszemita nézetekkel lépett fel. 1884 és 1887 között Istóczy Győző antiszemita pártjának képviselője (ugyancsak Cegléden). 1892-től haláláig visszavonultan élt felesége battonyai birtokán. Sírja ma is látható a battonyai római katolikus köztemetőben.
Művei
- M. Liberalismus és corservativismus (Budapest, 1875)
- Védbeszédek politikai sajtóperekben (Budapest, 1884)
- Az álarcz korszaka (politikai karcolatok, Budapest, 1889) Online
- Az ország urai (Szűts és társa,[1] Budapest, 1890)
Jegyzetek
- ↑ Hermann imre: Az antiszemitizmus lélektana, Cserépfalvi 1990. 149. old.