Városszerkezet

Egy város részeinek más és más feladata szerepe van. Ezt összefoglaló néven városszerkezetnek hívjuk.

Általános modell

City (városmag)

a city

A legtöbb európai város körkörös szerkezetű, így ez a legbelsőbb városrésze. Ide futnak be a nagy sugárutak. Itt található a legtöbb szolgáltató intézmény (közigazgatási, oktatási, kulturális, pénzügyi intézetek, irodák), nagyon sok üzlet és a legtöbb idegenforgalmi nevezetesség.

Bár ez – a területre kicsi – városrész akár magának a városnak, akár egy országnak a központja, lakossága folyamatosan csökken, viszont egyre növekszik az ingázók száma. Ezért is nagyon fontos a jó tömegközlekedési rendszer a külső városrészekkel és az elővárosi zónával.

Ilyen például:

• Budapest V. kerülete
• City of London

Lásd még: Belváros

Belső lakóöv

belső lakóöv

A városmagot körülvevő, lakóházakkal sűrűn beépített övezetet nevezzük így. A házak többsége leromlott állapotban van, folyamatos felújítást és fejlesztést igényel a városrész.

Budapesten a VI., VII., VIII., IX. kerület.

Külső munkahelyöv

Többnyire gyárak, raktárak és teherpályaudvarok találhatóak itt. Főleg a külső lakóövben és az agglomerációkban élők dolgoznak itt.

Külső lakóöv

külső lakőöv

A külső lakőövbe helyezkednek el a nagyobb lakótelepek. Itt kialakított többemeletes házakban él a városi lakosság egy jelentős része.

Helyi alközpontok

Helyi alközpontoknak nevezzük a nagyobb városok külső területein létrehozott kisebb városközpontokat. Rendszerint ezek a leggyorsabb tömegközlekedési eszközök (metró, HÉV, városi gyorsvasút, stb. vég- illetve induló állomásai.

Ilyen például:

• Örs vezér tere

Elővárosok, alvótelepülések (agglomeráció)

alvótelepülés

agglomeráció

Bolygóvárosok

Olyan, a központi várostól nem messze elhelyezkedő, közepes, vagy nagy népességgel rendelkező város, mely átveszi a központi város néhány fontosabb szerepkörét (oktatási, vallási, közlekedési, stb…).

Ilyen például:

• Gödöllő
• Esztergom

Lásd még

• Város