Tóth István (tanító)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hkoala (vitalap | szerkesztései) 2020. január 11., 11:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Tóth István (Kecskemét, 1860. február 4. – ?) református kántortanító, költő.

Élete

Tóth István és Pogány Juliánna jómódú földművelő szülők fia. Tanulmányait szülővárosában végezvén, a nagykőrösi tanítóképző növendéke lett. Mint tanító Lázáriban (Szatmár megye) három évet 200 forint fizetéssel, Simában egy évet töltött. Végül 1886-ban Nagykajdacs (Tolna megye) községben alkalmaztatott, majd 1891-ben Dömsöd választotta meg kántortanítójának. Már mint tanuló nagy hajlamot érzett a költészetre és zenére; később irodalmi tanulmányai által magas műveltségre tett szert.

Írt csaknem valamennyi szépirodalmi és tanügyi lapba; így: Divat Salon, Budapesti Bazár, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1890. 11. sz. Halotti énekes könyveink búcsúztatói). Magyar Tanügy sat. Költeményeit Szász Károly 1887 decemberében mutatta be a Kisfaludy Társaság ülésén; ezekből Egy falusi poéta versei címen a Vasárnapi Ujságban (1888. 2. sz.) négy költeménye jelent meg.

Munkája

  • Gyermekimák, 1890.

Kéziratban

Az élet tanulmányai című neveléstani műve és egy színműve.

Források

További információk

  • Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítók ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. (Fénynyom. arck.).