Hegedüs Sándor (közgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Hegedűs Sándor (egyértelműsítő lap).
Hegedüs Sándor
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1899. február 26. – 1902. március 4.
ElődDániel Ernő
UtódHoránszky Nándor
Született1847. április 22.[1]
Kolozsvár
Elhunyt1906. december 28. (59 évesen)[1]
Budapest[2]
SírhelyFiumei Úti Sírkert
PártSzabadelvű Párt
HázastársaJókay Jolán
Gyermekei
Foglalkozás
Valláskálvinizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedüs Sándor témájú médiaállományokat.
Hegedüs Sándor 1886-ban
Hegedüs Sándor 1901-ben

Magyarzsákodi Hegedüs Sándor (Kolozsvár, 1847. április 22. – Budapest, 1906. december 28.) magyar újságíró, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Családja székely nemesi ág, amely az Udvarhely vármegyei Magyarzsákodot tekinti ősi helyének és az előnevük is a település nevéből származik. Édesapja ügyvéd volt, aki a közszolgálatban tevékenykedett. Az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatt hosszú ideig nem folytathatta ügyvédi pályáját. Édesanyja kőváradi Várady Anna, egy kolozsvári ügyvéd leánya.[3] A család nagy anyagi nehézségekkel küzdött, ami miatt a gyermekeiket csak nagy nélkülözések közepette tudták tanítani.[4]

A kolozsvári református kollégiumban tanult, ahol a történelemre Sámi László[5] tanította és rendkívül megkedvelte a fiatal, éles eszű diákot. Sárkány Ferenc is tanára volt.[6]

1865-től Pesten jogot tanult. Itt is találkozott egy nagy tudású oktatóval, Kautz Gyulával, és neki volt a kitüntetett növendéke. Nemzetgazdaság és a pénzügy voltak a kedvenc tárgyai, az itt szerzett tudását később nagyszerűen tudta hasznosítani a gyakorlatban.

1871-ben feleségül vette Jókai Mór testvérének, Károlynak a leányát, Jókay Jolánt, aki később írónőként maga is ismert lett.[7] A házasságból három gyermekük született: Róza, Lóránt és Sándor.[8][9] A későbbiekben nagyon bensőséges viszony alakult ki Jókai Mór és közötte.

Újságírói tevékenysége[szerkesztés]

Döntő fordulatot hozott életében, amikor A Hon című politikai napilapnak az újságírója, később pedig vezércikk-írója lett. Ennek az újságnak alapítója és főszerkesztője Jókai Mór volt. Hatalmas energiával dolgozott, alig volt nap, hogy ne jelent volna meg valami a tollából.[10][11] E befolyásos lap révén olyan politikai kapcsolatokra tett szert, amelyek a későbbiekben előrehaladását és az életben való jobb boldogulását szolgálták.

A Kolozsváron megjelenő Magyar Polgár balközép szemléletű politikai napilapba is jelentek meg 1875-től rendszeresen vezércikkei.[12]

Politikai tevékenysége[szerkesztés]

1875-től 1906-ig a Szabadelvű Párt országos képviselője. 1875-ben Abrudbánya[13] választotta meg képviselőjének. 1878-tól a pénzügyi bizottság egyik vezető alakja, számos fontos törvényjavaslat előterjesztője. 22 éven keresztül előadója volt a költségvetési javaslatoknak. A parlament egyik elsőrangú közgazdasági és pénzügyi szaktekintélyének ismerték el. 1905-ben a főrendiház tagja lett.

Miniszteri munkája[szerkesztés]

A Szabadelvű Párt többször jelölte pénzügyminiszternek, de számtalanszor visszautasította a felkérést. Végül 1899 februárjában elfogadta a felkérést és 1902. márciusig a kereskedelem-ügyi minisztériumot vezette Széll Kálmán kormányában. Az akkori törvények szerint az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a statisztikai hivatal irányítása tartozott feladatába. Programnyitó miniszteri beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a parlamenti képviselők. Nagy figyelmet szentelt az iparfejlesztésnek. Minisztersége évében elképesztő módon növekedett a magyar ipar. Az eredményesség egyik alapja, hogy az állami támogatásokra egy nagyon jól működő közszállítási rendszert[14] dolgoztatott ki. Akárcsak elődje, Baross Gábor, ő is szívügyének tekintette az úthálózat, a vasutak, a hajózás és a posta fejlesztését.[15]

Egyéb tevékenységei[szerkesztés]

A Magyar Tudományos Akadémia először 1885. május 28-án levelező tagjává és azt követően 1893. május 12-én pedig rendes taggá választotta. 1902-ben a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokává választották. Nagyon sokszínű és hasznos tevékenységet végzett az egyházi érdekek szolgálatában. A pesti református főgimnázium építéséhez jelentős összeggel járult hozzá. Hasonló módon támogatta szülővárosában a teológiai fakultást és a kolozsvári református kollégium létrejöttét. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja és a társulat pénzügyeit intéző gazdasági bizottságnak több mint 15 éven át volt az elnöke.

