Vérfoltos kabóca
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Cercopis vulnerata Rossi, 1807 |
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vérfoltos kabóca témájú médiaállományokat. |
A vérfoltos kabóca vagy vérehullató kabóca (Cercopis vulnerata) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjéhez, ezen belül a Cicadidae családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A vérehullató kabóca Európában széles körben előfordul. Meleg években és alkalmas élőhelyeken a vérpettyes kabócához (Cercopis sanguinolenta) hasonlóan ez a kabóca is rendkívül gyakori lehet. Állományai azonban a mezőgazdasági művelés belterjessé válásával erősen csökkennek.
Megjelenése [szerkesztés]
A vérfoltos kabóca 1 centiméter hosszú, mint a hozzá nagyon hasonló vérpettyes kabóca. A pontos meghatározást szakemberre kell bíznunk. A lelőhely azonban megadja az első útbaigazítást a faji hovatartozóságra vonatkozólag, a két faj ugyanis nem azonos biotópban fordul elő. Így a vérfoltos kabóca magasabb hegyvidékeken található, a savanyú talajú területeket kedveli.
Életmódja [szerkesztés]
A vérfoltos kabóca a középhegységek napsütötte déli lejtőin él. A cserjékben gazdag növényzettel és kiterjedt gyepfelületekkel borított területeket kedveli. Az imágók és a lárvák növények nedvével táplálkoznak, amelyet szipókájukkal füvek, cserjék gyökereiből szívnak.
Szaporodása [szerkesztés]
A lárvák a föld alatt élnek különféle növények gyökerein, és tajtékszerű, a nép által kakukknyálnak nevezett burokban fejlődnek. Ez nem más, mint az ürülékük, amelyet a kilégzéskor távozó levegővel habosra fújnak fel. Egész lárvakorukat ebben töltik, és úgy vesznek levegőt, hogy potrohuk végét kidugják a tajtékból. A hab megvédi őket a kiszáradástól és ellenségeiktől.
Forrás [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
