Uher Ödön (fényképész)
Uher Ödön | |
Született | 1859. június 15. Nagyszeben |
Elhunyt | 1931. szeptember 19. (72 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Uher Ödön |
Foglalkozása | fotográfus |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Uher Ödön témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Idősebb Uher Ödön (Nagyszeben, 1859. június 15. – Budapest, 1931. szeptember 19.) magyar császári és királyi udvari fényképész, filmgyáros. Ifj. Uher Ödön filmrendező édesapja.
Élete
Id. Uher Ödön tulajdonában állt az egyik legszebb és legmodernebb fényképész-műterem Budapesten, mely a Haris-bazár épületében működött. Nemzedéke más jeleseihez (Erdélyi Mórhoz, Jelfy Gyulához) hasonlóan egyéni világítási rendszer kialakítására törekedett. Az ezredéves kiállításon Küry Kláráról készített nagyméretű portréjával szerepelt.[2] 1905. november 20-án találkozót szervezett a főváros önálló üzlettel bíró fotográfusai számára, amelyen szakmai egyesület alapítását indítványozta. Az 1906. január 5-én megalakult Magyar Fényképészek Országos Szövetsége első elnöke Uher lett, alelnökeinek Klösz Györgyöt és Erdélyi Mórt választották meg.[3]
1911-ben tanulmányutat tett Dániában és Németországban, majd korábbi műtermét a budapesti Kossuth Lajos utcában filmkészítő üzemmé rendezte be. 1916-ban kibérelt egy épületszárnyat a Ráday utcában, amit műteremmé alakított, a Veress Pálné utca 32. alatt pedig saját filmlaboratóriumot nyitott. Ebben a laboratóriumban dolgoztak többek között: Virágh Árpád világhírű filmoperatőr, Áltmayer (Apáti) István, Kovács Gusztáv, Berendik István, valamint ifj. Uher Ödön mint művészeti vezető és főrendező. Sok magán-filmvállalkozó is itt hívatta elő és másoltatta felvételét. Az Uher Filmgyár 1912 és 1918 között huszonnégy saját művet készített, de ugyanakkor más cégek számára is gyártott filmeket. Miután megvásárolta a berlini Progress, néhány produkcióval még előálltak ugyan, de a vállalkozás hamarosan megszűnt.[4]
Uher irodalmi képzettségén túl művelt, széles látókörű ember volt, aki az ifjú, tehetséges filmrendezőket, írókat és dramaturgokat is segítette.
Képgaléria
-
Balázs Lajos (1855–1920) rozsnyói püspök
-
Békefi Remig (1858–1924) ciszterci szerzetes
-
Berczik Árpád (1842–1919) író, színműíró
-
Csiki Ernő (1875–1954) entomológus
-
Hegedüs Sándor (1847–1906) politikus, közgazdász
-
Heinrich Gusztáv (1845–1922) irodalomtörténész
-
Ivánka István (1855–1919) főispán
-
Jankovich István (1848–1900) gyorsíró
-
Molnár Ferenc (1878–1952) író
-
Preisz Hugó (1860–1940) bakteriológus
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig. Magyar Filmintézet, Budapest, 1996. 229. o.
- ↑ Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig. Magyar Filmintézet, Budapest, 1996. 308. o.
- ↑ Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Némafilmgyártás 1896–1931. Palatinus, Budapest, 2003. 241., 244. o.
Források
- Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története 1901–1961 (Filmspirál, 25. sz.)
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Némafilmgyártás 1896–1931. Palatinus, Budapest, 2003.
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1124–1125., 1237. o. ISBN 963-7147-47-0
- Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig. Magyar Filmintézet, Budapest, 1996.