Víztoronyház
| Víztoronyház | |
| Újpalotai toronyház | |
| lakóépület | |
_%C3%A9s_a_V%C3%ADztoronyh%C3%A1z,_Ny%C3%ADrpalota_%C3%BAt,_%C3%9Ajpalota.jpg) | |
| Becenév: „CSÉB-ház”, vagy „CASCO-ház” Korábbi nevek: 42-es víztározós toronyház (csak munkanév) | |
| Település | Budapest XV. kerülete |
| Cím | Nyírpalota út 71. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1974-1975 |
| Megnyitás | 1975 |
| Felhasznált anyagok | vasbeton, acél |
| Tervező |
|
| Építész(ek) |
|
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 18 |
| Különlegességek | víztorony van a legfelső szinteken |
| Elhelyezkedése | |
 Víztoronyház
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 40″, k. h. 19° 08′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 40″, k. h. 19° 08′ 26″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Víztoronyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Víztoronyház (avagy újpalotai toronyház, köznyelvben „CASCO-ház”, vagy „CSÉB-ház” munkanevén 42-es víztározós toronyház) Budapest legmagasabb és az ország harmadik legmagasabb lakóépülete a szolnoki toronyház és a debreceni toronyház után. Budapest XV. kerületében, azon belül is Újpalotán található, az újpalotai lakótelepen, annak is majdnem pont a közepén. Különös nevét onnan kapta, hogy az épület legfelső szintjeit egy ma már használaton kívüli víztorony foglalja el.
Története[szerkesztés]
Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején Heim Ernő javaslatára kezdtek el Budapesten toronyházakat építeni a városképileg hangsúlyos helyekre, „megjelölve” ezeket a pontokat. Ezen koncepció mentén született meg számos más épület mellett például a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje is a budapesti Nagyvárad téren, vagy épp a Körszálló Budán.
Az újpalotai lakótelep építését 1969-ben kezdték el és 1973-ig 10 300 lakás készült el (1978-ra pedig mintegy 15400). Ezek zavartalan vízellátásához feltétlenül szükségessé vált egy víztorony, aminek magasabbnak kellett lennie a környező 10-12 emeletes házaknál is. Mivel ez még az akkor elképzelések szerint is kifejezetten elcsúfította volna a városképet, valamint az éppen csúcson lévő „toronyházépítési láz” hívta életre a munkanevén „42-es víztározós toronyház” ötletét, ami ötvözte a toronyház és a víztorony funkcióit, egy húszemeletes épület tetejébe „rejtve” a víztornyot.
Az épület tervezői Tenke Tibor és Mentes Endre voltak. Eredetileg 80 méterrel délebbre tervezték felépíteni, de a talaj ezt ott nem tette lehetővé, így a további talajvizsgálatok nyomán került a mostani helyére, míg az eredetileg kijelölt területből lett az épület melletti fás, füves park, ami 2014 óta egy közösségi kertnek is helyet ad.