Még miniszteri munkája mellett is folyamatosan edzette magát, szenvedélyesen sportolt, a Nemzeti Tornaegyletnek egy ideig az elnöki tisztét is betöltötte.[3]

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben van (Árkádsor, jobb oldal: 6.), ahol családjával együtt nyugszik.

A Hegedüs család sírboltja. Fiumei Úti Sírkert: Árkádsor jobb oldal: 6. Alkotó: Ligeti Miklós

Jelentősebb munkái[szerkesztés]

  • Tíz év az osztrák bank történetéből. Bpest: (kiadó nélkül). 1874.  
  • Az önkormányzat és pénzügye. Bpest: (kiadó nélkül). 1878.   Online
  • Iparunk és az ipartörvény. Bpest: (kiadó nélkül). 1880.  
  • A bankkérdés az 1881. évi valutakongresszuson. Bpest: (kiadó nélkül). 1881.  
  • A latin államok pénzszövetsége. Bpest: (kiadó nélkül). 1886.  
  • Az árak tényezőiről és törvényeiről. 1889.  
  • A cukor és szeszadó. Budapest: (kiadó nélkül). 1890.  
  • A betétüzlet fejlődéseinek az irányairól. 1894.  
  • Az adóeszmény. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1894.  

Emlékezete[szerkesztés]

  • Antal Géza: Hegedüs Sándor emlékezete. Budapest: (kiadó nélkül). 1908.  

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Ferenc József magyar király 1893-ban a Lipótrend középkeresztjével tüntette ki.
  • Abrudbánya díszpolgára (1892)

Megjegyzések[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06152.htm, Hegedüs Sándor, 2017. október 9.
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  3. ↑ a b Egy tornázó államférfi. In: Herkules, 1886. február 21. 8. szám, 1–3. oldal
  4. ↑ Később tovább súlyosbította a család helyzetét, hogy édesapja meghalt, így anyja négy gyerekkel árván maradt és a családja támogatására kényszerült a tanulás mellett. Lásd: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
  5. ↑ Nemes érzésű igazi bölcs ember volt európai szintű műveltséggel felvértezve
  6. ↑ Gaál György: Kolozsvár közgazdász-politikus szülöttje: Hegedüs Sándor (1847–1906) Közgazdász Fórum 15. évf. 2. sz. (2012. április), 5. old.
  7. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06155.htm
  8. ↑ Róza nevű leánya Szalóki-Navratil Dezső (Budapest, 1878. április 01. – Lidcombe, NSW, Australia, 1970. október 8.) ornitológus, orvos, képviselő felesége lett. Magyarzsákodi Hegedüs Róza, Szalóki Navratil Róza. geni.com
  9. ↑ Az egyik fia Hegedüs Lóránt, aki pénzügyminiszter is volt, másik fia pedig Hegedüs Sándor, aki neves író lett.
  10. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
  11. ↑ A „Magyar Times”. In A magyar sajtó története II/2. (1867–1892). Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1985. „A Hon a »magyar Times« szerepére pályázott; az elterjedt és olvasott napilap annyiban valóban hasonlított mintaképére, hogy benne a legkülönbözőbb nézetek helyet kaptak.”  
  12. ↑ Magyar sajtó története; Közép Magyarországi hírlapok.  
  13. ↑ Arany és ezüstbányáiról híres bányásztelepülés
  14. ↑ Mai gazdasági környezetben a közbeszerzés néven ismeretes.
  15. ↑ Minisztersége alatti nagyobb beruházások: a hídépítés terén az Erzsébet-híd 1898-ban elkezdett építését folytatták és átadták 1903. október 10-én; megkezdték a barcsi nagy Dráva-híd építését | url=http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2002/2002_08/2002_08_769.pdf

Források[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hegedüs_Sándor_(közgazdász)&oldid=26438970”