Törs Kálmán
Törs Kálmán | |
Született | Tircs Kálmán 1843. április 5. Rimabrézó |
Elhunyt | 1892. augusztus 31. (49 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Törs Tibor |
Foglalkozása | hírlapíró, politikus, országgyűlési képviselő |
Tisztsége |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Törs Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Törs Kálmán (Rimabrézó (Gömör megye), 1843. április 5. – Budapest, 1892. augusztus 31.) hírlapíró és országgyűlési képviselő.
Élete
Középiskoláit szülőhelyén és Késmárkon végezte, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta és ügyvédi oklevelet is nyert, azonban az ügyvédi pályáról az irodalmira lépett és Tircs családi nevét Törsre változtatta; 1853-tól, majd 1869-től a Vasárnapi Ujságnak és melléklapjainak: a Politikai Újdonságoknak, Képes Néplapnak, Világkrónikának és az Osztrák Monarchia írásban és képben című vállalatnak is főmunkatársa volt; 1868-76-ig a Honnak lett belső munkatársa; e mellett a Jókai Üstökös című humorisztikus lapját is szerkesztette. A Függetlenségi Párt programját vallván, 1878-ban a szentesi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek és azután is ezen kerületet képviselte. Mint politikus a függetlenségi és 48-as pártnak híve volt. 1881-től a képviselőháznak jegyzője volt és különösen közlekedési és gazdasági ügyek tárgyalásánál szólalt fel. Mint politikai cikkíró az Egyetértésnél és a Pesti Hírlapnál működött. Egyik alapítója volt a Petőfi Társaságnak és a hírlapírók nyugdíjintézetének alelnöke. Sírja a Kerepesi úti temetőben áll (34/1-2-11).
Írásai
Költeményei, beszélyei, cikkei e hírlapokban: Balaton-Füredi Napló (1862-63.), Magyar Sajtó (1863. 254. sz. Két Attila: Dobsa L. és Gärtner Vilmosé, 1864. 10-15. A német irodalom arany korából), Figyelő (1871. Jókai forradalom alatt írt művei és beszély, 1872. Egy hindú költőnő), a Hon (1868. 43. Irodalmunk iránylata és Gibbon műve, 1872. 251. Ferenczy István szobrász végnapjai, 85. Emeletes úszó házak a ókorban, 1873. 26. Egy író a búcsújárásról 350 év előtt, 92. Simon István, egy megháborodott lángész), Arad és Vidéke (1881. 104. A folyamszabályozás kérdéséhez, 104., 186., 189. és 1882. elbeszélések), Igazmondó (1873. 31. Világtárlati látogatók, 1875-76. elb.), Vasárnapi Ujság (1863-65. és 1869-től 1877. Erődi-Harrach Béla, 1879. Veres Sándor életrajza, 1882. Mikszáth Kálmán életrajza, 1883. Jókainé Laborfalvy Róza, 37. Déryné, 1885. Halász Imre, Jókai Mór 60-ik születésnapja, Bereczky Máté és gyümölcsészetünk, Szász Domokos erdélyi ref. püspök, 1891. Baksay Sándor, gróf Zichy Géza, 1904. Szigligetiről), Koszorú (1879. Nagyné Benza Ida, 1880. (Az Alban herczeg), Pesti Hirlap (1881. 57. Hugó Viktor, 1882. rajzok, 1885. 354. Shakya-Isten, K. Csoma S. följegyzéseiből, 1886. 325. Jókainé atyja: Benke József, 1888. 355. Emlékek a nemzeti színház operájának első éveiből. 1889. 355. Visi Imre), Egyetértés (1881. 320., 330. A legrégibb színház Magyarországon, 1886. 322. Jókainé), Szabadság (Székesfehérvár 1886. 154. Gyermekvilág a szabadságharcz alatt) sat.
Munkái
- Margit-sziget. Pest, 1872. Rajzokkal. (Ism. Arch. Értesítő, Hon 84. sz. Németül. U. ott, 1873.).
- Vidor úr, vígj. 4 felv. Írta id. gr. Fredro «Pan Jovialsky» lengyel eredetije után ford. Bpest, 1875. (Nemzeti Színház Könyvtára 74. Először adták a Nemzeti Színházban 1875. jan. 27.).
- Deák Ferencz emlékezete. Szerk. U. ott, 1876.
- Homo sum. Regény. Írta Ebers György, ford. Bpest, 1878. és 1883.
- Déryné naplója. Sajtó alá rendezte s jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1879-80. Két kötet. (Ism. 1880. Ellenőr 532., 534. Pesti Napló 337.).
- Garibaldi ifjúsága és hőstettei. Írta Kálmán diák. U. ott, év n. rajzokkal. (Jó Könyvek 7.).
Szerkesztette az Életképek c. szépirodalmi hetilapot 1876. június 1-től 1877. január 11-ig Budapesten és a Függetlenségi Naptárt 1881-1884-re négy évf. Budapesten.
Kéziratban
- Házasság hajdan, vígjáték 2 felvonásban, Dennery után ford. (Először adták a Nemzeti Színházban 1878. márc. 9.).
Álnevei
Alsóőri (a Balaton-Füredi Naplóban 1862), Junius Brutus és Kálmán diák és jegyei a Vasárnapi Ujságban: -rs, -s, -n, T-s K.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Külső hivatkozások
- Labádi Lajos: Jeles publicista, közkedvelt képviselő - 165 éve született Törs Kálmán. Szentesi Élet, 2008. április 4.
- Labádi Lajos: Tisztelet a legyőzöttnek! - Politikai kultúra a múltban. Szentesi Élet, 2010. október 1.
- Roskovics Ignác: Törs Kálmán portrérajza. Szentes helyismereti kézikönyve
- Szentes, Törs Kálmán utca. Google térkép