A víztoronyház a környező panelházakkal ellentétben csúszózsalus építési technológiával épült, azaz előregyártott elemek helyett ott helyben öntötték ki emeletről emeletre az épület tartófalait betonból, a zsaluzatot mindig egy szinttel feljebb csúsztatva, ahogy egy-egy emelet elkészült és a födémeket csak ez után építették a helyükre. Ez az építési mód a házgyárak és az erőltetett iparosítás korában igazi ritkaságnak számított, de az épület egyedisége meg is követelte azt, egyben lehetőséget is adott arra, hogy az épület egyedi, tömbszerű homlokzati megjelenést kaphasson a panelházak egyformaságához képest. Maga a zsaluzás az 1973-as kezdés évében elkészült, de a födémek utólagos beszerelése és a gépészet - különös tekintettel a víztartályokra - elnyújtották az építés idejét, végül ez a ház épült a legtovább, a lakók csak 1976-ben költözhettek be. A csúszózsaluzatos technológia lakóépületeknél való alkalmazására - részben itt szerzett tapasztalatok alapján - ezt követően már nem került sor: ez az utolsó így épült lakóépület Magyarországon.[1]
A húszszintes épületben összesen 98 lakás található. Az első emelet a szerelőszint, ott nincs lakás, utána viszont a 18-ik emeletig minden szint hat-hat lakást tartalmaz. A hat lakásból négy darab 32 négyzetméteres garzonlakás, ezek helyezkednek el középen, a további két lakás pedig az épület két oldalán. A két oldalsó lakás egyaránt 72 négyzetméteres és három szobás (azaz egy plusz két félszobás). A korszellemet követve mind a négy garzonlakás pontosan ugyanakkora, ahogy egymáshoz mérten a két nagyobb lakás is, illetve a lakások alaprajza az épület középvonala mentén egymás tükörképei, azaz a három jobb oldali lakás méretben és elrendezésben is pontos tükörképe a három bal oldalinak. Ezt az egyformaságot csak a legfelső, 18-ik emelet töri meg, ahová csupán két, egyaránt belső két szintes, nagy belmagasságú, észak felé ablakos, négy szobás „művészlakást” terveztek hatalmas panorámaterasszal. Ezt a két lakást már csak lépcsőn lehet elérni, mert a lift a 17-ik emeletig megy csak fel. Az akkori koncepció mentén, ami a lakásokat a szórakozás és kikapcsolódás helyének tekintették, a kiszolgáló funkciókat, mint a fürdőszoba és a konyha, mindenhol a lehető legkisebbre vették, illetve a szekrényeket is a folyosókra tervezték, hogy a lehetőségekhez képes minél nagyobb szobákat tudjanak kialakítani, akárcsak a „hagyományos” panelházakban.
Egy alternatív koncepcióban a tervezők a víztorony fölé további hét lakószintet is elképzeltek, szintenként 16 darab pici garzonlakással a „szobabérlők” számára, de végül ezt a verziót elvetették.
Az épületen elhelyezett neonreklámok után a helyi köznyelvben elterjedt a „CSÉB-ház”, vagy „CASCO-ház” megnevezés is. Ezek a reklámok mára már eltűntek, a tetején lévő víztorony pedig az 1975-ös átadást követően mindössze tíz évig működött, mikor is a technológiai fejlődés a további üzemeltetését szükségtelenné tette. Azóta kizárólag lakóépületként funkcionál, illetve a tetején számos adótorony és átjátszóállomás kapott helyet.
A művészlakások mind a mai napig önkormányzati tulajdonban vannak és kizárólag főállású festőművészeknek adják ki. Az egyiket a kezdetek óta Nagy Sándor Zoltán lakja, míg a másik az első tizenöt évben Nagy Előd, majd több, mint két évtizedig Dréher János műterme volt, ma pedig Krnács Ágota él és alkot itt.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás: Az újpalotai magasház - víztoronyház. XV. kerületi blog (2013. augusztus 19.) (Hozzáférés: 2021. október 9.)
- ↑ Krnács Ágota: Fügék és kilátások, 2019. július 27. (hozzáférés: 2021. október 9.)
Források[szerkesztés]
- Arnóth L. – Finta J. – Merényi F. – Nagy E. – Szendrői J.: Magyar építészet, Corvina Könyvkiadó, 1972
- Fejérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre (szerk.): Modern és szocreál, Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2006
- Jeney Lajos (szerk.): A magyar tervezőirodák története, ÉTK Kft, Budapest, 2001
- Mentes Endre: “Víztorony-ház” Újpalotán, Magyar építőipar, 1976. (25. évf.) 3. sz
- Víztoronyház Újpalotán Archiválva 2021. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, bpxv.hu (hozzáférés: 2021. október 9.)
- Az újpalotai óriás – A Nyírpalota úti Víztoronyház, Lechner Tudásközpont, 2020. május 11.
- Újpalotai víztoronyház, Budapest, kitervezte.hu, (hozzáférés: 2021. október 9.)
- Megszeretni a szocialista korszak építészetét? – óriás Újpalotán, avagy ilyen a kilátás a Víztoronyház tetejéről, welovebudapest.com, 2020. június 8.